„Miért van igaza Orbán Viktornak az összekapcsoltságra építő külpolitikával, miért válik ez a magyar emberek javára – és hogy verné ezt szét a brüsszeli logikát követő Tisza Párt?” – írta Szánthó Miklós a Facebook-bejegyzésében.
Magyar Péter Manfred Weberrel és URsula von der Leyennel
Az Alapjogokért Központ főigazgatója kifejtette:
1. Az egyetlen út, amit Magyarország követhet egy gyökeresen átalakuló, háborúkkal tűzdelt világrendben, az az összekapcsoltság (connectivity) politikája. A szemünk előtt zajló világrendszerváltásban Brüsszel elszigetelte az Európai Uniót, nyugati (USA) és „keleti” irányból (Oroszország, Kína, a globális dél) is harapófogóba került, melyből az uniós elit a háborúba menetelést azonosította kitörési pontként. Ráadásul ez az elit ostoba módon és a 20. századi történelemből nem tanulva igazából az reméli, hogy ha Európa földrajzilag és fizikailag is részesévé válik az ukrajnai háborúnak, az majd „tisztítótűzként” leradírozza a többi, a kontinenst sújtó társadalmi problémát is, mint a migráció, közbiztonság lazulása vagy „szélsőjobboldali” mozgalmak előretörése.
Ebből Magyarországnak ki kell maradni, amely csak úgy lehetséges, ha Magyarország egyszerre tud kapcsolódni a többi nagyhatalmi tömbhöz és elérni, hogy egyikőjük se legyen ellenérdekelt hazánk sikerében – akkor se, ha éppen érdekeltek Brüsszel kudarcában.
2. A háborúból való kimaradás persze önmagában nemzetstratégiai érdek, de az összekapcsoltság a lehetősége annak is, hogy átalakuló világrendben ne a félperiférián, hanem a centrumban találjuk magunkat. Hogy Magyarország egy olyan gazdasági-kereskedelmi hub és politikai találkozási pont legyen, ahol Kelet és Nyugat, Észak és Dél egyszerre fektet be, működik együtt, kutat és fejleszt – vagy éppen tárgyal. Ez nem csak „Magyarország, mint geostratégiai tényező” alapon ad okot büszkeségre, de munkahelyeket hoz létre, bővíti a gazdaságot, generál plusz adóbevételeket: tehát végső soron jobbá teszi a magyar emberek életét.
3. A brüsszeli logika a fentiekkel ellentétes: ők abban érdekeltek, hogy az elszigeteltségre adott megkésett és önsorsrontó válaszként az európai „stratégiai önállóság” blokkosodáshoz vezessen, mely világban az Unió az egykoron volt nagyságába vetett morális fölényeskedéssel magát meghatározó aktorként láttassa, s melynek „garanciája” az ukrajnai háború elnyújtása, kiszélesítése, majd végső soron eszkalálása nyugati irányba.
Mivel a Tisza brüsszeli projekt, saját anyapártja, az Európai Néppárt fenti brüsszeli logika leghangosabb szószólója, melynek vezetői egyértelműen hitet tettek Orbán Viktor leváltása mellett, sok kétség nem fér ahhoz, hogy Magyar Péter ezen a téren is követné a „hagyományos” baloldali mintázatot, feladná a konnektivitás stratégiáját és a globalista (háborús) blokkhoz csatlakozna. Helyesen szólt tehát Orbán Viktor a legutóbbi, kecskeméti DPK-gyűlésen, mikor úgy fogalmazott: „A 2026-os választás lesz a felénk közelítő háború előtti utolsó választás. Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, az lesz a sorsunk a háborúval kapcsolatban”
– hangsúlyozta Szánthó Miklós a Facebook-bejegyzésében.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
