A Tisza női jelöltjei (egy kivétellel). (Fotó: Gurzó Mária képviselő-jelölt Facebook-oldala)
A Medián friss kutatása szerint a nők körében vezet a Tisza a Fidesz előtt, pedig a Fidesz kampánya nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy negatív képet fessen ellenfeléről a női szavazók csoportjában. Az elmúlt időszakban mind a két nagy párt igyekezett előtérbe helyezni női politikusait, és jóval több nő indul az április parlamenti választáson, mint korábban. Jelenleg megdöbbentően alacsony a női politikusok aránya Magyarországon.
Magyarországi viszonylatban szokatlanul sok női választókerületi képviselőjelölttel vág neki Magyar Péter pártja a 2026-os választásnak. A 106-ból 34 választókerületben lesz női jelöltje a Tiszának, vagyis a körzetek egyharmadában nőket indítanak. Ez európai összehasonlításban nem kiugró arány, nagyjából az átlagos európai parlamenti arányoknak felelne meg, de mivel a Fidesz kevesebb nővel vág neki a választásnak, a 2026-2030-as parlamenti arány összességében még mindig biztosan az európai átlag alatt lesz. A Tisza többek között Rost Andrea operaénekest, Bódis Kriszta író-pszichológus-filmest, Forsthoffer Ágnest, a párt alelnökét, és Bujdosó Andreát, a párt fővárosi frakcióvezetőjét indítja, de női jelöltjeik többnyire olyanok, akik korábban nem léptek be a politikába. Az orvosok és a jogászok nagy arányban képviseltetik magukat a 34 női jelölt között, de vannak köztük pedagógusok, idegenforgalomban dolgozók és egy polgármester is.
A párt a kampányában hangsúlyozza is a nők magas arányát, kiemelve: Magyarországon a parlamenti képviselők alig több, mint 15 százaléka nő, a kormány tagjai között pedig egy nő sincs. „Ez nem véletlen, hanem annak a politikának a következménye, amely évtizedek óta háttérbe szorítja a nőket a döntéshozatalban” – írta legutóbb néhány napja a Tisza. Nem lehet tudni, milyen hatással lehet a női jelöltek magas aránya a Tisza támogatottságára a nők körében, de a Medián friss, januárban a HVG számára készült felmérése szerint azoknak a nőknek a körében, akik tudtak pártot választani, vezet a Tisza: 38 százalék szavazna rájuk, míg a Fideszre 33 százalék. A nők valamivel tartózkodóbbak voltak a Tisza irányába, mint a férfiak. A férfiak körében 33 százalék mondta azt, hogy a Fideszre szavazna, viszont a nőknél több férfi, 42 százalék mondta azt, hogy a Tiszára voksolna. A férfiakénál négy százalékkal magasabb volt azoknak a nőknek az aránya, akik más pártra szavaznának, vagy párt nélküliek. A párt az ő meggyőzésük eszközeként is tekinthet a számos női Tisza-jelöltre.
A Fidesz is több nővel indul
A kegyelmi botrány és két legismertebb fideszes női politikus, Novák Katalin volt köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter ügyében elszenvedett kudarc után a Fidesz most mégis úgy érezheti: több nőre van szükségük a politikában. Legalábbis erre utalhat, hogy a kormánypárt jelöltjei között dupla annyi nőt találunk, mint a négy évvel ezelőtti parlamenti választáson, azonban a női arány még így is csupán 13,2 százalék, a 106 jelöltből 14 nő, ami kevesebb, mint a fele a tiszás női indulók számának. Többen az önkormányzati politikából érkeznek, Fazekas Csilla Budavár alpolgármestere, Hegedűs Barbara pedig Veszprémé volt, és az újbudai önkormányzati politikában mozgott korábban a Csepelen induló Király Nóra is.
Őket – és a Fidesz más női politikusait – viszont igyekszik reflektorfénybe állítani a Fidesz. Például női politikusok voltak a kezdeményezői a háborúellenes aláírásgyűjtés néven futó fideszes kezdeményezésnek is, erről csoportképpel is megemlékeztek. Valamiért tehát a Fidesz is úgy érezheti, hogy megéri nekik a kampányban női politikusokat felmutatni. Magyarországon a nők politikai részvétele alacsony, a parlamenti arányuk nem csak az európai átlagot nem közelíti meg (ez 31, 8 százalék) hanem a világátlagot sem, amely jelenleg 27,2 százalék. Magyarország a 144. helyen áll 183 országból a nők parlamenti arányát tekintve. 2025-ben az ENSZ és az Interparlamentáris Unió adott ki erről egy részletes adatsort, amely a 2025 január eleji állapotot tükrözi, Magyarországon 15,2 százalékos női parlamenti aránnyal. Ami a kormányzást illeti, a nők aránya még alacsonyabb Magyarországon, jelenleg egyetlen nő sincs a kormányban, és korábban is inkább csak elvétve fordult ez elő.
Miért állunk a sor végén?
A nők politikai részvételét – ezen belül a parlamenti arányukat is – több tényező befolyásolhatja. Az egyik az, hogy a társadalom hogy gondolkodik a nemi szerepekről: – Sok társadalomban erősebben élnek a nemi sztereotípiák, például az, hogy a férfiak jobb vezetők, racionálisabbak, míg a nők inkább érzelemvezéreltek – mondta a Magyar Hangnak Bajnay Orsolya szociológus, a 21 Kutatóközpont munkatársa. Szerepe lehet annak is, hogy milyen szerepet képzel el egy társadalom a nők számára, például elsődlegesen anyaként tekint-e rájuk, akinek a legfontosabb feladata az otthonteremtés.
– Befolyásolhatja a nők részvételét az is, hogy a politikáról hogyan gondolkodik az adott társadalom, mennyire tekinti azt „férfias terepnek” – tette hozzá Bajnay Orsolya. Korábban Orbán Viktor miniszterelnöknek is voltak olyan tartalmú nyilatkozatai, hogy a politika kemény terep, amelyhez nem biztos, hogy tudnak alkalmazkodni a nők. Ezen kívül szerepe lehet annak is, hogy hogyan épül fel egy politikai karrier, mennyire veszi igénybe azokat, akik ezt a pályát választják, és ez mennyire egyeztethető össze az adott társadalom női szerepfelfogásával. Magyarországon a láthatatlan munka – a háztartási és gondoskodási feladatok – nagy arányban a nőkre hárulnak, így Bajnay szerint sok nő pályaválasztáskor azt is mérlegeli, hogy mennyire tudják összeegyeztetni karrierjüket ezekkel a feladatokkal.
Azokban az országokban, ahol kötelezőek a nemi kvóták, nyilván ezek is befolyásolhatják a női politikai szereplők arányát, de Magyarországon jelenleg nincs ilyen előírás, és a legtöbb párt önszántából sem alkalmaz ilyet a jelöltállítás során. (Miközben a Tisza hangsúlyozza női képviselőjelöltjeinek magas arányát, azt is hozzáteszik: nem kvótaalapon került fel ennyi nő a listára, hanem felkészültség alapján). Bajnay Orsolya felhívta a figyelmet: a választási rendszernek is lehet hatása a női részvételre, a listás választási rendszerekben a kutatások szerint könnyebb érvényesülni a nőknek, mint az egyéni körzetes rendszerekben, mert utóbbi esetben egy mandátum sorsa egy jelölten múlik, így a pártok hajlamosabbak a kevésbé kockázatos jelöltet indítani.
– Befolyásoló tényező az is, hogy a megválasztott női képviselőkkel hogyan bánik a társadalom, a média és a politika. Például kapnak-e szót, mennyire becsülik meg a véleményüket, érik-e őket szexista megjegyzések a parlamentben, és hogy a média milyen módon mutatja be őket. Előfordulhat, hogy a női képviselőknek gyakrabban foglalkoznak a külsejével, több személyeskedő megjegyzést kapnak, és ez elveheti azoknak a nőknek kedvét is, akikben felmerülne, hogy politikai pályára lépjenek – mondta a kutató. A nők politikába való belépése nem is a parlamentbe való bekerüléssel vagy a jelöléssel kezdődik. Ennek első szintje valójában az, hogy a nők mennyire vonódnak be a politikába szavazóként, tájékozódó állampolgárként: – A 21 Kutatóközpont kutatásai során a nők arról számolnak be, hogy kevésbé érdekli őket a politika, kevésbé gyakran fogyasztanak politikai híreket. De ez nem feltétlenül abból fakad, hogy nem érdekli őket, hanem abból is, hogy milyen visszajelzéseket kapnak a környezetüktől. Ha azt hallják, hogy ez egy férfias terep, könnyen lehet, hogy emiatt érdeklődnek kisebb arányban a politika iránt – vélekedett Bajnay Orsolya.
Olvasd tovább itt: hang.hu
