A Maros utcai Engame Akadémia – a Wesselényi utcai Milestone Intézet mellett, melyet az Index tavaly bemutatott – a legjelentősebb hazai „zsenikeltető”. A középiskolai tanulmányok mellett folytatott négyéves alternatív oktatási programjukkal 2010 óta nyújtanak kiegészítő képzést 14–19 éves diákoknak. A fő cél felkészíteni a diákokat a külföldi egyetemek felvételi vizsgáira, de a mindennapi életben hasznos készségek, elsősorban a nyelvtudás elsajátítása is legalább annyira fókuszban van. Momentán tizenhét országba irányuló továbbtanulási tanácsadással és mentorálással támogatják tanítványaikat.
Mindenki jusson el álmai egyetemére!
Az Engame Akadémia évről évre elkészíti felmérését a továbbtanulási tendenciákról, idén is publikálták ennek a kutatásnak az eredményeit. Bíró Ágota, az akadémia vezetője a minapi sajtóbeszélgetésen, amelyre az Index is hivatalos volt, bevezetőjében hangsúlyozta: arra törekednek, hogy
mindenki jusson el álmai egyetemére, lehetőleg külföldre, hiszen ezért iratkoznak be az akadémia képzéseire.
A szakember rámutatott: túl sok az „elveszett ember”, ezért ők itt, az Engame Akadémián, jobb hellyé akarják tenni a világot. Segítenek a diákjaiknak reális célokat kitűzni maguk elé, többek között ezért is van az, hogy tanítványaik mintegy egyötöde-egyhatoda végül – felmérve lehetőségeit, főleg az anyagiakat – nem külföldi, hanem hazai továbbtanulási lehetőséget választ.
Mivel régi tapasztalat, hogy a honi középiskolákban nem gyakorlatias a nyelvtanítás, az idehaza megtanult angol – tisztelet a kivételnek – nem igazán használható külföldön. Ezt korrigálandó, az Engame Akadémián meg sem szabad szólalni magyarul, az oktatástól kezdve a sima, hétköznapi beszélgetésig minden angol nyelven történik.
No de mi is motiválja a fiatalokat a külföldi továbbtanulásban?
Az ember a jobb külföldi fizetéseket, a nyelvtanulás lehetőségét, esetleg az ebben a korban természetes kalandvágyat képzelné el elsődleges indokként, azonban nem kis meglepetésre a 2025 elején 508 külföldön tanuló vagy már lediplomázott magyar diák körében végzett kutatásából kiderült, hogy a legtöbbjük döntését (48,8 százalék) a magyarországi társadalmi és politikai környezet befolyásolta, ezért választották a továbbtanulást külföldi egyetemen. Mindez igencsak megszívlelendő információ, a jelek szerint a végletesen átpolitizált hazai miliő taszítja az ifjú nemzedéket.
Taszító hazai politikai környezet
Íme, ezért akarnak külföldön tanulni a magyar diákok, az okok sorrendben:
- A honi politikai és társadalmi környezet minősége – 48,8 százalék.
- A külföldi diplomával elérhető jobb munkalehetőségek – 36,1 százalék.
- A magyar felsőoktatás szerintük szerény színvonala – 33,1 százalék.
- Kalandvágy – 30,3 százalék.
- A nem túl jó honi megélhetési körülmények – 30,1 százalék.
- A magyar képzések számukra nem megfelelő szemlélete, módszerei – 29,6 százalék.
Az a körülmény is csábítóvá teszi a külföldi tanulmányokat, hogy odakint jóval változatosabb a paletta, mint itthon. Az Engame Akadémia diákjai gyakran olyan alapszakokat választanak külföldön, amelyek itthon önálló szakként egyáltalán nem, vagy majd csak mesterképzésben elérhetők. Ilyenek például az európai tanulmányok nevű szak, az űrmérnöki képzés, az adattudomány, a kognitív tudomány, a mesterséges intelligencia, a biztonsági tanulmányok, a kriminológia vagy a globális fenntarthatóság szak.
Bekavart a brexit, Ausztria és Hollandia előretört
Rendkívül érdekes tendenciákat figyelhetünk meg, ha górcső alá vesszük a célországok népszerűségét. A nem is olyan régen még ranglistavezető Egyesült Királyság már nem annyira kívánatos, ennek oka egyrészt a brexit, vagyis Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, másrészt a szigorú bevándorlásellenes szabályok bevezetése. Erről már Nádas Rita, az akadémia oktatási vezetője beszélt.
2020 előtt utcahosszal vezetett a célországok között az Egyesült Királyság, mára viszont drasztikusan visszaesett Nagy-Britannia népszerűsége. Illetve, a népszerűséggel nem lenne baj, de megnehezedtek a beutazási feltételek, és a tandíjak is megsokszorozódtak.
Az Egyesült Államokba is kevesebben mennek tanulni, mint régen, bár a Trump-adminisztráció intézkedésit még nem igen tartalmazza a statisztika. De ami tény: január óta 8000 diákvízumot vontak vissza… No és az egyre szigorodó abortusztörvény is lelohasztotta – elsősorban a hölgypályázók – lelkesedését. Ausztria, Hollandia és Németország viszont rohamléptekkel tör előre a célországok ranglistáján. Ausztriában ingyenes az oktatás, ez behozhatatlan előnyt biztosít a szomszédnak, Németországban is alacsonyak a tandíjak, továbbá bivalyerős a kutatási háttér.
No és az élre törő Hollandia? Angolul mindenki beszél, az angol szinte a hollanddal egyenértékű hivatalos nyelv, az egyetemeken kiváltképp. A tandíj megfizethető, átlagosan 2600 euró/év, és bőkezű az állami támogatás is, ami kiegészíti az alkalmi munkákkal megkereshető pénzt. Az egyetlen negatívum a súlyos lakhatási válság.
Az Egyesült Királyság már csak negyedik a célországok rangsorában, Dánia is erősen szorongatja a szigetországot. Miközben új népszerű célországok jelentek meg, mint például Írország, Belgium, Svéd- és Finnország. De nyomul Spanyolország, Olaszország és – szinte hihetetlen – Svájc is, utóbbiban meglepően olcsók az állami egyetemek.
Vannak, akik idehaza folytatják
És végül itt a szenzáció: népszerűek az amerikai egyetemek. Igaz, az Egyesült Államokon kívüli amerikai egyetemek, mint amilyen a CEU is.
A 2024/2025-ös tanévben 18 391 magyar diák tanult külföldön, ez 2010-hez képest 30 százalékos növekedés volt. Ez nagyjából a magyar felsőoktatási népesség 7 százalékát jelenti, azaz ma már minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul.
Érdekes adat, hogy az Engame Akadémia – ahol az éves tandíj 1,4 millió forint, tehát valamilyen szinten ez már megszűri a jelentkezőket – végzőseinek 18 százaléka végül magyar felsőoktatási intézményben folytatja. Vagy azért, mert így dönt, vagy azért, mert anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a külföldi továbbtanulást. Amúgy az akadémisták felvételi arány meghaladja a 98 százalékot, tehát gyakorlatilag majdnem minden itt felkészített diák bekerül az általa választott intézménybe.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
