2011 és 2025 között a Fidesz-kormány összesen 15 nemzeti konzultációt szervezett, amelynek költségei eddig legalább 119 milliárd forintra rúgtak. Az összeg azonban nem végleges, mert néhány kampány költségei nem voltak teljesen nyilvánosak; az újság több közérdekű adatigénylés segítségével szerzett információkat. Orbán Viktor a legfrissebb konzultációknál már választási mozgósításként említette a programot.
Az adatigénylések során újabb, korábban nem ismert tételek kerültek napvilágra. Például a 2025-ös „Tisza-adóról” szóló konzultáció reklámkampányának költsége 8,3 milliárd forint volt, amelyhez további 4 milliárd forint nyomdai és postázási költség társult, így összesen 12,3 milliárd forintot emésztett fel ez a kampány. Emellett egy bírósági döntés megállapította, hogy a kampány alapját képező névtelen Index-cikknek nincs kapcsolata a Tisza Párttal.
A 2023-as szuverenitásvédelmi konzultáció még drágább lett, reklámra 12,8 milliárd forintot, míg technikai lebonyolításra 3,15 milliárd forintot költöttek, így ez minden idők legdrágább nemzeti konzultációja lett, összesen 16 milliárd forinttal. Ezen a téren megelőzte a korábbi csúcstartót, amely Ukrajna EU-csatlakozásáról szólt.
A nyomdai és postázási költségeket általában nyilvánosságra hozzák, de a reklámköltségeket a kormány rendszerint titokban tartja. Ezek az adatok főként újságírók és politikai szereplők által végzett adatigénylések révén válhatnak ismertté. A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda ezúttal a túl sok kérést említette indoklásként, és csak személyes iratbetekintést engedélyezett, jegyzeteléssel.
A 2021-es, a járvány utáni életről szóló konzultáció volt az egyetlen kivétel, ahol elektronikus formában kapták meg az adatokat. Ekkor derült ki, hogy a technikai költség 1,8 milliárd forintra rúgott. Az újonnan nyilvánosságra került adatok 31 milliárd forinttal növelték meg a korábbi kormányzati kampányokra fordított összeget. Ha az első két 2011-es konzultációt nem számítjuk, a 2012 óta ismert 118 milliárd forint összegből 28 milliárd a technikai lebonyolításra és 90 milliárd a reklámra ment el.
A nemzeti konzultációk során Balásy Gyula, a NER kommunikációs szakembere, cégeivel jelentős bevételhez jutott, monopolhelyzetet kialakítva az állami propaganda piacon, vagyona 2025-re 79 milliárd forintra nőtt.
Míg a 2010-es évek elején egy konzultáció költségei még körülbelül 1 milliárd forint körül alakultak, 2017-től kezdve, az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány óta a kiadások megugrottak. 2023 és 2025 között állandóan 10 milliárd forint felett jártak a költségek. Például a 2015-ös bevándorlási konzultáció 1,3 milliárd forintba került, míg 2023-ra a szuverenitásvédelmi költségek már közel tizenkétszeresére nőttek. Ebből világosan látszik, hogy a kormány hogyan használja a konzultációkat kampányeszközként; míg korábban a technikai költségek voltak a fő kiadások, mára a reklámra költött pénz vált dominálissá. 2015-ben a technikai kiadások még meghaladták a reklámét, míg 2025-re a reklámra szánt kiadások már több mint húszszorosukra nőttek, a 2023-as kampányban pedig ez a szám közel harminckétszeres volt.
Szembetűnő, hogy amíg korábban szakpolitikai kérdésekkel foglalkozott a kormány, az utóbbi időszakban inkább a kormánypárt ellenfeleinek – mint Brüsszel, az EU, a Tisza Párt és Ukrajna – állítólagos terveire irányulnak a konzultációk.
Forrás telex.hu
