Essen polgármestere a Bild német napilapban fakadt ki, amelyben a városvezető közölte, hogy a német városok bizony óriási pénzügyi válság szélén, vagyis a csőd szélén táncolnak. A CDU (Kereszténydemokrata Unió) politikusa konkrét számokat is megosztott, amely valóban azt jelzi, hogy a németeknél sokkal nagyobb a gond, mint ahogy az korábban látszott. Thomas Kufen kijelentette, hogy a német városok éves hiánya 2025-ben mintegy 30 milliárd euró, viszont ez a szám tavaly még 24 milliárd euró volt, vagyis egy év alatt mintegy 6 milliárd euróval nőtt meg a városok amúgyis magas költségvetése.
Kufen itt még nem tartotta tragikusnak a helyzetet, és könnyedén elnevetgélt Merz német kancellárral.
Fotó: Thomas Kufen/FacebookKufen: szinte minden német város most a csőd szélén áll
Kufen úgy fogalmazott:
Szinte minden német város most a csőd szélén áll. Csak Észak-Rajna-Vesztfáliában a 396 város és község közül mindössze 10 tud kiegyensúlyozott költségvetést felmutatni, és ez az arány egész Németországra kivetíthető.
Hozzátéve, hogy most már a gazdag városok is a szegényebb települések sorsára kerültek, így előbbiek is arra kényszerültek, hogy megszorítsák azt a bizonyos nadrágszíjat.
A költségvetési kiadások drasztikus növekedése jelzi, hogy a német államnak minél előbb reagálni kell, hogy a városok elkerüljék a csődbe jutást. A válaszadás ugyanakkor nem lesz egyszerű, mert Essen polgármestere szerint itt nemcsak több pénzre van szükség, hanem „kevesebb bürokráciára, egyszerűbb közbeszerzésekre, kevesebb követelményre, hogy a kevés pénzből többet tudjanak kihozni”. Kufen azon túl, hogy a migrációt nem említi meg a probléma forrásaként, úgy tűnik, hogy nem hallotta Merz azon hírhedtté vált kijelentését, hogy a német jóléti állam már a múlté, mivel a német polgármester még mindig hisz abban, hogy a jólét az megmenthető. Kufen ugyanis azt mondta:
Beszélnünk kell arról, hogy mit tehetünk azért, hogy megmaradjon a jóléti állam.
Ugyanakkor a Remix News Essen városvezetője helyett is kimondja, hogy valójában mi is okozhatta a szakértelem hiányán túl a német jólét veszélybe kerülését.
A válasz mindenki számára egyszerű és nyilvánvaló: a migránsok. A migráció nem egyik napról a másikra érte Németországot, hanem folyamatosan, csorogva jöttek be elsősorban török munkavállalók, hogy ellássák azokat a feladatokat, melyeket a német állampolgár már nem hajlandó elvégezni. Majd őket követte a többi muszlim, hiszen őket a németek tárt karokkal, és jó kis jövedelemmel fogadták. Ennek a német befogadó szellemnek egy kicsúcsosodása volt a migránsok előtti kapuk megnyitása 2015-ben, és a papírok nélkül érkező illegálisok feltétel nélküli befogadása, amivel a német állam nemcsak a népességének létszámát emelte, hanem a költségvetés kiadási oldalát.
A Remix News felhívja a figyelmet, hogy évente legalább 50 milliárd eurós költséggel jár a szociális integráció, a lakhatás és a különböző juttatások biztosítása a migránsoknak. De itt érdemes megemlíteni azokat a kiadásokat is, amelyek a migráció rejtett költségének minősül: az emelkedő lakásárak, a megnövekedett egészségügyi kiadások, az oktatás többletköltségei, valamint a romló közbiztonságból adódó egyéb kiadások, mint a karácsonyi vásárok biztosítása például betonelemekkel. Bár azt itt meg kell jegyeznünk, hogy néhány német városvezetés már inkább megadta magát a migrációs fenyegetésnek, és a hagyományos karácsonyi vásár eltörlése mellett döntöttek, mert az óriási összegeket emészt fel.
Olvasd tovább itt: pestisracok.hu
