A beszélgetést azzal kezdtük Radnai Károllyal, az Andersen Magyarország ügyvezetőjével, hogy miért nem lehet június óta regisztrálni a 30 százalékos filmes adókedvezményre, hiszen idén a támogatás maximált összege 407 milliárd forint, se több, se kevesebb. Azt is tisztáztuk, hogy eddig hogyan regisztrálhattak a filmkészítők, magyar és külföldi filmesek egyartánt.
Tavaly 300 milliárd forintnyi költés volt Magyarországon, ennek 90 százaléka külföldi gyártású produkció, a többi magyar.
Ha idén 400 milliárd a támogatás, tavaly 300 milliárd volt, akkor mi a baj?
2024 végén változott a hazai filmtörvény, azonban ez kedvezőtlen volt a filmkészítők számára, ezért nagyon sokan előrehozták a regisztrációt, hogy még beleférjenek a 30 százalékos adókedvezménybe.
2024 decemberében, egyetlen hónap alatt, annyi filmet regisztráltak hirtelen, mint amennyinek a támogatása egy évet lefed.
Mindez akkor történt, amikor a Pénzügyminisztériumból Nemzetgazdasági Minisztérium lett, ugyancsak lett egy új kulturális és innovációs miniszter, aki nem ismerte még a hátteret. Sok információ ért össze, sokan vélték úgy, hogy túl jó lett a magyar kedvezmény, túl sok film érkezik Magyarországra, ezért ezt valahogy fel kellene függeszteni.
Az Andersen Magyarország vezérigazgatója szerint a dolog lényege annyi, hogy volt egy elszámolható költés, ahol az elszámolhatóság arányát csökkentették, és ez a nagy nemzetközi gyártóknál már dollármilliókat is jelethetett. Így nekik mindenképpen megérte, hogy előrehozták a regisztrációt.
A magyar rendszer megengedőbb, nálunk vannak olyan elszámolható költések, amelyek más országokban tilosak, és vannak olyan műfajok, amelyek máshol ki voltak zárva ebből a rendszerből, például a filmsorozatok. Nálunk ezt sokkal korábban felismerték már, sőt támogatták.
Mennyi pénzt hoztak az államnak az itteni forgatások?
A filmkészítés nagyon fogyasztásintenzív, és az értékláncok végére nagyon gyorsan eljut a pénz, tehát a kisvállalkozások, egyéni vállalkozók hamar hozzájuthatnak a bevételeikhez, ami a magyar gazdaságban hasznosul. A filmgyártásban nagyon nagy a hozzáadott érték.
Ha tavaly az iparági költés nálunk 300 milliárd forint volt, akkor annak a 40-45 százaléka, 120-140 milliárd forint volt a bevétel. 2010-et, illetve Andy Vajna belépését követően ugrottak meg ezek a bevételek, amely aztánaz utóbbi 15 évben elérték az 1000 milliárd forintot.
Miért szeretnek nálunk forgatni a külföldiek?
Radnai Károly szerint 2004 körül még olcsók voltunk, viszont azóta hatalmas infrastrukturális fejlődésen ment keresztül ez az iparág,
ma már Európa öt legnagyobb stúdiójából három Magyarországon van.
Ezek olyan gigantikus méretű stúdiók, amelyekből a kontinensen nem sok található, de még Amerikában is kevés ezekhez hasonló van.
A politika 20 éve nem foglalkozott a filmiparral. Most felmerült az, hogy ha az elmúlt húsz év alatt ilyen vonzó és sikeres lett a hazai filmgyártás, akkor minek megadni a 30 százalékos kedvezményt, úgy is idejönnek maguktól is forgatni.
Ugyanakkor nem volt helyes váratlanul megnyomni a stop gombot, és bejelenteni a kedvezmény felfüggesztését, mert ez egy sor problémát hozott magával, miközben sokkolta a filmipart. Az állam mondhatja azt, hogy megspórolom a kiadást, de akkor elveszik majd a bevétel is. A bevétel viszont előbb jön meg, mint a kiadás, hiszen az adókat előbb fizetik be, mint hogy ki kelljen fizetni a támogatást.
Búcsút inthetünk az amerikai megaprodukcióknak?
Idéztem az Andersen Magyarország vezérigazgatójának, hogy az IBIS World felmérése szerint 2024-ben 1 milliárd dollárnyi filmprodukciós költés volt nálunk, és például az ugyancsak itt forgatott Dűne 2. 15 milliárd forint adókervezményt kapott. Akkor innentől vége nálunk ezeknek a szuperprodukcióknak, amelyek most gyakorlatilag Hollywood krémjét jelentik?
Radnai szerint azzal is tisztában kell lenni, hogy az elmúlt másfél évtizedben Magyarország olyan komoly szereplővé vált a nemzetközi filmgyártásban, hogy nem vagyunk könnyen csereszabatosak. Viszont június, vagyis a felfüggesztés bejelentése óta napi egymilliárd forintos kár ért bennünket, ami mostanra már meghaladta a 180 milliárd forintot.
A helyzet megoldása az lehetne, hogy a felfüggesztést mielőbb meg kellene szüntetni, és egy új keretrendszert felállítani. A gazdaságpolitikának pedig el kellene fogadnia, hogy ez az egész bizony inkább pénzt hoz, mint visz.
Trump sem segített
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 100 százalékos vámot vet ki minden, nem az USA-ban készült filmre. Ez is sok kérdést vet fel, például nem szokás vámot kivetni szolgáltatásokra vagy szellemi termékekre, és a film ez utóbbiak körébe tartozik. Az sem világos, hogy mit sújt majd a 100 százalékos vám. A mozijegyeket? A gyártási költséget?
Ha ez megvalósul, akkor nálunk 15-20 ezer képzett filmes szakember megélhetése kerül komoly veszélybe,
hiszen a nálunk készülő produkciók 80-90 százaléka amerikai. Ha nem vonják vissza a felfüggesztést és nem indul el újabb filmek támogatási regisztrációja, akkor bizony megrendelések híján üresen maradnak a hazai stúdiók
A műsorban még szó volt arról is, hogy:
- Miért versenyképesebb a magyar filmgyártási rendszer, mint ezen a téren a többi nemzetközi versenytárs?
- Miért másolta 2004 után egész Európa Magyarországot a filmes támogatások terén?
- A júniusi támogatás felfüggesztés óta miért nem szedte az összes amerikai filmes a sátorfáját, és keresett új forgatási helyszínt?
- Hogyan igyekeznek Amerikában államok szintjén kikerülni Trump elnök kezdeményezését, hogy 100 százalék vámmal kell sújtani minden olyan filmet, amit nem az USA-ban forgattak?
- Miért magukkal szúrnak ki az amerikaiak, ha tényleg bevezetik a nem USA-ban gyártott filmekre a 100 százalékos büntetővámot?
Olvasd tovább itt: index.hu
