Amikor egy frissen vásárolt termék meghibásodik, a legtöbb fogyasztó azonnal a garanciára hivatkozik. A garancia a köznyelvben gyűjtőfogalomként él, pedig a jog három, egymástól jól elkülönülő intézményt ismer: a kellékszavatosságot, a jótállást és az önkéntes – szerződéses – garanciát. Bár mindhárom a fogyasztó védelmét szolgálja, az igényérvényesítés módja és az úgynevezett bizonyítási teher (mármint melyik fél köteles bizonyítani az általa állított tényeket) szempontjából lényeges eltérések vannak köztük.
Először is: a hatályos jog nem ismeri a garancia fogalmát, mivel a Polgári törvénykönyv a garanciát jótállásként definiálja. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, a két fogalom azonos jelentésű. Az alapvető különbség a jótállás (garancia) és a szavatosság (kellékszavatosság) között van. A fő eltérés a bizonyítási teherben rejlik: jótállásnál az eladónak kell bizonyítania a hiba okát, míg szavatosságnál a vásárlónak. A jótállás ugyanakkor erősebb jog, ami kötelező a tízezer forintnál drágább tartós cikkekre, míg a szavatosság minden termékre vonatkozik.
Mi is az a kellékszavatosság?
A kellékszavatosság minden adásvételi szerződés alapszintű biztosítéka, hiszen az eladó köteles a szerződésben foglaltaknak megfelelő, hibátlan terméket szolgáltatni. A hibás teljesítésből eredő kellékszavatossági igényével a fogyasztó két éven belül élhet – akkor is, ha a hiba már az átadáskor fennállt, de akkor is, ha az csak később derült ki. Amennyiben a fogyasztó és az eladó közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, de az egy évnél rövidebb idő ebben az esetben sem érvényes.
Az első évben a jogszabály vélelmezi, hogy a hiba már az átadáskor is megvolt, így ilyenkor az eladónak kell bizonyítania az ellenkezőjét. Ez azt jelenti, hogy az eladó viseli a bizonyítás terhét az első 12 hónapban, vagyis neki kell igazolnia, hogy a hiba az átadás után keletkezett, ezt követően viszont a bizonyítás terhe a vevőre hárul.
A vevő ilyenkor kérheti a termék kijavítását vagy kicserélését, és ha ez nem lehetséges vagy aránytalan költséggel járna, akkor árleszállítást, végső esetben a szerződéstől való elállást, azaz a vételár visszafizetését is.
A szavatossági idő
- meghosszabbodik a javítás idejével, hiszen amíg a szervizben van a termék, nem tudjuk azt használni;
- csak az új alkatrészre vonatkozóan kezdődik újra, ha a termék egy alkatrészét kell kicserélni vagy kijavítani;
- a termék egészére nézve indul újra, ha egy újra cserélik a hibás terméket.
Kedvezőbb a vevőnek a jótállás
A kellékszavatosságnál erősebb védelmet nyújt a jótállás (garancia), mert a bizonyítási teher mindvégig az eladót terheli. A jótállásás ideje alatt vélelmezett, hogy a hiba már a gyártásból ered, ezért az eladónak kell bizonyítania, ha nem így van.
Minden új tartós fogyasztási cikkre kötelező jótállás jár, amelynek időtartamát kormányrendelet szabályozza:
- 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
- 250 000 forint eladási ár felett három év.
Vagyis ha a termékre még él a jótállás, a vásárló kedvezőbb helyzetben van, mivel nem neki kell bizonyítania, hogy a hiba nem az ő hibájából következett be. Összefoglalva: kötelező jótállás esetében a jótállási idő teljes tartama alatt, míg szavatosságnál az első évben az eladó köteles azt bizonyítani, hogy a termék rejtett hibával nem rendelkezik.
A kötelező jótálláson túl a gyártó vagy az eladó önként is vállalhat többletgaranciát – például hosszabb időtartamot vagy extra szolgáltatást. Az önként vállalt garancia nem csökkentheti a jogszabályban rögzített kötelező jótállási vagy szavatossági jogokat, csak kiegészítheti azokat.
Három munkanapos cseregarancia
A már említett kormányrendelet további garanciális lehetőséget is szabályoz: ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, az eladó köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Azaz ez a szabály kizárólag hibás termékekre vonatkozik. Ha viszont a termék rendeltetésszerűen működik, és például azért szeretnénk visszavinni a boltba, mert nem tetszik, vagy bármilyen más okból meggondoltuk magunkat, akkor az eladó nem köteles sem visszavenni, sem kicserélni.
igényérvényesítést nem lehet a csomagolás visszaszolgáltatásához kötni!
Ha a vevő már kidobta a termék eredeti csomagolását, ez nem mentesíti az eladót a jótállási kötelezettsége alól. A tisztességtelen kikötésekről ebben a cikkünkben írtunk.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Peter Cade / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
