szenzációs eredményre jutottak fiatal magyar kutatók

szenzációs eredményre jutottak fiatal magyar kutatók



szenzációs eredményre jutottak fiatal magyar kutatók
– kezdi lapunknak Balogh Gergő, a kutatás egyik vezetője. Hozzáteszi, ez igaz, de a kép ennél jóval árnyaltabb, ugyanis úgy tűnik, hogy a mutációk java része épp az ellenkező irányba hat: ezeket a vírusváltozatokat ugyanis maga az emberi szervezet hozza létre. Mint kiemeli, kutatásuk során arra keresték a választ, hogy a szervezet által létrehozott mutációk segítik-e az immunrendszert a kórokozó felismerésében.De kezdjük az elején: a vírusfertőzések során beindul az úgynevezett adaptív immunválasz, amely lényege, hogy a szervezet célzottan felismeri és elpusztítja a fertőzött sejteket. Ebben a folyamatban a főszerep az úgynevezett HLA-I (humán leukocita antigén I) molekuláké. Ezek olyan sejtfelszíni fehérjék, amelyek „bemutatják” a sejt belsejében található vírusfehérje-darabkákat (peptideket) az immunrendszer védekezésért felelős sejtjeinek, vagyis a T-sejteknek. „A HLA molekulák olyanok, mintha zászlótartó rudak lennének a sejtjeink felszínén. Az immunrendszerünk ki tudja szúrni, ha ezek a kis zászlótartók víruseredetű fehérjedarabot kötnek. Ha felismerték a betolakodót, a T-sejtek kezdik el azokat pusztítani” – érzékelteti plasztikusan Balogh Gergő. Mint mondja, a HLA-rendszer rendkívül változatos: több ezer különböző HLA-I típus ismert az emberi populációban, amelyek mind más-más fehérjerészleteket képesek megkötni. Ez a genetikai sokféleség határozza meg, hogy egy adott ember immunrendszere milyen részeit „látja” a vírusnak, és részben azt is, hogy a betegség milyen súlyos lefolyású lesz.A fiatal magyar kutatók arra jutottak, hogy a SARS-CoV-2 mutációinak jelentős részét nem a véletlen, hanem az emberi immunrendszer egyik saját, a védekezésben fontos szerepet játszó fehérjecsaládja, az úgynevezett APOBEC3-enzimek hozták létre. Ezek az enzimek kémiailag módosítják a vírus örökítőanyagát: a citozin (C) nevű építőelemet uracillá (U) cserélik, így a vírus fehérjéi is megváltoznak. Azt vizsgálták, hogy ez a változás hogyan befolyásolja a „zászlótartó rudakhoz” – vagyis a betolakodók lefülelésére szolgáló – a HLA-I molekulákhoz való kötődést. 

Olvasd tovább itt: mandiner.hu