Orbán-kormány ötletel a magánegészségügy reformján?

Orbán-kormány ötletel a magánegészségügy reformján?

Március közepén nyilvánosságra hoztuk a Hippokratész-projekt néven ismert egészségügyi reformtervet, amelyet a Boston Consulting Group (BCG) készített a Belügyminisztérium megbízásából 2020-ban. Az Orbán-kormány ezt a jelentős mértékben átalakító dokumentumot, amely a háziorvosi rendszert, a rendelőket és a kórházakat is érinti, hat évvel ezelőtt elutasította azzal, hogy 2030-ig nem publikálják.

Egy, a kormányhoz közel álló, névtelenséget kérő forrástól megszereztük a javaslathoz kapcsolódó több száz oldalas anyagot, amelyet független szakemberek bevonásával elemeztünk. Kiderült, hogy bár a „Magánegészségügy jövőképének formálása” című rész a Hippokratész-projekt része, tartalmilag eltér a többitől. A benne található dátumok és hivatkozások alapján ez a javaslat nem 2020 nyarán készült, hanem 2021 február-május között, tehát fél évvel az előző, nagyobb tanulmány után.

A BCG korábbi reformterve, amely 352 millió forintba került, kisebb díjért készítette el a 2021-es javaslatot. Felmerül a kérdés, hogy miért bízta meg újra a BCG-t a kormány a Hippokratész-projekt elkészülte után, és miért a magánegészségügy reformjával foglalkoztatták őket. Forrásaink szerint a háttérben az állhat, hogy a kormány a hálapénz betiltásának ötletét megvalósította, ennek eredményeként 2021. január 1-jétől a betegek, akik hálapénzt adnak, és az orvosok, akik azt elfogadják, büntethetővé váltak.

A paraszolvencia eltörlése előrelépés volt, de súlyos következményekkel járt. Bár a szakdolgozók fizetését emelték, sok orvos, aki eddig a legtöbb hálapénzt kapta, nem tudta kompenzálni a kiesett jövedelmet. Továbbá, a hálapénz bizonyos esetekben hatékonyabbá tette a rendszert, mivel az orvosi teljesítményhez volt igazítva.

A forrásunk úgy fogalmazott, hogy „a háttérben ment a lázadás”, hiszen az orvostársadalom jelentős lobbierejével bír. Kérdések merültek fel arról, hogyan tudnak majd pénzt keresni a jövőben, különösen az egyetemi klinikák, amelyek nagy tudásközpontok, és érdekeltek a jövőbeli bevételük biztosításában.

Számításaink szerint az egyetemek érintettsége miatt a BCG 2021 áprilisában az új javaslatát az Információs és Technológiai Minisztériumnak mutatta be. Az új tanulmány borítóján az ITM logója látható, míg a korábbi anyagon a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának logói voltak.

Megkeresésünkre Pintér Sándorék egy mondatban elintézték a válaszokat, míg Palkovics László, az ITM egykori minisztere, aki jelenleg a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, nem válaszolt.

A második, magánegészségügyre vonatkozó tanulmány megértéséhez érdemes visszatekinteni az első BCG-anyagra. A Hippokratész-projekt 53 intézkedésből állt, beleértve az ellátórendszer, finanszírozás és munkaerő átalakítását. Ha megvalósul, az egészségügyi szektor szinte minden aspektusát érintené, beleértve a magánegészségügy átláthatóságának növelését és egy kiegészítő magánbiztosítói rendszer bevezetését.

Az új javaslat részletezi, hogyan lehetne a köz- és magánegészségügyet összehangolni, hogy minden érintett, beleértve a lakosságot is, hasznot húzzon a reformokból.

Forrás hvg.hu