Győr és Nyíregyháza után Kecskeméten is egyszerre tartott kampányeseményt Orbán Viktor és Magyar Péter. Ezúttal is a Digitális Polgári Körök (DPK) „háborúellenes gyűlése” kezdődött korábban, ezúttal a helyi sportcsarnokban, míg Magyar Péterék rendezvényét most is – mintegy a Fidesz zártkörű eseménye ellenpontjaként – a szabadban rendezték.
A délelőtt tízkor kezdődő DPK-gyűlésre érkezők nyugalmát legfeljebb az a két kutyapártos aktivista zavarhatta meg, akik közül az egyik a „nem szól már a „ruszkik haza!”, finom lett a Putyin f*sza” feliratú molinóval várta őket, ez többeknél kiverte a biztosítékot. Az aktivisták elmondták, hogy este egy újabb akcióra készülnek: gyertyákból fogják kirakni a 127-es számot, ezzel szimbolizálva azt a 127,5 milliárd forintot, amelyet a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) adott kölcsönként a PADME vagyonkezelőjének, az Optima Zrt.-nek, ami a jegybanki alapítványi vagyon kezeléséért felel – és amit a városi egyetem alapítványa azóta sem kapott vissza.
A sajtómunkások a korábbi DPK-gyűlésekhez hasonlóan sajtódobogón kaptak helyet, szigorúan elkülönülve a közönségtől, még a be- és kimenetel közben is ügyeltek arra a rendezvény munkatársai, hogy az újságírók még véletlenül se érintkezhessenek a meghívottakkal.
Míg a jelek szerint a helyi kutyapártosok fektetnek hangsúlyt a Kecskemétet kiemelten érintő MNB-alapítványi ügyre, a DPK-gyűlésen a városi közvéleményt borzoló történet annyira elsikkadt, hogy már csak az esemény végéhez közeledve került csak szóba, amikor Csiszár Jenő volt rádiós műsorvezető, jelenlegi milánói főkonzul erről kérdezte Orbán Viktort. A miniszterelnök válaszában biztosította a közönséget: a pénzek meg lesznek keresve, de aztán gyorsan elkezdte felsorolni a városi bölcsőde- és óvodafejlesztéseket, kiemelve a városháza felújítását is, ami szerinte Európa egyik legszebbje. Annyit elismert, hogy a mostani kormányzat nem hibátlan, de azt azért el kell ismerni, hogy Magyarország gyarapodott az elmúlt 15 évben.
A kecskeméti DPK-show azért szolgált pár újdonsággal: például Orbán Viktor kifejezetten méltányos és megértő arcát mutathatta meg azzal, hogy amikor Csiszár Jenő kormánykritikus kérdéseket olvasott fel neki, de gúnyos hangnemben tette ezt, a kérdező polgárok megszégyenítésének politikai kockázatát a miniszterelnök időben felismerte. Egy ilyen hangnemben felolvasott kérdés után odaszólt Csiszárnak: „ez azért egy sokkal jobb kérdés annál, mint ahogyan te most felolvastad.”
És bár a Csiszár-Orbán interjút a műsorvezető egykori nagysikerű közrádiós beszélgetős műsorának, az Apukám világának emlegetésével próbálták beharangozni a Fidesz részéről, a jelenet inkább Csiszár másik médiaszereplését, a Heti hetest idézte fel, ahol az idősebb résztvevők rendesen leckéztették őt. A kérdés amúgy vélhetően egy kormánykritikus kérdezőtől származott, akinek elege volt a brüsszelezésből és háborús propagandából, azt akarta tudni: miért gondolja a kormány, hogy itt bárki háborút akar? A miniszterelnök azt mondta: a kérdező hölgy okosabb, mint a nyugat-európai vezetők, a kérdező ugyanis látja, hogy a háború senkinek nem jó és azt gondolja, senki nem akar háborúzni, míg az utóbbiak nem értik ezt.
Bár a rendszerint a Tisza Pártot szokás one man show-ként emlegetni, a közönség reakciói alapján a kecskeméti DPK-gyűlésre ez kifejezetten igaz volt. A megszokott koreográfiára ugyanis – amibe beletartozott Szabó Zsófi és Rákay Philip közös műsorvezetése, a közönségben ülők megszólítása, illetve a kerekasztal, amelyben Szabó Zsófi háborúról és reményről kérdezte a meghívottakat – sokkal kevésbé volt fogékony a közönség. Még Orbán Balázs beszéde közben sem alakult ki diadalittas hangulat: az iszlám és a woke radikalizmus, a polikrízis, vagy az eszkalációs spirál felemlegetését sem követte bekiabálás, taps, vagy egyéb tömeges reakció. Egyedül Orbán Viktor fellépésekor volt igazán érzékelhető a megtöltött sportcsarnok ereje: a miniszterelnök szellemeskedése, de világpolitikai elmélkedései is ültek a közönségnél.
Ahogyan azt már a kettős országjárás korábbi állomásainál láthattuk, a piros-fehér-zöld villódzó fényekkel és extravagáns produkciókkal megspékelt stadioni hangulattal teljesen szembehelyezkedett Magyar Péterék szabadtéri rendezvénye. Itt, a korábbi országjárásokhoz hasonlóan a szabadban forralt bor, forró tea, zsíros kenyér és Tisza Sziget-aktivisták várták az érkezőket, az egyetlen különbség a korábbiakhoz képest a karácsonyi zene volt.
Magyar Péter csillaga a tavalyi kegyelmi botrányt követően kezdett el felemelkedni, és a Szőlő utcai botrány e heti fejleményeit követően a pártelnök nem is engedhette el a témát: a kecskeméti állomáson sok szót szentelt a gyermekvédelemnek, felemlegetve a bicskei gyermekotthonban, illetve a Szőlő utcai javítóintézetben kihasznált és bántalmazott gyermekek sorsát, vagy éppen azét a fiúét, akit éppen Magyar és párttársa, Bódis Kriszta ültetett a kamera elé pénteken. Emellett kitért az oktatás és az egészségügy helyzetére is. Ezek mellett a vagyonadó, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és az uniós források hazahozatala váltotta ki a legnagyobb vastapsot, de egyébként is sokkal élénkebb volt a közönség, mint délelőtt a DPK-show során. Magyar Péter a Fidesz által terjesztett és a Tisza állítólagos 1300 milliárdos adóemeléséről szóló programjának kifigurázására elővette a Fidesz „programját”, melynek pontjait részletesen ismertette. Szerepelt benne Magyarország kisemmizése, az Unió legszegényebb országává tétele, az egészségügy lerohasztása – Magyar minden programpontnál megkérdezte a közönséget: „sikerült?” Mire hangosan érkezett a válasz: „igen!”
A pártelnök ezután felsorakoztatta maga mellé Bács-Kiskun megye egyéni jelöltjeit is, ekkor javította ki a vármegyét említő konferansziét: „nem vármegye, hanem megye!” Ezután minden jelölt bemutatásakor a vármegye helyett nyomatékosan ismételte a tömeg: „megye!” A jelöltek rövid bemutatását követően az esemény végéhez közeledtünk, ekkor, mint valamennyi Tisza-rendezvényen, Magyar Péter megkérte a jelenlevőket, hogy fogják meg egymás kezét, majd együtt ismételték el: „Habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr!” Az esemény hivatalos lezárását követően a pártelnök szokás szerint maradt még, lement a közönség közé szelfizni velük, és az emberek sem széledtek még szét, egy csapat fiatal például mindenáron Tisza-poharakat és Tisza-tollakat szeretett volna szerezni, ezzel több Tisza-önkéntest is megkerestek.
A szelfizés után Magyar Péter a sajtó, köztük a HVG kérdéseire is válaszolt, azt kérdeztük, hogy a tüntetésen tett bejelentései sorába illik-e az, hogy a vármegyét visszanevezik megyének. Magyar némileg lehűzötte a várakozásokat ezzel kapcsolatban: „Én nem használom a vármegye kifejezést – felesleges történelmi okoskodásnak tartom” – mondta, ugyanakkor hozzátette, a vármegyerendszer megváltoztatása nem a legsürgetőbb ok az Alaptörvény megváltoztatására. Azt mondta, nem erre van szükség, hanem működő megyei vagy vármegyei utakra és kórházakra, a többi mind külcsín.
Arra is rákérdeztünk, hogy ránézve a nyíregyházi jelöltjük, Gajdos László népszerűségét mutató felmérésekre, amelyet szombaton publikált a 21 Kutatóintézet, és amely nyomán Magyar a gyűlésen köszönetet mondott a kormánypropagandának, valóban a népszerűséget erősítő tényezőnek tartja-e a Gajdos László elleni lejáratóhadjáratot, mire azt felelte, „a magyar közpénzek Drakulája”, azaz Lázár János Gajdos ellen intézett lejáratókampányának bár óriási ereje volt, szerinte a Nyíregyházi Állatpark vezetője eddig is elismert és népszerű volt, még soha senki nem támadta sem szakmai, sem emberi dolgokkal. Így a lejáratókampány nélkül is egészen biztosan őt választanák meg.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
