A tél eleje ugyan jóval enyhébben alakult – a decemberi átlaghőmérséklet 2,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a 30 éves átlag –, január elejétől kezdve viszont szokatlanul hideg és havas lett a tél, január első 10 napjában 2,5 fokkal, a második 10 napban pedig már 5 fokkal volt hidegebb, mint a sokévi átlag. Ez rémálomszerű gázszámlákat vetített előre, aztán a miniszterelnök januári rezsistopot jelentett be, ami egyelőre inkább tűnik kampánylépésnek, mint átgondolt tervnek, amit az is erősít, hogy még csak most kezdték kidolgozni a részleteket.
Akárhogy is, így talán többen könnyebb szívvel adják át magukat a „régi jó” teleket idéző élményeknek: a szánkózásnak – már ha időben be tudták szerezni – és a síelésnek a havas lejtőkön, a korcsolyázásnak a befagyott tavakon vagy a havas erdőben tett kirándulásoknak – miközben talán az is megfordul a fejükben, hogy a mostani hideg időjárás mégis hogyan is fér össze a klímaváltozással.
Egy melegedő klímába bőven beleférnek az ilyen ritka, pár hetes hidegebb epizódok, téli események
– oszlatja el a kételyeket Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza. A HVG-nek nyilatkozó szakember szerint ugyanis egyre ritkábban áll össze az utóbbi hetek hidegben és hóban gazdag időjárásához szükséges három alapvető feltétel:
a hideg felszín,
hideg levegő a magasban,
egy mediterrán ciklon, amely nedvességet szállít.
https://hvg.hu/elet/20260107_Havas-Budapest-galeria
Egy jól sikerült búcsúkoncert?
Január elején viszont megvolt mind a három. Ritkaságukat jól mutatja, hogy az elmúlt negyedszázad során a mostanit nem számolva – mintha egy legendás, kiöregedett beatzenekar lenne – mindössze három alkalommal álltak össze:
egyszer 2003-ban egy a mostanihoz hasonlóan jobban sikerült, és az ország területének 100 százalékán tartós havat és hideget hozó,
2012-ben egy kevésbé jól sikerült, és az ország területének „csak” kétharmadára tartós havat és hideget hozó,
illetve 2017-ben egy gyengére sikerült – amikor nem alakult ki ilyen országos méretű hótakaró – búcsúkoncertre.
Az országos hótakaró jelentőségét – idén nagyjából 90 százalékos volt a legalább 10 cm-es, három napig tartó hóval fedettség – az időjárás szempontjából az adja, hogy konzerválni tudja a hideget: nappal visszaveri a napsugárzás hőjét, éjjel pedig jobban segíti a felszín lehűlését. Mezőgazdasági jelentőségét az, hogy megóvja a hidegtől a növényzetet – az őszi vetés friss hatjásai védve vannak a hótakaró alatt, míg a tartós, egész napos hideg megtizedeli a kártevőket –, majd lassan olvadva a talajba szivárogva növeli annak nedvességtartalmát (ne feledjük az elmúlt 125 év negyedik legszárazabb éve áll mögöttünk).
https://hvg.hu/360/20260116_mezogazdasag-hohelyzet-fagy-vizkeszlet
Persze a helyenként 20-25 centiméteres, 20-25 milliméternyi esőnek megfelelő hótakaró még ha lassan is olvad – amire jó esély van – és szépen be is szivárog a talajba, önmagában nem tudja pótolni a talajok jelentős vízhiányát. Az Alföldön például még mindig 60-90 mm csapadék hiányzik a talaj felső, a növények által hasznosítható egy méteréből. A talajvízről nem is beszélve, amely – mint a Vízügy legutolsó vízháztartási tájékoztatójából is kiderül – az ország területének közel kétharmadán legalább 75 centiméterrel maradt el a sokévi átlagtól.
Vízhiány a talaj felső 100 cm-ében (mm)
Hungaromet
Az éghajlatkutató arra is figyelmeztet, hogy bár nagyon hidegnek tűnik a mostani időjárás, téli hidegrekord 2017 óta – amikor az utolsó ilyet regisztrálták – nem dőlt meg Magyarországon. Téli melegrekordok viszont dögivel, 2017 óta összesen 30 napon is minden korábbinál melegebb hőmérsékletet mértek. Az előző, 2024-25-es télen három – egy például közel egy éve Nagyatádon –, a megelőző 2023-24-es télen pedig hét napon is: 2023 decemberében, 2024 januárjában több egymás utáni napon, majd februárban ismét több napon át megdőlt több rekord. Ez pedig egy igen erős indikátor, ami alátámasztja a klímaváltozást:
Az utóbbi években sokkal több a meleg- mint a hidegrekord.
A végén csak átlagos lehet a tél
Bár az utóbbi évek enyhébb teleihez képest hidegebbnek tűnhet sokak számára az idei január, az enyhébb december miatt eddig teljesen átlagos a mostani tél – mondja Szabó Péter. Pláne, hogy a korábbi híreszteléssel szemben nem jött létre az úgynevezett Vojejkov-tengely. Ez az elnevezés a szibériai anticiklon – amely a mostani felszín közeli hideg levegőt szállította ide – és az Azori-szigetek fölötti anticiklon összekapcsolódását takarja, és a jelenséget először leíró 19. századi orosz meteorológus, Alekszandr Vojejkov nevét viseli. Ha megvalósult volna, akkor leszálló légáramlataikkal blokkolták volna az atlanti-óceáni nedves és enyhébb levegő beáramlását, és okoztak volna Európa nagy részén hosszan tartó, kemény fagyot, mint ahogy tették azt korábbi leghidegebb teleinken – hat alkalommal az elmúlt száz évben.
A szibériai anticiklon hideg levegője végül ugyan eljutott a felszín közelében Európa fölé, de a Nyugat-Európa feletti erős ciklonaktivitás miatt nem állt össze ez a baljós tengely. Az előttünk álló hétvége időjárását pedig könnyen hasznosíthatnánk aktuális geopolitikai metaforaként is: oroszországi eredetű – magasnyomású – és nyugat-európai – alacsony nyomású – (légköri) erők harca határozza meg, amiben úgy tűnik, éppen utóbbiak állnak nyerésre, eredménye pedig, hogy péntektől enyhül a hideg, és ha nem is túl magas, de pozitív nappali hőmérsékletek várhatók az utána következő napokban.
Előfordulhat még, hogy ismét elkezd hullámzani az északi félteke magas légköri poláris örvénye. Ez az az időjárási jelenség, ami alapvetően az északi sarkvidéken tartja a hideg levegőt, de úgy tűnik, a klímaváltozás miatt – mivel csökken az egyenlítő és a sarkok közötti hőmérséklet-különbség – egyre többször meggyengül, hullámzani kezd és délebbre engedi a sarkvidéki hideget. Ez a hullámzás okozta például a szokatlanul hideg tavalyi májust térségünkben, vagy épp az egy évvel ezelőtt tomboló hóvihart az USA középső részén.
Akik panaszkodnak a mostani hidegre, jó, ha felidézik, hogy a tavalyi a 7. legmelegebb volt az elmúlt 125 évben, miközben az első két helyen a 2024-es és a 2023-as év áll, és az elmúlt nyolc évből hét ott van a tíz legmelegebb év között – idézi fel Szabó Péter a HungaroMet tavalyi időjárási összefoglalóját. Ezek alapján nem csoda, hogy annyira kezdünk hozzászokni a melegebb időjáráshoz, hogy már az egyébként átlagosnak számító évszaktól is megijedünk.
Nyitóképünkön a befagyott Balaton 2026 januárjában, fotó: Lakos Gábor
Olvasd tovább itt: hvg.hu
