Elsőként egy rejtélyes tanú állt a Fővárosi Törvényszék bírája elé a Schadl–Völner-perben, egy olyan vádpontban kellett nyilatkoznia, ami szerint Schadl György nem jelentett egy korrupciós esetet. A vád szerint 2018 augusztusában két önálló bírósági végrehajtó-helyettes – egy önálló bírósági végrehajtójelölt közvetítésével – felvette a kapcsolatot egy önálló bírósági végrehajtónak pályázó személlyel.
A végrehajtó-helyettesek közölték a pályázóval, hogy kapcsolatrendszerükön keresztül befolyásolni tudják a kinevezések során eljáró hivatalos személy döntését. Felajánlották, hogy biztosítják az eredményes önálló bírósági végrehajtói kinevezést és a végrehajtói iroda beindításával felmerülő költségeket, amiért cserébe a pályázó által alapítandó végrehajtói iroda bevételéből részesedést és az irodában történő alkalmazásukat kérték. A pályázó az ajánlatot elfogadta, és vállalta a végrehajtói iroda nyeresége 42,5-42,5 százalékának segítői számára történő kifizetését három éven keresztül.
A pályázót 2019 második felében kinevezték önálló bírósági végrehajtónak, a kinevezési eljárás jogellenes befolyásolására azonban valójában nem került sor. A pályázó a kinevezési okmány átvétele napján tájékoztatta a korrupciós megállapodásról dr. Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökét, aki később – az alelnök jelenlétében – beszámoltatta a résztvevőket a történtekről, majd miután a jogellenes kapcsolat részleteit feltárták, a megállapodásuk felbontására utasította őket, így pénz kifizetésére és a végrehajtó-helyettesek pályázó általi alkalmazására nem került sor.
Az MBVK elnöke és az alelnök a korrupciós bűncselekmény elkövetéséről hivatalos személyként történő tudomásszerzésük ellenére a feljelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget az ügyészség szerint. Az ügyben nyomozást később a főügyészség hivatalból rendelt el, Schadlék pedig hangfelvétellel bizonyítanák az igazukat.
20-25 millióért se lehet akárkiből végrehajtó
A csütörtökön elsőként meghallgatott titokzatos tanú elmondása szerint 2016 környékén csatlakozott Schadl György irodájához, ahol kezdetben jelöltként, majd helyettesként is tevékenykedett. Hallomásból tudta, hogy Schadl néhány kollégájának adott kölcsönt, de ezekről konkrét tudomása nem volt. Azt is csak hallomásból tudta, hogy a vele egy szobában ülő kollégái 20-25 millió forintért cserébe elintézik a fizető embernek a végrehajtói kinevezését az Igazságügyi Minisztériumban, de nem akárkinek.
Nóra a személyi segítséget, Medárd pedig az anyagiakat adta volna ebbe az egyezségbe
– mondta a tanú, hozzátéve, hogy a kezdeti milliókon felül a két kollégája az általuk szponzorált végrehajtó bevételeiből is kaphatott. Arra azonban már nem emlékszik, hogy pontosan kire hivatkoztak a kinevezéssel kapcsolatban, vélhetően Cs. A. Nóra édesanyjára, amire Schadl György röviden úgy reagált, hogy:
Ki hiszi el 16 év felett, hogy valaki, aki a roma önkormányzatnál dolgozik, az el tudja intézni a végrehajtói kinevezéseket?
Schadl György álláspontja a vádponttal kapcsolatban a kezdetektől fogva az volt, hogy nem történt bűncselekmény, amiről neki jelenteni kellett volna, és ehhez most is tartotta magát. Meglátása szerint mivel az előkészületi szakaszában elhalt a kezdeményezés, így nem is történt bűncselekmény. Idén júniusban a bíróság jogerősen is elítélte a történtek miatt Cs. A. Nórát, felfüggesztett szabadságvesztést kapott a Fővárosi Ítélőtáblán.
Egy másik tanú, P. Gábor hosszú évek óta ismeri Schadl Györgyöt, hisz mellette lett az elnökség tagja, valamint tizenhárom éve dolgozik végrehajtóként. A vallomásában hosszan kitért arra az időszakra, amikor a helyettese csalódott volt, mert többször is sikertelenül próbálkozott a pályázatokon. Ekkortájt a bíróságon bemutatott SMS-üzenete szerint megkérte Schadl Györgyöt, hogy a „filmsztár kollégának” segítsen az előrelépésben, ami később hasznos lehet a kar elnöke számára is. A tanú nem emlékezett ilyen üzenetre, azonban Schadl megjegyezte, ekkor arról lehetett szó, hogy P. abban kért tőle segítséget, hogy az említett kolléga a lakhelyéhez minél közelebbi helyet kapjon, de már akkor is jelezte neki, hogy a kinevezéseket már aláírták, azokat nem lehet megváltoztatni.
Schadl Györgyöt nemrég egy siófoki étteremben látták, a törvényszék szerint nem történt szabálysértés. A korrupciós ügy elsőrendű vádlottjának lakhelyelhagyási tilalmával kapcsolatban még nem született jogerős döntés, Schadlék azt indítványozták ugyanis, hogy szüntessék meg a kényszerintézkedést vele szemben. A Fővárosi Ítélőtábla döntéséig azonban marad a siófoki „házi őrizet”.
Olvasd tovább itt: index.hu
