Index – Belföld – Valami megváltozott a Fidesz–Tisza versenyben, de a neheze csak most jön

A friss közvélemény-kutatások aggasztó tendenciákat jeleznek a Tisza Párt számára, miközben a Fidesz stratégiaváltással és intenzív kampánnyal igyekszik visszaszerezni a kezdeményezést. A politikai elemző szerint ugyanakkor semmi sem dőlt el, és mindkét oldal előtt komoly kihívások állnak. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

A Medián és a Závecz Research friss adatai szerint ugyan a Tisza Párt továbbra is a pártverseny élén áll, a Fidesz az elmúlt időszakban érzékelhetően erősödni tudott. Ezzel szemben az Indexen ismertetett McLaughlin & Associates felmérés már a kormánypárti szövetséget hozza ki az első helyre. A Nézőpont Intézet kutatása pedig arra jutott: a magyar választók csaknem fele továbbra is Orbán Viktort látná szívesen a következő ciklus miniszterelnökeként.

Új szakaszban a verseny: erősödik a Fidesz

Nagy Attila Tibor emlékeztetett arra, hogy a nem kormányközeli közvélemény-kutatók immár mintegy egy éve következetesen a Tisza Pártot mérik a pártverseny élére, és az idei év első hónapjaiban éppen ezek a felmérések alapozták meg az ellenzéki közvélemény és a Tisza vezetésének derűlátását.

Sokan úgy vélték, már nem kell sokáig számolni Orbán Viktor kormányzásával.

Az elemző ugyanakkor rámutatott, hogy a Fidesz időben stratégiát váltott. A választási juttatások – a fegyverpénztől a kedvezményes Otthon Start hitel bevezetésén át az anyák adókedvezményének bővítéséig –, Orbán Viktor gyakoribb médiamegjelenései, köztük a YouTube-interjúk, a digitális polgári körök létrehozása és a sorozatos rendezvények együttesen erősítették a kormánypárt pozícióját. Ehhez társultak a Tisza elleni szakpolitikai jellegű támadások, mindenekelőtt a párt feltételezett adóemelési terveinek kommunikálása.

Mint mondta, a kormánypárti kötődésű intézetek – a Nézőpont, a Századvég és a Real-PR – korábban is mértek kisebb Fidesz-előnyt, ám a változás lényege most az, hogy az utóbbi hetekben a nem kormánypárti kutatók ugyan továbbra is Tisza-vezetést jeleznek, de ennek mértéke érezhetően csökken, sok esetben már a hibahatáron belül mozog.

Nagy Attila Tibor felhívta a figyelmet arra is, hogy nagy visszhangot váltott ki a Medián legutóbbi felmérése, amely szerint gyakorlatilag eltűnt a különbség Magyar Péter és Orbán Viktor megítélése között: a szavazók jelenleg 48–48 százaléka tartja alkalmasnak őket a miniszterelnöki tisztségre.

Orbán Viktor nemzetközi szereplései – például a washingtoni látogatás a Fehér Házban – érezhetően erősíthették a komolyan vehető, tapasztalt kormányfőről alkotott hazai képet.

Az elemző szerint a Fidesz számára az jelent kedvezőtlen jelzést, hogy a felmérésekben jelenleg többen tartják elképzelhetőnek az ellenzéki győzelmet, mint a kormánypártokét.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a legtöbb nyilvános kutatás kizárólag listás eredményeket vizsgál, és nem terjed ki a 106 egyéni választókerület erőviszonyaira, holott a 199 parlamenti mandátum többsége ezekben dől el. Figyelembe kell venni a határon túli levélszavazatokat is: a Romániában és Szerbiában élő magyarok között a korábbi választások során 95 százalék körüli Fidesz-előny mutatkozott. Emellett számolni kell a Nyugaton dolgozó, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárokkal is – őket feltehetően szintén nem érik el a közvélemény-kutatók. A kutatások értelmezése azért is igényel körültekintést, mert a 2022-es országgyűlési választások idején a felmérések többsége nem teljesített jól: a Fideszt alul-, az ellenzéki összefogást pedig felülmérték. Igaz, a közvélemény-kutatás nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is komoly módszertani kihívásokkal küzd, például a növekvő válaszmegtagadási arány miatt

– fogalmazott Nagy Attila Tibor.

Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta: a közvélemény-kutatásokat nem érdemes félvállról venni, hiszen számottevő közvélemény-formáló hatással bírnak.

A mérések következtében 2024 őszétől egészen 2025 nyaráig olyan hangulat uralkodott a közbeszédben, hogy a Fidesz bajban van, és a Tisza a jövő áprilisi választások egyértelmű esélyese. Ez a kép azonban mára változni kezdett, mivel a Tisza számára kedvező kutatások is romló tendenciát mutatnak. A helyzet még nem drámai Magyar Péterék számára, továbbra is van esélyük a győzelemre, de az, hogy a nem kormánypárti intézetek méréseiben is gyengül a pozíciójuk, mindenképpen figyelmeztető jel

– fogalmazott, hozzátéve, hogy gyakran viták övezik a különböző felméréseket: „Az Indexen megjelent McLaughlin & Associates kutatásait a Fidesz-közeli véleményformálók diadalmasan lobogtatják, míg az ellenzéki szereplők kétségbe vonják az intézet hitelességét”.

Nagy Attila Tibor szerint a közvélemény-kutatások hatása abban is megmutatkozik, hogy a Tisza, a Fidesz és a Mi Hazánk mellett a többi parlamenti párt esélyeit jellemzően bizonytalannak vagy kifejezetten gyengének látja a közvélemény. A DK és a Kétfarkú Kutyapárt esetében ugyan nem kizárt az öt százalékos bejutási küszöb átlépése, de ez nagyban függhet a részvételi aránytól, számukra ugyanis a túl magas részvétel kedvezőtlen lehet.

Kormányváltás vagy kockázatkerülés?

Nagy Attila Tibor szerint a következő hónapokban már kevés tér marad drámai mértékű szavazat-átrendeződésre, mivel a politikai táborok nagyjából felálltak. A meggyőződéses Orbán-ellenes szavazókat aligha lehet eltántorítani, miként a Magyar Péter iránt elkötelezett, kormányváltást feltétlenül akaró választókat sem. Így a habozók, a pártpreferenciájukban bizonytalanok szerepe felértékelődik.

Az elemző kifejtette: a Fidesz számára versenyhátrányt jelent, hogy az ország hangulata érezhetően rosszabb, mint az előző választás előtt. A nagyon alacsony gazdasági növekedés, a korábban magas infláció okozta elégedetlenség, valamint a kegyelmi ügy nyoma – amely a kormánypárti szövetség erkölcsi hitelességét ásta alá – mind nehezítik a Fidesz mozgásterét a kampányban.

Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péter számára komoly kihívást jelent, hogy – amint a Medián friss mérése is mutatja – még az ellenzéki szavazók egy része sem tartja őt szimpatikusnak, és ez a kör nem tekinti alkalmasnak a miniszterelnöki szerepre.

Az elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy nagyobb politikai botrány vagy meghökkentő választási osztogatás még képes lehet változtatni a pártpreferenciákon, illetve egy kedvező nemzetközi fejlemény is befolyásolhatja a hazai politikai hangulatot. „Ha a választások előtt mégis Budapesten rendeznék meg az Ukrajnáról szóló békecsúcsot, az tovább erősíthetné a kormányfő hazai renoméját mint olyan politikusét, akit a világpolitika vezetői is számon tartanak és tisztelnek” – fogalmazott.

Nagy Attila Tibor rámutatott: már most jól látszik, hogy a de facto elindult kampány rendkívül rossz hangulatú és kifejezetten durva hangvételű lesz. Véleménye szerint

Az elemző hozzátette: a magyar választók többsége kifejezetten kockázatkerülő, és erős benne a változástól, illetve a kiszámíthatatlanságtól való félelem. Ez a választói attitűd önmagában is megnehezíti az ellenzéki pártok helyzetét.

A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!