(Forrás: (Facebook / Orbán Viktor)
Hatályba léptek az orosz olajcégekre kivetett amerikai szankciók, és az erről szóló rendeletben nincs írásbeli nyoma Magyarország szankciók alóli mentességének. Szent-Iványi István külpolitikai elemző szerint ez arra utal: valójában nem is mentességről van szó, hanem arról, hogy Magyarország megkerüli a szankciókat, hiszen a MOL közvetítő cégeken keresztül vásárol. Az egyelőre nem világos, ezekre a cégekre milyen formában vonatkoznának a szankciók. A magyar-amerikai megállapodás nincs írásban lefektetve, ami tovább nehezíti a helyzet megítélését.
Hatályba léptek pénteken az orosz energiacégekre kivetett amerikai szankciók, amelyeket októberben jelentett be Donald Trump. A szankciók Oroszország két legnagyobb olajipari vállalatát, a Rosznyeftet és Lukoilt érintik.
A rendeletek szövegébe nem került bele a Magyarországnak adott mentesség, amit a magyar miniszterelnök korábbi kijelentése szerint sem egy írásbeli megállapodás vagy jogszabály, hanem Donald Trump kézfogása biztosít Magyarországnak, pontosabban a MOL oroszországi beszerzéseinek. Szent-Iványi István külpolitikai elemző pénteken a közösségi médiában azt írta: szerinte nincs is szó mentességről, hiszen ezt a rendeleteknek tartalmazniuk kellene.
„A MOL még sincs pánikban, mert technikai megoldást talált a szankció alóli kibújásra: nem közvetlenül a szankcionált Rosznyeft és Lukoil vállalatoktól, hanem közvetítő cégektől vásárol. A kérdés az, hogy ezt a trükkös gyakorlatot mennyire tolerálják az amerikai szankciós hatóságok. Ha igen, akkor ez a szankció semmit nem ér, mert ezt a megoldást azok a kínai, indiai és török olajfinomítók is alkalmazhatják, akik a szakcióktól való félelmükben leálltak az orosz olaj vásárlásával.” – írta Szent-Iványi István. Vagyis: szerinte nem is mentességről van szó.
A Portfolio gazdasági portál néhány napja arról írt: az olajszankciók alóli mentességekről több határozat (engedély) is született, amelyben kivételeket engedélyezett az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonkezelő Hivatala (OFAC), ellátásbiztonsági okokból. A Lukoil bulgáriai érdekeltségei például bizonyos szankciók alól jövő év április végéig kaptak mentességet. Ám Magyarország vagy a MOL nem szerepel ezekben az engedélyekben – igaz, nem is közvetlenül a Lukoiltól szerezhet be olajat.
A MOL Szent-Iványi által „trükkös gyakorlatnak” nevezett eljárása nem új fejlemény. Még idén márciusban a G7 gazdasági portál egy elemzése világított rá, hogy a MOL miért fogadta nagy nyugalommal, hogy Ukrajna megtiltotta a a Lukoil kőolajának átszállítását Ukrajna területén: azért, mert közvetítő cégeken keresztül vásárolja az orosz olajat, vagyis nem közvetlenül szerződött az orosz cégekkel. A cikk a BNN Bloomberg kanadai üzleti lapra hivatkozva meg is nevezett négy céget: a Tatneft-Europe AG-t, amely egy orosz olajcég svájci leányvállalata, a Blackford Corporation Ltd-t, a Litasco SA-t, amely a Lukoil svájci leánycége, és Normeston Trading SA-t.
Kérdés, hogy ez befolyással lehet-e a szankciókra, és a közvetett beszerzésekre vonatkoznak-e egyáltalán az amerikai szankciók. Ha nem, akkor a szankciók ezen az úton tényleg megkerülhetőek lehetnek. A szankciókról szóló rendeletekben nincsenek nevesítve közvetítő cégek.
A Magyar Hang több, az energiaszektorban jártas szakértővel folytatott háttérbeszélgetést, amelyekből az derül ki: számukra sem teljesen világos, hogy a közvetítő cégekre is vonatkoznak-e a szankciók, és ha igen, hogyan. De még ha nem is vonatkoznának a közvetítő cégekre, ettől még a szankciók megnehezíthetik vagy akár el is lehetetleníthetik a közvetítő cégeken keresztül történő vásárlást is, például azért, mert az érintett orosz energiacégeket a bankokon keresztül történő kereskedésből is kizárják. Vagyis nem lenne feltétlenül könnyű megkerülni a szankciókat. Az mindenképpen valószínűsíthető, hogy a szankciók valamilyen formában a közvetítő cégeken keresztül történő kereskedelemre is vonatkozhatnak, és az amerikaiak csak Magyarország esetében tekintenek el ettől, vagyis a MOL által igénybe vett közvetítő cégek esetében, tulajdonképpen hallgatólagosan. Vagyis az energiaszakértők alapvetően úgy gondolják, hogy közvetítő cégek útján nem feltétlenül lehetne kibújni a szankciók alól, ha nincs erről megegyezés Magyarország és az USA között.
A Magyar Hang kereste a MOL sajtóosztályát azzal a kérdéssel, hogy mely cégeken keresztül és milyen arányban szerzi be a szankciókkal érintett orosz cégektől az olajat, vonatkoznak-e ezekre a közvetítő cégekre amerikai szankciók, és mi a mentesség tartalma egészen pontosan, mely cégektől való beszerzések mentesülnek a szankciók alól. Ha választ kapunk, frissítjük a cikket.
Miután a Magyarországnak biztosított mentességnek mind a mai napig semmilyen írásbeli nyoma nincs, azt lehet feltételezni, hogy megegyezés születhetett az USA és a magyar kormány között arról, hogy az amerikai adminisztráció, bár megtehetné, nem tesz lépéseket a közvetítő cégeken – esetleg egyes konkrét közvetítő cégeken – keresztül folytatott beszerzések szankcionálásra. Mindezt pedig nem foglalták írásba – hogy miért, arról szintén csak feltételezések vannak, de vélhetően azért, mert ez presztízsveszteséget jelentett volna az Egyesült Államoknak, amely a szankciókkal Oroszországra szeretne nyomást gyakorolni. Mivel a magyar-amerikai megállapodás nincs írásban lefektetve, és a jelek szerint nem is lesz, az Egyesült Államok kormányának mindenkori mérlegelésén múlhat, vonatkoznak-e a szankciók a magyar beszerzésekre, és milyen időtartamra. Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio egy éves mentességről beszélt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint viszont a mentesség addig lesz hatályban, ameddig ő miniszterelnök és Donald Trump az Egyesült államok elnöke.
Szent-Iványi István szerint „az elkövetkező napok megmutatják, hogy az amerikai hatóságok mennyire hunynak szemet a szankciók megkerülése felett.” Ha ugyanis a két orosz olajvállalat exportjának tilalma könnyen megkerülhető, akkor ez az elemző szerint „csupán egy látszatintézkedés, ami Oroszországnak ténylegesen csekély kárt okoz”. Szijjártó Péter mindenesetre azt közölte a „károgókkal”: pénteken életbe lépett a mentesség.
Olvasd tovább itt: hang.hu
