Birkner Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke elmondta, miért is rendhagyó és milyen célt szolgál a 35. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia.
„Ezek a fiatalok olyan munkát végeznek, amely egyszerre innovatív és tudományos. Közben megtanulják, hogyan kell egy ötlet mögöttes tartalmát felismerni, értékelni és kibontani, majd hogyan lehet eljutni valódi tudományos eredményekig. Itt az ötlettől meg lehet érkezni a megvalósítás szakaszáig, ezért különleges az Innovációs Olimpia.”
A legjobbak ott lehetnek a Nobel-díj-átadó ünnepségen
A szakértő kifejtette: a regionális fordulók tulajdonképpen gyakorlópályaként szolgálnak, itt sajátítják el a fiatalok a tudományos igényű, meggyőző előadásmódot. Mindössze 3–5 percük van bizonyítani, hogy az ötletük újszerű, innovatív és megalapozott, de be kell mutatniuk azt is, milyen irányba szeretnének továbblépni, legyen az üzleti vagy társadalmi cél.
Kétféle koncepciót látunk: az egyik esetben már régóta működik a természettudományos labor, van hozzáértő tanár, és fejlett, kézzelfogható, tudományosan már bizonyított projekt születik. A másik típus ezzel szemben még csak egy friss, eredeti ötlet, amelyben nagy a potenciál, de a kezdeti fázisban jár.
A győztes csapatok 500 ezer forintos pénzjutalomban részesülnek, és a felkészítő tanárok, valamint az iskola is kap anyagi támogatást. Még ennél is fontosabb azonban a felvételi pontok rendszere: már a második fordulóért járnak pontok, a döntőbe jutás pedig 50–100 többletpontot érhet.
Az olimpia nemzetközi tapasztalatszerzésre is lehetőséget ad: el lehet jutni Európa-bajnokságra, világbajnokságra, sőt akár a Nobel-díj-átadó ünnepségre is. Az utóbbi rendezvényen a mi diákjaink olyan tudósokkal foghattak kezet, mint Karikó Katalin vagy Krausz Ferenc
– tudtuk meg az Innovációs Szövetség elnökétől.
December 8-án zárul a nevezés az országos verseny első fordulójára, amelyre azok a diákok is jelentkezhetnek, akik nem jutottak tovább a regionális válogatókról. A legjobbak – körülbelül 200-250 pályázat – bekerülnek a második fordulóba, ami már a fejlesztési szakasz.
Innen a legjobb 60–70 munkát választják be a májusi országos döntőbe. A legkiemelkedőbb 10 induló képviseli Magyarországot a nemzetközi megméretéseken.
Előreláthatóan mintegy 5-600 diák vesz részt a hazai verseny valamelyik szakaszában, ami új rekordnak számít.
Birkner Zoltán szerint a korábbi évek legkreatívabb találmányai igazán lenyűgözőek voltak. Az egyik diák például a defibrillátort kiegészítette egy speciális szoftverrel, amely a beteg adatairól küld jelzést, és nedvességvizsgálóval is ellátta. Így mire a mentő megérkezik, már minden szükséges információ a rendelkezésére állt a betegről.
„Egy másik fiatal a 3D nyomtató fejét alakította át, mert rájött, ha az összegyúrás a műanyagnál nem azonos hőmérsékleten történik, a nyomtatott tárgyak széteshetnek. Tavaly a világbajnokságon ezüstérmet szerzett a módosított nyomtatófejjel készített munkáival, amelyek tartóssága és szilárdsága jelentősen javult az általa kinyomtatott műanyag termékeknél.”
Megtudtuk, hogy volt, aki telepíthető, vízi szemétgyűjtő fejlesztésébe kezdett.
A fiatalember szenvedélyesen búvárkodik, és észrevette, hogy a divatos víz alatti helyeken rengeteg hulladék található, ami élvezhetetlenné teszi a merüléseket. Olyan edényeket tervezett, amelyekben össze lehet gyűjteni a tengeri szemetet, és a búvárok a felszínre tudják hozni. A fiatalok kreativitása határtalan, ötleteik nemcsak innovatívak, hanem társadalmilag is hasznosak és értékesek.
Birkner Zoltán beszélt az Innovációs Nagydíjról is. „Ezt olyan cégek számára hirdettük meg, amelyek innováció révén új terméket vagy szolgáltatást hoztak létre, értékesítettek, és árbevételt generáltak. A felmérések szerint az innovációt végrehajtó cégek árbevétele 50–60 százalékkal magasabb, exportpiaci képességük 97 százalékkal jobb, és a dolgozók 30 százalékkal többet keresnek, mint azoknál a vállalatoknál, amelyek nem végeznek innovációt” – zárta Birkner Zoltán.
2025 legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett további kilenc szakterületi innovációs díjat adnak majd át. Pályázni 2026 február 9-ig lehet.
Növénynevelő kocka a Holdon
Az Innovációs Olimpia budapesti regionális válogatóján több egészen kiváló találmánnyal találkoztunk. Stumpf Milán, a Zrínyi Miklós Gimnázium diákja például remegő kezű felnőtteknek és írni tanuló gyerekeknek fejlesztett ki speciális tollat.
„A formatervezői rajzaimon mindig túl erősen nyomtam a ceruzát, és ebből több problémám adódott. Innen jött az ötlet, hogy olyan írószert alkossak, amely megoldja ezt a problémát. Ennek a lényege, hogyha elkezdem nyomni, a tollbetét egy bizonyos szintig visszaugrik, így aktívan korrigálja a nyomáserőt és csillapítja a kézremegést.”
Milán három célcsoportot jelölt meg. A rehabilitációs felhasználóknak, például az idegrendszeri eredetű finommotorikus gyengeséggel küzdők számára megfelelő megoldás. Gyerekeknek helytelen ceruzafogás kiküszöbölésére, vagy éppen a precíziós szakmákban a formatervezők, a grafikusok és a műszaki rajzolók esetében is nagy segítség lehet.
A másik kedvencük a növénynevelő kocka volt, amelyet az űrben és a Földön is lehet használni.
„Szenzorok segítségével tudjuk mérni a dobozban lévő páratartalmat, a hőmérsékletet, a talajnedvességet, és ezeket szabályozhatjuk a növény igényei szerint. Ez zárt rendszer, amelyre a külső hőmérséklet nincs hatással” – mondta Fekete Zoltán, a Bólyai János Műszaki Technikum diákja. Németh Boldizsár azt emelte ki, hogy ezzel a technikával akár a Holdon vagy a Marson is lehetne növényeket termeszteni.
Idegen bolygón kevés erőforrás áll rendelkezésre, ezért az volt a célunk, hogy ezt hatékonyan tudja felhasználni a növény. Egy kis motorral ellátott szerkezet adagolja a növény számára a tápoldatot és a vizet.
A fiúk azt szeretnék, hogy a találmányuk a Földön is hasznos legyen, például ha több hétre elmegyünk nyaralni, nem kell megkérnünk a szomszédot, hogy öntözze a virágainkat, a mobiltelefonunkon keresztül szabályozhatjuk az eszközt, állíthatunk például a hőmérsékleten, és a locsolást is megoldhatjuk távvezérléssel.
Szintén hasznos innováció a betétdíjas cigarettacsikk-gyűjtő rendszer. Zsombor Pétert, valamint Karácsonyi Kadosát, a Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum tanulóit nagyon régóta zavarja, hogy az emberek bárhol képesek eldobálni a csikkeket. Mindenkit arra szeretnének ösztönözni, hogy vigyék vissza a cigarettavégeket.
A magyarok 90 százaléka ma már visszaváltja a palackot, szeretnénk oda eljutni, hogy ez a csikkek esetében is megvalósuljon. Egy erre a célra kifejlesztett tartóba gyűjtenék a csikkeket, a dohányboltokban pedig le lehetne adni darabonként 20–30 forintért.
– mondják a fiúk. A projekt fejlesztés alatt áll, de nagyon eltökéltek, és egy valós problémára jelentene megoldást, hiszen naponta a világon 18 milliárd csikket dobnak el az emberek.
Az ugyancsak „bólyais” Fodor Levente olyan mesterséges intelligenciára épülő személyre szabott tanulást segítő „ügynököt” szeretne létrehozni, amely a diákok tanulási szokásaihoz igazodna, és AI-alapú tanárként funkcionálna.
Tatár Eszter, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja diabéteszesek sebeire alkotott meg egy speciális kötszert, ami antibakteriális, pH-szabályozó, valamint hidratáló funkcióval is bír.
Dió Mihály, a Neumann János Informatikai Technikum tanulója pedig a vakok és fokozottan gyengén látok számára hozna létre egy olyan kézi eszközt, amely LiDAR-t, lézeres távolságmérést használ a környezet érzékelésére, akadályok detektálására, és a navigáció segítésére.
Kreatív fiatalokból és ötletekből tehát nincs hiány. A legjobbakkal találkozhatunk a májusi országos döntőn, aztán pedig a nemzetközi versenyeken.
(Borítókép: Stumpf Milán. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
