Soltanli romjai egy, Szijjártó Péter által 2023 novemberében közzétett felvételen – Fotó: Facebook / Szijjártó Péter
Újabb költséges gesztust tett Azerbajdzsán felé az Orbán-kabinet, bár nem verték nagydobra, mi is csak a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerződéslistáján vettük észre a nagyvonalú ajándékot. Azt már 2023 novembere óta tudjuk, hogy magyar állami támogatással, egy vállalatcsoport – a KÉSZ Group – építi újjá az örmény-azeri háborúk során lerombolt Soltanli falu iskoláját, és Szijjártó Péter maga is ott volt az ünnepélyes alapkő-letételen. Azerbajdzsán két éve foglalta végleg vissza Örményországtól a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területét, beleértve Soltanlit is – 1993-ban viszont még az örmények szerezték meg 20 évre a régiót.
Dől a közpénz a kis azeri faluba
A KKM listáján a magyar részvétel konkrét költségei is szerepelnek, és az is kiderül, hogy az iskolépítésnél jóval többet vállalt magára a kormány. A dokumentum alapján, csupán a „soltanli iskolatervezés támogatása” projektre 1,35 milliárd forintot fizetett ki tavaly augusztusban a minisztérium. Idén szeptemberben pedig két tételben összesen 37,64 milliárdot utalhattak el, „az azerbajdzsáni Soltanli település újjáépítésének keretében megvalósuló kivitelezésre” – vagyis, összesen 39 milliárd forintot szántak egy, az iráni-azeri és az örmény határ közelében fekvő szellemfalu újjáépítésére. (Igaz, a kifizetési sor mellett zárójelben az is szerepel: „amennyiben megtörtént”, tehát nem feltétlenül utalták még el a teljes összeget.)
A két, együttesen 37,6 milliárdos tételt az azeri falu újjáépítésére küldték – Fotó: KKM/ kif.gov.hu
További csavar a történetben, hogy az utalások kedvezményezettje a külügy alá tartozó Hungary Helps Ügynökség, ami – bár nagy hangsúlyt fektet az üldözött keresztények támogatására, lerombolt vagy katasztrófában összedőlt templomok újjáépítésére – a Soltanli-projekt kereténél nagyságrendekkel kisebb forrásból támogatta eddig a Hegyi-Karabahból elüldözött örmény, keresztény menekülteket és az őket segítő szervezeteket.
Felújításnak semmi nyoma
Kérdéses ugyanakkor, hogy eddig mi épülhetett fel a területen. A nagy nyilvánosság előtt zajló alapkő-ünnepség óta sem újságcikkel, sem képanyaggal nem találkoztunk, ami igazolta volna az előrehaladott munkálatokat. Az azeri Trend Agency beszámolója szerint Szijjártó Péter áprilisi bakui látogatása alkalmából (a magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság ülésén) arról beszélt, hogy az év végéig befejezhetik az egész település újjáépítését. A Google Maps és más műholdas szolgáltatók 2025-ös légi felvételein viszont továbbra is szétlőtt lakóházak romjait látjuk, tetőt alig látni az épületmaradványokon. Elhúzódó munkálatokra utalhat az is, hogy a külügy csak most, szeptemberben küldött tízmilliárdokat az építkezésre, a teljesítés várható végső időpontjaként pedig 2028 márciusát jelölték meg.
Lapunk írásban kereste meg a KKM-et és a munkálatokkal megbízott KÉSZ-csoportot. Szerettük volna megtudni, hogy a kérdéses 39 milliárd forint a Soltanli-támogatás teljes keretét jelenti, vagy ennél is többet költhetünk magyar közpénzből az azeri falu épületeinek, infrastruktúrájának helyreállítására. Utóbbi azért nyitott kérdés, mert azeri és magyar kormányzati portálok is arról számoltak be, hogy a magyar Eximbank 100 millió dolláros (azeri források szerint 120 milliós) hitelkeretet nyitott azoknak a magyar cégeknek, melyek részt vennének a háborúban elpusztult azerbajdzsáni infrastruktúrák és épületek helyreállításában. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy hol tart Soltanli újjáépítése, és hogy mennyibe kerülhet az örményektől erővel visszaszerzett hegyi-karabahi terület teljes renoválása. Kérdéseinkre napok után sem kaptunk választ. A külügy hallgat, a KÉSZ-csoportnál pedig szóban jelezték, hogy kérdéseinkre pedig csak a KKM (lenne) jogosult reagálni. Ha bármelyik fél megszólal a későbbiekben, frissítjük cikkünket.
Véresen nagyvonalúak vagyunk
Az ugyanakkor érthető, hogy miért ennyire fontos az Orbán-kormánynak egy, Budapesttől légvonalban is 2400 kilométerre fekvő kis falu újjászületése. A kabinetnek életbe vágóan fontos a jó gazdasági és diplomáciai viszonyokat kialakítania a kőolajban és földgázban dúskáló Azerbajdzsánnal, az ottani kitermelés ugyanis idővel az orosz energiahordozók részleges alternatívája lehet. Orbán Viktor gyakorlatilag a 2012-ben meghirdetett keleti nyitás startja óta komoly gesztusokat és szívességeket tesz a diktatórikus vezetésű Azerbajdzsánnak. Az egyik legnagyobb felháborodást kiváltó döntésük Ramil Szafarov, a „baltás gyilkos” hazaengedése volt, akit azért tartottak börtönben Magyarországon, mert álmában meggyilkolt egy örmény katonatisztet. Bár egyértelmű volt, hogy Szafarovot nemhogy elítélik, de hősként tisztelik hazájában a gyilkosság miatt, a férfit egyszerűen hazaküldték. Örményország a visszás döntés miatt évekre megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. Azerbajdzsán viszont egyre szívélyesebben bizonyult hozzánk, és – mint az Átlátszó feltárta – érdekes módon pont 2012-ben érkeztek dollármilliók Budapestre, egy azeri és orosz kötődésű offshore cég helyi bankszámlájára.
Torkos Matild
Huszonhat baltacsapás
2012: az azeri baltás gyilkos kiadása. Ez egy olyan ügy volt, amellyel az Orbán-rezsim jó mélyre elásta a magyar diplomácia nemzetközi jó hírét.
A magyar kormány azóta is bizonyítja Azerbajdzsán iránti elkötelezettségét, Orbán Viktor és Szijjártó Péter többször járt Bakuban, de Ilham Alijev, a teljhatalmú azeri elnök is rendszeresen érkezik Budapestre, legutóbb májusban, a Türk Államok Szervezetének találkozója miatt utazott hozzánk. A Soltanli ügyéhez hasonló gesztusok – amellett, hogy a magyar vállalatoknak jelentenek bevételt és külföldi tapasztalatot – sokat lendíthetnek az azeri-magyar kereskedelmi kapcsolatokon is. 2023 és 2024 között például kormányzati források szerint 68 millió euróról 88 millióra nőtt a közép-ázsiai országba irányuló magyar export. Ennél is fontosabb lehet, hogy a MOL és az MVM is bevásárolta magát azeri gázmezőkbe, illetve az azt felügyelő cégekbe, az MVM-et megillető gázmennyiség pedig akkora, hogy a hazai éves fogyasztás ötödét fedezni tudná, a G7 cikke szerint.
Olvasd tovább itt: hang.hu
