A Magyar Honvédség legeredményesebb időszakát hagyjuk magunk mögött
– mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf az év, a ciklusa, valamint potenciálisan a honvédelmi miniszteri pozíciója utolsó éves beszámolóján a parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága előtt.
„Az előző ciklusok – különösen a minket megelőző – előkészítése után nekünk jutott az a megtiszteltetés, hogy ezt végrehajtottuk” – fogalmazott a tárcavezető.
Az elmúlt 10 év arról szólt, hogy a Magyar Honvédséget – a 2015-ben induló haderőfejlesztési programmal – új pályára állítsák, és képességek terén egy magasabb szintre helyezzék – összegezte a helyzetet Szalay-Bobrovniczky. A magyar nehézdandár felállítása – ami a NATO felé vállalt kötelezettség volt – mára szinte kész, még az évben jön Tatára az utolsó Leopard harckocsi, a PZH 2000 tüzérségi ütegek pedig már korábban megjöttek. A légvédelemhez itt vannak NASAMS légvédelmi rakétarendszerek, valamint a radarok is Izraelből. A tárca kidolgozta és elfogadta a honvédség új, hosszú távú terveit, ami 2034-ig vázolja a magyar haderő jövőképét, és elhelyezi benne az új képességeket.
„Közel 90 fejlesztési program 380 projektje áll ebben az anyagban” – mondta, példaként pedig a drónképességet említette. Finanszírozásról a honvédelmi miniszter elárulta a HVG-nek, hogy az EU által a fegyverkezésre hirdetett SAFE hitelprogramra – amiből Magyarország 16,2 milliárd eurót igényelt – leadták a tételeket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ahol a programot kezelik.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa – aki egyedüli ellenzéki képviselőként vett részt meghallgatáson – felkérdezte a minisztert, hogy miért nem frissítették a 2021-es Nemzeti Katonai Stratégiát (NKS), aminek felülvizsgálatát maga a kormányhatározat is előírja. A honvédelmi miniszter erre azzal felelt, hogy az orosz–ukrán háború tanulságainak feldolgozása és tapasztalatainak levonása még folyamatban van, így a tanulási ciklus közepén, egy új világrend kapujában nem sok értelme lenne.
Szalay- Bobrovniczky Kristóf meghallgatása
Veres Viktor
Szolgálati kultúra: civiltelenítve
A honvédség személyi állományánál a korábbi határszolgálatot felváltották a képzések és hadgyakorlatok, az idén megrendezett Adaptive Houssars a rendszerváltás óta a legnagyobb, összkormányzati háborús szimuláció volt 22 ezer katonával.
„Az előttünk regnáló baloldal (…) egy szociális intézménnyé süllyesztette” a honvédséget – mondta Szalay-Bobrovniczky, és célkitűzése szerint a rossz, „civiles” kultúrát akarja kigyomlálni, miközben helyreállítja a szervezet presztízsét.
90 százalékos a feltöltöttsége azoknak a beosztásoknak, amire van költségvetési fedezet. A hivatásos és szerződéses állomány létszámához nem fűzött többet, ám számításai szerint a toborzókampányok 7500 új tartalékost hoztak, akik nagyrészt túlvannak a kiképzésen, 10 százalékuk megy tovább, a hivatásos, szerződéses állományba.
A tartalékosok előmeneteli koncepcióját a következő évben frissítik, mivel – elmondása szerint, amit a HVG is meg tud erősíteni – az irreálisan gyors előmenetel házon belül konfliktushoz vezetett a hivatásos állománnyal.
A Honvéd Kadét Programban 174 iskolában 14 080 fiatal foglalkozik katonai ismeretekkel, illetve a honvédelmi tárgy oktatása – amire önkéntesen jelentkezhettek iskolák – 378 intézményben folyik 359 egyenruhás katona oktatóval. Megemlítette az immár négyezer fiatallal folyó honvédelmi táborokat, valamint az önkéntes hadapród programot, ami az általános iskolákban fut. Felsőoktatásban tanulókra már a tartalékos rendszerrel lőnek: 14 intézményben háromezer egyetemista szerelt fel.
Újdörögdi robbanás: az ügyészség nyomoz
Az Adaptív Védelmi Programban, mely a köztisztviselőket ismerteti meg a katonai területtel, százas nagyságrendben vesznek részt közszolgák önkéntes alapon. Ennek keretein belül került sor idén az újdörögdi gyakorlótéren balesetre, mikor egy gránátot dobó civil köztisztviselő súlyosan megsérült, valamint a kiképzője is sebeket kapott. A honvédelmi tárca vezetője hősként említette az áldozatokat, akiket szerinte politikai célokra akarnak használni. Hozzátette, kárpótolják a sérülteket, de még nincs „megfejtés”, az ügyészség továbbra is nyomoz.
Radikális változásokból két dolgot nem szeret a honvédség: a radikálisat és a változást
– fogalmazott a miniszter, aki mégis sikerként értékelte a honvédek jogállását szabályozó rendeletet, ami idén lépett a területet korábban törvényi szinten szabályozó jogszabály helyére.
A katonai jogállást felrúgó változtatás sok kritikát kapott, többek között átalakította a szolgálati rendet, az illetményt, a parancsnokok pedig sokkal nagyobb hatáskört kaptak, a civil csökevénynek tekintett szakszervezetiséget pedig eltörölték. A miniszter szerint ezek az új jogviszony legnagyobb előnyei, és megköszönte a katonák rugalmasságát.
Cserébe az elmúlt években három részletben, összesen 35-40 százalékkal emelték az illetményeket, és több juttatást behoztak, így a fegyverpénzt, toborzópénzt és a SZÉP-kártyás utalásokat. Hozzátette: a honvédelmi alkalmazottak bérezését illetően van még munkájuk.
A jelenlegi vezetés célja egy új szolgálati kultúra kialakítása.
Kifejtette, hogy nem szeretne értéksemleges technokratákból álló honvédséget, hanem nemzeti alapon elkötelezett embereket akar látni.
A miniszter elítélte a kecskeméti MiG-alkatrész-rablást. Elmondta, hogy a rendőrség nyomoz, a honvédség házon belül pedig 10 fegyelmi eljárást indított, melyből a máig lezárt nyolc elmarasztalással végződött. Hozzátette: a roncsok nem a Magyar Honvédség tulajdonában álltak, csak a területén, és amúgy sem vittek el semmi fontosat.
Novák Előd azt kritizálta a Petőfi-laktanya átnevezését Mária Teréziára, amit a miniszter úgy hárított, hogy nem kaphat minden katonai dolog Zrínyi Miklós után nevet, az alakulat történelme pedig a Habsburg-monarchához kötődik. „Sokáig valamiért mindennek Petőfi volt a neve, nem hiszem, hogy a honvédség feladata Petőfi legacy-jének ápolása” – fogalmazott, majd hozzátette: ezen kívül nincs más laktanya vagy alakulat, ami nő nevét viselné, jóllehet a honvédség húsz százalékát alkotják a nők. Erre Novák azzal vágott vissza, hogy Zrínyi Ilona is megfelelő névadó lenne.
„Magyarország arra törekszik, hogy ne elszenvedje, hanem alakítsa a környezetét”
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Magyarország létszámarányosan – NATO- és EU-színekben – katonailag komolyan teljesít – mondta Szalay-Bobrovniczky a honvédség nemzetközi szerepvállalásáról.
Három földrészen, 12 országban 15 misszióban van közel ezer katonánk, szerte a világban.
Kiemelte a Nyugat-Balkánt, mint legfontosabb területet, és emlékeztetett, hogy a boszniai misszió éléről év elején köszönt le Sticz László vezérőrnagy. Arra nem tért ki, hogy Milorad Dodik mentegetése, valamint a TEK váratlan felbukkanása miatt a szakmai munkát végző magyar katonákba vetett bizalma is megingott a helyieknek, olyannyira, hogy alacsonyabb szinten még a magyar részvétel felfüggesztése is felmerült.
Méltatta a Libanonban szolgálatot teljesítő katonákat is, akik az izraeli határ mentén ragadtak a tűzvonalban.
Lesz Csád, csak nem úgy
A szomáliai kiképzőmisszióban való magyar részvétel meghosszabbítása mellett a honvédelmi miniszter elmondta, hogy a magyar katonák készen állnak az indulásra Csádba, ahova
magyar katonai kontingens már két éve „megy”. Ha mégis megvalósul a részvétel, az a tervezetthez képest olyan nagy csúszással fog jönni, hogy az eredetileg a Parlament által adott felhatalmazás is csak 2025 év végéig szól.
Szalay-Bobrovniczky azzal indokolta a késést, hogy már csak a csádi kormány jóváhagyására várnak, melynek vezetője az eredeti megállapodás után önpuccsal ragadta magához a hatalmat. Hiányzik a formális jóváhagyás – mondta. „Afrikai országokban a diplomácia más szabályok szerint, más ütemben zajlik.”
Hozzátette, hogy humanitárius segítséget Magyarország azóta is nyújt Csádnak (erről tanúskodik, hogy havi ötmillió forintért toboroznak oda magyar mentőrorvosokat). Ha katonai segítségre is szükség lesz, akkor a honvédség az visszaépített képességeivel egyedül is megoldja – válaszolta a honvédelmi miniszter a HVG azon kérdésére, hogy a térséget elhagyó francia és amerikai erők hiányában, önállóan is vállalhatónak tartja-e a műveletet.
Ettől függetlenül magyar katonák már mennek ki a térségbe, jóllehet multilaterális alapon: a Flintlock 2025 nevű többnemzeti, különleges műveleti kiképzési gyakorlat keretein belül idén 10, jövőre pedig 40 katonát küld a Magyar Honvédség Elefántcsontpartra, ahol a csádi katonák is részt vesznek a gyakorlaton.
A beszámolóból kiderült, hogy a Baltikumban légtérrendészeti feladatot ellátó – és négy hónap után a héten hazatelepülő – magyar kontingens 22 éles és 84 gyakorló riasztásra reagált több mint 500 repült órával.
A Magyar Honvédség demonstrálta, hogy a NATO megbízható szövetségese és a „magukat nagyon fenyegetve érző” baltiak segítségére siet. Szerinte a szövetség nem ingyen vonat, amire csak fel kell pattanni, hanem tenni is kell érte. A NATO-művelet mellett a magyar légierő Szlovákia, Szlovénia és Horvátország légtérrendészetében is feladatot vállal.
Novák Előd a Baltikumban légteret sértő orosz gépekre a NATO által kiadható tűzparancs miatt aggódott, és feltette a kérdést, hogy ez hogy fér bele a kormány szuverenitás- és békefelfogásába.
Szalay-Bobrovniczky erre úgy válaszolt, hogy a bevetési szabályok (rules of engagement) kőbe vésett keretet adnak ehhez. Minden nemzetközi szerepvállalást egybevéve Magyarország egy időben több mint 1500 katonával van jelent a színen – kalkulált a honvédelmi miniszter. Amit már nem csinál Magyarország, az az ukrán katonaorvosok kiképzése – fogalmazott.
„Ukrajna katonailag elvesztette a háborút”
Magyarország először, és nagyon sokáig egyedül állt az ukrajnai béke narratívája mellett – mondta, és hozzátette, hogy nem hisz a háború katonai megoldásban. A nemzetközi fejleményekből azt a következtetést vonta le a miniszter, hogy az amerikai béketeremtő szándék működne, csak az európai államok és politikusok akarják mindezt elgáncsolni egy „háborús stratégiával”.
Szerinte Ukrajna katonailag elvesztette a konfliktust, fennmaradása a külföldi erők napi szintű támogatásától függ. Úgy kalkulál, hogy az ukrán alakulatok 40 százalékos feltöltöttséggel harcolnak, míg az oroszoknál ez a szám 70 százalék. Oroszországban biztosított az emberutánpótlás, és magas kapacitáson termel a hadiiparuk, így számukra fenntartható a háborúzás, ráadásul az ukránokkal szemben erős és stabil a politikai rendszerük, a háború pedig társadalmi támogatottságot élvez – véli Szalay-Bobrovniczky.
Sajnálatát fejezte ki a civileket, mezőgazdaságot és infrastruktúrát és romboló támadások miatt. Elmondta, hogy információi szerint oldalanként napi ezer áldozat van, ennek a negyede halott. Ez több, mint egymilliós emberveszteség a katonáknál.
Nyitókép: Veres Viktor
Olvasd tovább itt: hvg.hu
