Orbán Viktor a rendkívüli kormányülésen 2025. május 24-én. (Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala)
Bár még hosszú hónapokra van a jövő évi választás, Orbán Viktor vezényletével mégis maximális fordulatszámon pörög a kampány. Majdnem pontosan húsz évvel ezelőtt, a Tolnai Népújság 2005. október 15-én megjelent számában – az akkori választás előtt nagyjából annyi idővel, mint mi most van a voksolásig – Orbán egészen más hangon beszélt, mint ma. A gazdasággal kapcsolatban például azt mondta az interjúban, hogy az kettészakadt, az egyik fele, az aranykör, a külföldiek és néhány nagyon gazdag magyar nagyon jól él, a kisvállalkozások pedig az életükért küzdenek.
Nem a gazdagokkal volt Orbánnak gondja, hanem hogy kik azok
– Orbán Viktor valami olyasmit mond az idézett interjúban, hogy nem a gyorsan és kiemelkedően meggazdagodottakkal, az aranykör létével van baj, hanem azzal, hogy a kis és közepes vállalkozások nem kerülhetnek oda. Végül is nem látok ellentmondást, hiszen azóta sokat tett azért, hogy az egykori kisvállalkozók bizonyos csoportja bekerüljön oda, mások pedig kikerüljenek onnan. Azt is észre kell azonban venni, hogy az így kialakult új aranykörbe már nemcsak a vállalkozók tartoznak, hiszen ma már az influencerkedésből, politikai elemzésből is hatalmas vagyonokat lehet felhalmozni. Ebben a jelenségben ugyanazt a gondolkodást lehet tetten érni, mint amit a kommunizmus kapcsán lehet látni a miniszterelnöknél. Vagyis nem igazán a rendszerrel van gondja, hanem annak vezetésével, hiszen egyértelműen elitváltást tartott szükségesnek – hasonlította össze a húsz évvel ezelőtti Orbán Viktort a maival Szentpéteri Nagy Richard politológus.
Az euró bevezetésével kapcsolatosan 2005-ben a miniszterelnök azzal érvelt, hogy a közös valutát mindenképpen be kell vezetni, arra azonban az akkori kormány hibás gazdaságpolitikája miatt nem kerülhetett sor. Bezzeg ha a Fidesz maradt volna hatalmon, akkor 2006-ban reális vállalásnak tűnhetne. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „nem véletlenül akar mindenki az eurózónához tartozni. Nálunk a fő kérdés az, milyen árfolyamon tudjuk átváltani az eurót. Rossz gazdaságpolitika mellett a forint kevesebbet fog érni.”
A lopás miatt nincs eurónk
– Érdekes módon Orbán Viktor ellenzékben mindig európárti volt, amikor viszont hatalomra került, mégis a forint mellett döntött. És ennek okáról súlyos állítást kell megfogalmaznom, a közös valuta bevezetésére azért nem került sor, mert a lopás könnyebben megy forintban és különösen készpénzben, mint euróban. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a miniszterelnök még ma is inkább forintot, sőt eurót is inkább bankók formájában használ. Ennek ismeretében már világos, hogy miért rögzítették – egyébként teljesen szokatlanul és érthetetlenül – az alaptörvényben, hogy hazánkban a törvényes fizetőeszköz a forint – fejtegette az elemző.
Húsz évvel ezelőtt a választásokra készülődvén Orbán Viktor egészen más hangot ütött meg, mint manapság. Arról beszélt, hogy „hat hónap múlva lesznek a választások, az ország ma nagyon rossz gazdasági helyzetben van. Itt és most munkára van szükség, a kampány ideje még nem jött el. A korteskedés megakadályozza az embert abban, hogy higgadt, nyugodt döntéseket tudjon hozni.” Szentpéteri Nagy Richard szerint Orbánnak a kampányról mondott szavait annak ismeretében érdemes elemezni, hogy a cikk 2005 októberében íródott, amikor már a háta mögött volt a 2002-es választás, amikor kibukott a hatalomból. Egy olyan választásról beszélünk, amelyben alig volt szerepe, a kampányt emberei vitték, a jelek szerint rosszul, hiszen elvesztették a választást. A második fordulóban ugyan nyakába vette az országot, és majdnem megfordította az eredményt, de ha csak néhány mandátummal, mégis kikapott. Ekkor indultak a polgári körök, illetve az az ellenzéki munka, amelyet egészen 2010-ig folytattak. Mindezen felkészülés ellenére elveszítette a 2006-os választást. Talán az is igaz, hogy az ország rossz gazdasági helyzete miatt nem is igazán akarta megnyerni azt.
– Azt is észre kell venni, hogy a szokását, amely szerint háttérben marad, csak ritkán és hangsúlyos ügyekben szólal meg, a 2010 utáni kétharmados többség birtokában megtartotta, inkább a komoly államférfi képét építette. Most azonban, amikor úgy érzi, rossz – gazdasági és népszerűségi – számok érkeznek, bajban lehetnek a kormánypártok, már idén nyáron, majdnem egy teljes évvel a választás előtt beszállt a kampányba. Mindenről és mindenütt ő nyilatkozik, nagyon gyorsan reagál – mondta az elemző.
Visszaüthet az agresszív kampány
Az elemző szerint az is nagy kérdés, hogy miként reagálnak az emberek a jelenlegi, nagyon agresszív és nagyon hosszú kampányra. Most már ott tartunk, ahol márciusban, azaz a csúcsra járatás idején kellene. Az biztos, hogy az effajta kampány az Orbán-hívőket harci lázban tartja, maximálja részvételi hajlandóságukat. Nem tudni azonban, miként reagálnak a bizonytalanok. Elképzelhető, hogy elegük lesz az egészből, és távol maradnak a választástól. Így ha hetet nem is, de kettőt üthet egy csapásra a kormány, hiszen a biztos szavazóikra építve az alacsonyabb részvétellel nőnek esélyeik. Ha azonban a bizonytalanoknak elegük lesz az egészből, és többségük úgy dönt, ideje véget vetni az ilyesfajta agresszív kampánynak, illetve el kell küldeni azokat, akik azt szervezik, akkor kontraproduktív lesz a kampány, és hatalmas vereségbe is belefuthat a Fidesz.
– Úgy látom, ma még számtalan forgatókönyvvel készülnek a Fidesznél. Elképzelhető, hogy a háborús helyzetre való hivatkozással elhalasztják a választást, vagy hogy megtartják ugyan, de valamilyen módon elcsalják, esetleg még erőteljesebben riogatnak a nemzetközi konfliktusokkal. De az sem lepne meg, ha belenyúlnának a választási rendszerbe, vagy egy új pártot hoznának létre és támogatnának az ellenzék megosztása érdekében. Miután lényegében korlátlanok az erőforrásaik, lehetőségeik, bármire sor kerülhet. Elképzelhető, hogy hatalmasat buknak, de az is, hogy ismét kétharmaddal, vagy még nagyobb arányban győznek.
Olvasd tovább itt: hang.hu
