Napjainkban egyre extrémebb és szélsőségesebb időjárási körülményekkel kell megküzdenie a magyaroknak, hiszen hiába a „védett Kárpát-medence” és Magyarország kedvező fekvése, vannak olyan anomáliák, melyek teljesen új kihívások elé állítják az embereket és a biztosítókat egyaránt. Gelei-Tóth Gabriella pénzügyi tanácsadóval és ember-casco szakértővel vizsgáltuk meg, mennyire vannak felkészülve az emberek az egyre gyakrabban előforduló extrémitásokra, és ehhez miként illeszkedik a baleset-biztosításuk – már ha van egyáltalán.
A szakértő szerint fontos rávilágítani, hogy a hagyományos biztosítási gondolkodás – például ha ránk dől a tető – fontos, viszont ha időjárási körülmények okozta sérüléseket szerzünk – porviharban eltörik valamink, rosszul leszünk a hőségben, vagy a viharos szél miatt nekicsapódunk egy fának az autónkkal –, az ugyanúgy anyagi terheket ró az emberre, kockázatot jelent. Így az új kockázatok és az anomáliák tulajdonképpen összeadódnak. „Míg régen a viharkár azt takarta, hogy hiányzik pár cserép, most itt vannak a porviharok, a szaharai por, az afrikai hőség, a tornádó, a szupercella – gyakorlatilag a lehetőségek megsokszorozódtak” – fogalmazott a Gelei-Tóth Gabriella.
A lakásunkra ott van a lakásbiztosítás, viszont ha „te törsz el, nem a csereped, akkor arra ember-casco kell” – fogalmazott a tanácsadó.
Változó viszonyok
A ködös napok száma évről évre növekszik – amit a szmog csak fokoz –, az ebből adódó balesetek számát pedig mind hazai, mind nemzetközi tekintetben alaposan alábecsülik. Bár nehéz a ködöt elsődleges okként megállapítani, viszont a KSH és a rendőrség statisztikái alapján
a látási viszonyokat rontó sűrű köd az egyik vezető ok a baleseteknél – arányát 30–40 százalékra becsülik.
Köd pedig ősztől tavaszig egyre több napon alakul ki, nem csoda hát, hogy a balesetek döntő többsége éppen ebben az időintervallumban történik. „A köd alattomosabb, mint a vihar, hiszen a vihart látod, de a köd pont hogy elrejti a veszélyt” – tette hozzá.
A másik extrém időjárási körülmény a csapadék mennyiségének növekedése, ám ezt nem elosztva, átlagosan kell érteni, hanem a hirtelen, akár egy-két óra alatt lezúduló, egyhavi mennyiséget a fejünkre ontó heves esőzésekre kell gondolni, amelyek akár helyi villámárvizeket, rosszabb esetben nagyobb árvizeket okozhatnak. Egyre egyenlőtlenebbül oszlik el a lehulló csapadék mennyisége, az intenzív csapadékos napok száma így éves szinten folyamatosan növekszik.
Ugyanígy a jégeső is egyre gyakoribb jelenség, amely okozója lehet például annak, ha az ember elcsúszik a lépcsőn, árokba csúszik, árvízi munkálatok közben is történhetnek balesetek, tehát számos olyan veszélyt idéz elő, amely száraz, nyugodt időben sokkal kisebb kockázattal vagy egyáltalán nem következne be.
Ez pedig mind emberkár, nemcsak vagyonkár
– hangsúlyozta.
Emellett a hőségnapok száma is megduplázódott az utóbbi három évtizedben, ugyanis amíg régen a nagyon meleg, kánikulai napok kivételnek számítottak, addig ma már „egy plusz nyári hónapot élünk meg 30 fok fölött”. Ehhez pedig szervesen kapcsolódnak a szív- és érrendszeri kockázatok, az esések, az ájulások, a rosszullétek, amelyeknek száma a radikális hőmérséklet-emelkedés miatt szintén drasztikusan megnőtt. „100 éve volt 16 hőségnap egy évben, ma van 29–30” – mondta Gelei-Tóth Gabriella.
Az M1-es csak a kezdet volt
Emellett vannak olyan ritkább jelenségek, amelyek mára már szinte normálisnak, mindennaposnak számítanak, mint például a porvihar, porátfúvás, a szaharai por vagy éppen az ebből adódó sáros esőzés. 2025-re már több nagy porvihar is elérte Magyarországot, ennek volt az egyik első fecskéje 2023 márciusában, amikor az M1-es autópályán több mint 40 autó ütközött egymásnak hatalmas tömegbalesetet okozva, 39 sérülttel és egy halottal.
Ez Herceghalom, nem pedig Afrika
– hívta fel a figyelmet a szakember. Ez az időjárási jelenség pedig tömegbalesetek sorát indította el, tehát a casco és a kötelező biztosítás mellett a baleset-biztosítások megléte is szinte kötelezővé vált a sofőrök és utasaik számára, hiszen „az emberi oldalnak is rendbe kell, hogy legyen.”
Kitért arra is, hogy ugyan a három–négy hónapon keresztül tartó, 30 centis hó már a múlté, ám ehelyett jött a köd, „hogy ne unatkozzunk”. Plusz megjöttek helyette a tornádók, a tubák és a szupercellák, melyek szintén nem voltak jellemzőek pár évtizeddel ezelőtt. Az OMSZ (Országos Meteorológia Szolgálat) szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye az egyik gócpontja ezen extrém időjárási anomáliáknak, ugyanis
- 2023 júniusában tornádó jelent meg Komlóstetőn,
- pár nappal később megdőlt a szélrekord Lénárddarócon,
- utána szupercellás vihar volt tubákkal és jégesővel.
Az ilyen helyzetekben nő a kidőlt fák és a lehulló ágak mennyisége, a szél által felkapott tárgyak is balesetet okozhatnak, a szabadtéri rendezvényeken előforduló fej- és végtagsérülések is. Így tehát minden oda mutat vissza, hogy a baleset-biztosítás nemcsak dísznek van, hiszen ez egy „olyan kockázati biztosítás, amely akkor lép életbe, ha a biztosított személy balesetet szenved, vagyis akaratán kívül, váratlan események következtében testi sérülés, rokkantság vagy halál következik be”.
Ilyen esetekben számos térítési lehetőség van, a kórházi költségektől kezdve a maradandó károsodáson át a halálesetig. Ez pedig azért fontos, mert a megváltozott időjárási eseteket egyáltalán nem követik le az emberek biztosítási szokásai, formái, pedig a baleset következtében tartósan kieshet valaki a munkából, akár végleg munkaképtelenné válhat, rehabilitációra szorulhat, ám az anyagi védelemről egyáltalán nem gondoskodnak sokan.
Eljött a felülvizsgálatok ideje
Gelei-Tóth Gabriella arról is beszélt, hogy a lakásbiztosításhoz vagy bankkártyához köthető kiegészítő baleset-biztosítások csak alapnak számítanak, ezek nagyon kevés kiegészítővel rendelkeznek – már ha rendelkeznek egyáltalán. Ezekben általában nincs benne a baleseti műtét, a kórházi napidíj és számos egyéb fedezet,
hanem, mondjuk, van benne baleseti halál és maradandó károsodás 500 ezertől 1 millió forintig. Ennyiből pedig – ha nagyon szarkasztikus akarnék lenni – még egy koporsó sem biztos, hogy kijön.
Egy drasztikusabb példával szemléltette, hogyha, mondjuk, egy balesetben valaki elveszíti a lábát, és 50 százalékos rokkantsági papírt kap ezután, akkor a biztosítás százalékosan fizet, tehát az illető maximum 500 ezer forintot kap, viszont egy életre lerokkant, és nagy valószínűséggel új munka után is nézhet.
Saját példát is hozott, ugyanis a közelmúltban egy ügyfele a viharban ment ki az udvarra, ahol rálépett valamire, és olyan szerencsétlenül esett, hogy eltört a sípcsontja. Az ő biztosítása egy kicsit drágább volt ugyan, viszont kiterjedt a műtéti díjra, a kórházi napidíjra és a keresőképtelenség fedezésére is, így a procedúra végén több mint 3 millió forintot kapott a biztosítótól. S mivel vállalkozóként dolgozik, így gyakorlatilag létkérdés volt számára, hogy a kiesett munkanapokat és bevételt pótolni tudja valahonnan.
A szakértő arra világított rá, hogy a baleset-biztosítás a lakás- és vagyonbiztosításnak egyfajta komplementere, főleg ha előre gondolkodik az ember, és figyelembe veszi a klímaváltozás okozta kockázatokat is. Ennek fontos része, hogy „rendszeresen vizsgáljuk felül a biztosításainkat – már ha vannak –, célszerű időnként szakemberrel átnézetni a biztosítási fedezeteket” – fogalmazott.
Gondolkodjunk!
Kitért arra is, hogy sok olyan elöregedő épület van – akár Budapest utcáit járva is belefuthatunk nem egybe –, amelyeknél problémát okozhat egy leszakadó erkély vagy a hulló vakolat, ha eltalál valakit az utcán, esetleg a lépcső szakad be valaki alatt. Ha pedig ehhez még jönnek az extrém időjárási anomáliák, akkor ezen épületek amortizálódását akár exponenciálisan fel is gyorsíthatják, ezzel veszélyeztetve a környezetükben élő emberek biztonságát.
Több száz, több ezer ember él ilyen házakban, ahol bármikor bármi leszakadhat vagy rászakadhat
– emelte ki.
Az olyan kérdéseket, mint hogy „ha porviharban padkának mentem és karamboloztam, fizet a biztosítóm?”, vagy „ha a nagy hőségben elájultam és beverem a fejem, vajon fizet a biztosítóm?”, mindig érdemes feltenni. Ugyanis ha el tudjuk képzelni, hogy ilyen helyzetekbe kerülünk, akkor nagy valószínűséggel előbb-utóbb ilyen helyzetek be is következhetnek, akkor pedig nem árt, ha be vagyunk biztosítva.
A megváltozott időjárás következtében gyakorlatilag minden egyes évszak tartogat olyan körülményeket és anomáliákat, amelyekkel az elmúlt évtizedekben még nem biztos, hogy meg kellett küzdenünk – vagy nem is találkoztunk velük eddig –, így Gelei-Tóth Gabriella visszatért régi mantrájához, amelyet szinte minden cikkében elismétel: nem árt, ha néha gondolkodunk is egy kicsit, abból még nagy baj nem történt.
Végül kiemelte, hogy a biztosítóknál – ahogy emelkedik az átlagéletkor, és sokkal több az aktívabb, idősebb ember – is vannak változások, hiszen régebben a 65–70 évesekre már nem lehetett semmilyen biztosítást kötni, manapság viszont már kitolódnak ezek az életkori határok. Statisztikailag ez egyébként nem biztos, hogy jó a biztosítóknak, viszont igény van rá, erre az igényre pedig muszáj reagálniuk.
(Borítókép: Összeroncsolódott gépjárművek az M1-es autópályán Herceghalomnál 2023. március 11-én. Fotó: Lakatos Péter / MTI)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Olvasd tovább itt: index.hu
