Ahogy arról beszámoltunk, hat évvel ezelőtt, 2019. október 23-ára rendhagyó, interaktív megemlékezést hirdetett meg Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke. Az esemény része lett volna a digitális plakáton feltüntetett LMBTQ-zászlóégetés, de az végül nem valósult meg. A megemlékezést a közösségi médiában közzétett plakáttal hirdették meg, a részvételt regisztrációhoz kötötték, a helyszíne pedig egy pontosan meg nem határozott magánterület volt. Az ügyben a Háttér Társaság tett feljelentést, amit a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság először elutasított, a feljelentő panasza után azonban az ügyészség nyomozásra utasította a rendőrséget, és 2022 júliusában közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt vádat emelt.
A Székesfehárvári Járásbíróság a közösség tagja elleni erőszak helyett közösség elleni uszítást állapított meg, ezért Barcsa-Turnert egy évre próbára bocsátotta. Az ítélet szerint a vádlott által az interneten két honlapon közzétett, rendezvényen való részvételre szóló felhívás alkalmas volt a lakosság egyes csoportjaival, különösen az LMBTQ közösség tagjaival szembeni szenvedélyek olyan mérvű felszítására, amely magában hordja az erőszakos jellegű konkrét sérelem bekövetkezésének a reális lehetőségét.
„A szöveg kifejezetten fenyegető”
A fellebbezést követően a másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és mindkét vádpontban – közösség tagja elleni erőszak és közösség tagja elleni uszítás vádja alól is – bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat.
Az ügy harmadfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódott. A táblabíróság 2024. szeptember 18-án meghozott ítélete szerint a közösség elleni erőszak bűntettének elkövetése nem valósult meg ugyan, de vádlottat – az elsőfokú ítélettel megegyezően – bűnösnek mondta ki közösség elleni uszítás bűntettében, ezért őt egy évre próbára bocsátotta. A bíróság megállapította:
A plakát szövege nem pusztán véleménynyilvánítás, hanem erőszakos cselekményekre, illetve gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás. […] A szöveg kifejezetten fenyegető; a zászlóégetés nem csak a gyűlöletre, de az erőszakra uszítás megállapítására is alkalmas.
A jogerős ítélet szerint a vádlott azzal, hogy egyenlőség jelet tett az LMBTQ közösség és a pedofilok közé, már negatív véleményt fogalmazott meg, és gyűlölet kiváltására alkalmas kifejezést használt, a programpontok tekintetében a szöveg kifejezetten fenyegető, gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás.
Gaudi-Nagy: A provokáció nem uszítás
A nagy visszhangot kiváltó ügyben a Barcsa-Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét képviselő Gaudi-Nagy Tamás alkotmányjogi panasza ez év legelején futott be a Donáti utcába.
Az ügyvéd álláspontja szerint a jogerős ítélet, a Büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezésének önkényes és kiterjesztő bírói értelmezése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Emellett azt is megjegyezte, hogy az interneten közzétett felhívás az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése körébe tartozó védett véleménynyilvánítás, amely – ismerte el az indítványozó – kétségtelenül provokatív módon került kinyilvánításra. Nézete szerint az LMBTQ közösséget szimbolizáló zászló elégetésére való felhívás, illetve az ahhoz fűzött bejegyzés provokáció volt, és nem minősül az általa megjelölt közösség elleni uszító tartalmú véleménynyilvánításnak, amely a lakosság egyes csoportjai ellen irányult volna, megsértve más emberi méltóságát, jó hírnevét, társadalmi önbecsülését.
Középpontban az emberi méltósághoz való jog
Az Alkotmánybíróság (előadó alkotmánybíró: Varga Réka) több menetben is tárgyalta az indítványt. Az alkotmánybírák végül úgy döntöttek, hogy – Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Márki Zoltán, Schanda Balázs és Varga Réka párhuzamos indokolásával, valamint Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária és Patyi András különvéleményével – elutasítják az alkotmányjogi panaszt. A testület határozatában megállapította:
a véleménynyilvánítás szabadsága egy olyan alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható.
A többségi döntés szerint az eljáró bíróság helyesen ismerte fel azt, hogy hogy a mások emberi méltóságát sértő gyűlöletre uszítás a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátja. A bíróság megközelítése, amely szerint a gyűlöletre uszítás éppen az emberi méltóságot sérti, és ezért nem áll a véleménynyilvánítás védelme alatt, összhangban van az Alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó felfogásával és az Alkotmánybíróság gyakorlatával, amely az emberi méltósághoz való jogot helyezi a középpontba.
(Borítókép: Kummer János / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
