A jogászok munkáját különféle jogi adatbázisok segítik. Ezek egy része ingyenesen használható a neten, másik részük, amely prémiumszolgáltatásokat is nyújt, csak előfizetéssel érhető el. A térítésmentesen igénybe vehető adatbázisok javarészt a hatályos magyar jogszabályok szövegét tartalmazzák. A legismertebb a Nemzeti Jogszabálytár, amelyet bárki könnyen használni tud, ha valamelyik törvény vagy rendelet pontos szövegére kíváncsi. Sőt arra is van lehetőség, hogy öt évre visszamenőleg a jogszabályok régebben hatályban volt változatait is lekérdezhessék.
Az előfizetéssel elérhető adatbázisok a jogászok elsődleges munkaeszközei.
Ezekből tudhatják meg, hogy mi egy adott jogszabály (nemzetközi szerződés) aktuális szövege, hogyan nézett ki ez a szabályozás a múltban, milyen bírósági döntések születtek a kérdésben, vagy éppen mit mond róla a szakirodalom. A prémium-tartalomszolgáltatók a hazai és uniós joganyagok, indoklások, kommentárok, döntvények, iratminták, módszertani anyagok és kalkulátorok mellett számos egyedi funkciót és szolgáltatást kínálnak, mint például a változásfigyelést, azaz figyelmeztetik a jogászt, ha az általa rendszeresen használt jogszabály ekkor és ekkor változik. Egy ilyen termék egyéves előfizetése akár több százezer forint is lehet.
Két dudás egy csárdában
A prémium jogi adatbázisok hazai piacán jelenleg két nagy kiadó vetélkedik egymással: a Wolters Kluwer Hungary és az ORAC. Az előbbi egy multinacionális cég 3,7 milliárd forintos bevétellel, míg utóbbinak magyar magánszemélyek a tulajdonosai, és mintegy félmilliárd forint az éves bevételük.
A piacon a multicég Jogtár elnevezésű terméke monopolhelyzetben volt egészen a 2010-es évekig, amikor is a magyar vállalkozás előállt a saját fejlesztésű Jogkódex nevű produktumával. Nem volt könnyű helyzete az új terméknek, mivel a közigazgatási intézmények, hivatalok, a bíróságok, ügyészségek és ügyvédi kamarák már csak megszokásból is a Jogtárra fizettek elő. Aztán mégis keletkezett egy rés: a Budapesti Ügyvédi Kamara előfizette a Jogkódexet a tagjainak, majd pár évvel később további tizenkét területi kamara rendelte meg a szolgáltatást, és végül sikerült országos szinten is eredményt elérniük: a Magyar Ügyvédi Kamara 18 ezer jogosultságot vásárolt a tagjainak. Az ügyvédek elégedettek voltak a szolgáltatással.
Ehhez képest a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége november 10-i ülésén úgy döntött, hogy mégis szolgáltatót vált. A kamara közleménye szerint az elnökség megtárgyalta az ajánlatokat,
és mint az ügyvédek által befizetett hozzájárulásokkal felelősen gazdálkodó köztestület akként döntött, hogy a kedvezőbb ajánlatot elfogadva, 2026. évben szolgáltatót váltva biztosítja a T. Kamarai Tagok számára a továbbiakban is az ingyenes jogtárszolgáltatást.
A kamara kétéves szerződést kötött a multicéggel. És hogy a szolgáltatóváltás nem történt teljesen zökkenőmentesen, arról a közlemény utolsó mondata árulkodik: „Az átállás részleteiről a későbbiek folyamán fogunk tájékoztatást adni, ezért kérjük a T. Kollegákat, hogy kísérjék figyelemmel a Magyar Ügyvédi Kamara hírleveleit, és a jogtárszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben innen és ne más forrásokból tájékozódjanak.”
Munkajogi ökoszisztéma kkv-k számára
Információnk szerint a kamara egyébként nem a prémiumnak minősülő Jogtárat vásárolta meg 70 millió forint plusz áfa összegért, hanem az Okos Révkalauz HUB nevű terméket, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) hivatalos oldalán két hónapja így jellemeztek: „A Wolters Kluwer Hungary és a Pécsi Tudományegyetem közös projektjének eredményeként a kkv-k számára olyan munkajogi ökoszisztéma vált elérhetővé, amely a foglalkoztatással, munkajoggal és versenyjoggal összefüggő kérdésekben segíti a szektor szereplőit.” A leírás szerint a platform egy több modulból álló szolgáltatáscsomagot takar. Az online felületen a vállalkozások hozzáférhetnek a magyar és uniós joganyagokhoz, a Versenyjogi kulcsszókereső modulhoz, a Versenyjogi compliance modulhoz, a Munkajogi compliance audit modulhoz, a Munkajogi adatvédelmi modulhoz, továbbá munkaügyi iratmintákhoz és folyamatábrákhoz (például alaptőke leszállítása, tőkepótlási lehetőségek, perorvoslatok).
Azóta a különböző Facebook-csoportokban (így a Kollégák nevű ügyvédcsoportban) egymás után sorjáznak az elégedetlen hozzászólások.
Sokan fel vannak háborodva, hogy a kamara költségtakarékosság címén egy prémiumterméket „fapadosra” cserélt le.
A történetnek van még egy elszámolási szála is. Az Okos Révkalauz fejlesztésére tudniillik a multicég nem kevesebb mint 645 963 377 forintot nyert el az NKFI-től, azzal a feltétellel, hogy három éven keresztül ennek az összegnek legalább a 30 százalékát (193 millió forintot) árbevételként tudja felmutatni. Vagyis kapóra jött a „munkajogi ökoszisztéma” két évre szóló értékesítése, hiszen az ügyvédi kamarai számlát az elszámoláskor benyújthatják az NKFI-nek.
(Borítókép: A Magyar Ügyvédi Kamara és a Budapesti Ügyvédi Kamara székháza a főváros V. kerületében, a Szemere utcában. Fotó: Róka László / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
