„Amikor sírva nevettünk vagy nevetve sírtunk” – nagyjából ezzel a gondolattal indítottuk el meglévő szavazásaink mellett az Abszurdum-kategóriát 2023-ban, szerencsénkre az elmúlt két évben szintén bőven volt miből válogatni ebben a kategóriában.
Hol maradt az öltöny?
2025 első hónapjait világszerte meghatározta, hogy hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök, aki már a kampánya alatt azzal haknizott, hogy egy nap alatt békét tudna teremteni Oroszország és Ukrajna között, ha ő ülne a Fehér Házban. A nyilvánvalóan irreális ígéretet később 100 napra módosította, de közel 11 hónappal beiktatása után még mindig nem érte el célját.
Pedig az elején lendületesen kezdett, februárban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Washingtonban a nemzetközi sajtó élénk érdeklődése mellett. Mindenki azt várta, hogy az esemény nagy dobás lesz, de arra senki nem számított, hogy ennyire, egyértelműen az év legfurcsább diplomáciai interakcióját láthattuk.
A Trump–Zelenszkij-találkozó legelején az amerikai elnök azzal indított, hogy cinikus megjegyzést tett Zelenszkij öltözetére, aki ugyanúgy jelent meg, mint a háború kezdete óta szinte mindenhol: ukrán címeres, katonai jellegű ruhában. Az újságírókkal telezsúfolt Ovális Irodában aztán Brian Glenn, a trumpista Real America’s Voice nevű podcast riportere is felkérdezte az ukrán elnököt, hogy miért nem húzott öltönyt egy ilyen magas szintű találkozóra.
Donald Trump és alelnöke, J.D. Vance később csak még jobban beleállt Zelenszkijbe, akit azzal vádoltak, hogy „kockáztatja a harmadik világháborút”, és megjegyzéseket tettek arra is, hogy problémái, nehézségei vannak a toborzás terén.
Védekezésül az ukrán elnök elmondta, hogy az Egyesült Államoknak is lennének problémái egy háborúban, de vannak olyan szerencsések, hogy egy óceán választja el őket Európától, így Oroszországtól is. Hozzátette, hogy a háború hatásait Washingtonban is érezni fogják, ez már végképp sok volt Trumpnak, aki kifakadt, hogy „ne mondja meg nekünk, hogy mit fogunk érezni”.
Trump lenyomni akarta, de hőst csinált Zelenszkijből
Az üzleti tárgyalások művészéről kiderült, valójában nem lehet vele tárgyalni. Donald Trump és J. D. Vance elégtételt akart venni egy háborús hősön, és miközben országától zsarolással elveszik ásványi kincsei egy részét, még verbálisan is meg akarták semmisíteni. Csak közben egy toporzékoló óvodás vitaképességét mutatták fel.
Az amerikai vezetők hosszasan vegzálták Zelenszkijt amiatt is, hogy nem elég hálás, a találkozó alatt például egyszer sem köszönte meg az Egyesült Államok által nyújtott támogatást, amelyek nélkül valószínűleg rég elvesztette volna Ukrajna a háborút. Amikor az ukrán elnök jelezte, hogy igenis hálás és korábban számtalanszor köszönetet mondott, Trump azzal vágott vissza, hogy tiszteletlen, és ilyen hozzáállással nagyon nehéz lesz tárgyalni, valamint azt is nehezményezte, hogy Zelenszkij nem akar úgy elfogadni egy tűzszüneti megállapodást, ha nincsenek elég stabil biztonsági garanciák.
Érvelésére egy újságírói kérdés is ráerősített, valaki arról érdeklődött, az amerikai álláspont szerint mi történne, ha Oroszország megsértene egy tűzszüneti megállapodást. „Mi történne, ha most egy bomba esne a fejére?” – szúrt vissza Trump, majd fejtegetni kezdte, hogy értelmezhetetlen számára a kérdés, hiszen ő jóban van Putyinnal, ha az orosz elnök a szavát adja neki, akkor nem történne ilyen.
Trump megmutatta, mibe veszi Ukrajnát és Európát: semmibe
Megdöbbentő politikai alázóshow-t csinált Donald Trump és J.D. Vance Volodimir Zelenszkij fehér házi látogatásából, amivel Ukrajnának, és közvetve Európának is jelezte, hogy semmi jóra nem számíthatnak. Vlagyimir Putyin jobb ajándékot nem is kaphatott a mai Washingtonból.
Az ukrán államfő végül sietve, a sajtótájékoztatója megtartása nélkül távozott a Fehér Házból, Trump pedig a közösségi médiában vonta le a találkozó tanulságát: „Zelenszkij elnök nem áll készen a békére, ha Amerika is részt vesz benne, mert úgy érzi, hogy a mi részvételünk nagy előnyt biztosít neki a tárgyalásokon. (…) Visszajöhet, amikor készen áll a Békére.”
Poloskázás és szatyor fing
Az elnöki hivatal kommunikációjában nem csak az Egyesült Államok, de Magyarország is jeleskedett idén. Azt már a beiktatása idején is sejteni lehetett, hogy Sulyok Tamás nem a karizmájával fog maradandót alkotni, illetve azt is ki lehetett zárni, hogy kritikus legyen az Orbán-kormánnyal szemben, de 2025 márciusában egyre többen várták, hogy foglaljon állást a nemzet egységét képviselő elnök.
A kérdéses ügy az volt, hogy Orbán Viktor március 15-i beszédében poloskákról beszélt, ebbe a kategóriába sorolva többek között ellenzéki politikusokat, civileket, bírókat és újságírókat is. Miután Sulyok Tamás korábban egy interjúban arról beszélt, hogy „a köztársasági elnök alkotmányos feladata, hogy az adott politikai helyzetben és környezetben kifejezze a nemzet egységét”, a Telex rákérdezett a Sándor-palotánál, hogy mi a véleménye a poloskázós beszédről.
„Az államfő politikusi beszédeket nem kommentál, csak akkor, ha az a társadalmi béke megbontására, és a nemzet megosztására szólítja fel az embereket. Itt ilyen nem történt” – állt a válaszban, amiről a lap be is számolt. Nem sokkal később azonban az elnöki hivatal Kommunikációs Igazgatósága újabb levelet írt, amely szerint az olvasókat megtévesztő módon adtak mondatokat, állításokat a köztársasági elnök szájába, a Sándor-palota első levele ugyanis „egyetlen mondattal sem utalt arra, hogy a köztársasági elnök véleményét közlik” a feltett kérdésekre. Megjegyezték, hogy az aláírásban sem Sulyok Tamás neve szerepelt, csak annyi, hogy „kommunikációs igazgatóság”. Tehát az elnöki kommunikációért felelős iroda írásba adta, hogy nem az elnök nevében kommunikálnak.
Sulyok Tamás hivatala szerint nem is Sulyok Tamás véleményét közlik – de akkor kiét?
„Abszurd levelet” kapott a Telex a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatóságától, amelyben a lapot az olvasók megtévesztésével vádolták, amiért a korábbi válaszuk alapján megírták, hogy Sulyok Tamásnak mi a véleménye Orbán Viktor azonnal botrányt kavaró, poloskás március 15-i beszédéről. Mert az szerintük nem is az államfő véleménye.
Mielőtt azonban a második levelet elküldték volna, a Sándor-palota akkori kommunikációs igazgatója, Szántó Georgina egy nem nyilvános posztot osztott meg Facebook-oldalán, melyben azt írta, a „Telex selejt” és „összevissza hazudoznak” az államfővel kapcsolatban, hangzatos címeket gyártva „provokálnak, ferdítenek”. Posztjáról ráadásul a poloska sem maradhatott le.
Sulyok Tamás, akit a szerep zavar, és nagyon sok kárt okozhat a következő évben
A NER a Csucsundrák melegágya. Miközben a hatalom a csúcsragadozóké, számtalan félénk kis teremtmény igyekszik meghúzni magát a rendszer különböző sarkaiban, és a falhoz lapulva túlélni. A Sándor-palota viszont már nem az a terep, ahol a tapétába lehet beolvadni – magyarázza Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője.
Bár sokat kellett rá várni, végül mégis kiderült, mi az elnök véleménye (ezúttal tényleg az övé) az ominózus beszédről, a reakció pedig nem okozott csalódást. Sulyok Tamás a Facebook-oldalán osztott meg egy videót, ahol arról beszélt, „mindenkinek meg lehet a véleménye arról, hogy mi a gyűlöletbeszéd, de ezt mindig a kontextusban kell értelmezni”, a kontextust figyelmen kívül hagyó értelmezések pedig szerint általában önkényesek.
„Hogyha énrólam azt lehet mondani, hogy egy szatyor fing vagyok – már bocsánat –, vagy a választópolgárokról azt lehet mondani, hogy ők büdösszájúak, hogy európai parlamenti képviselőkről azt lehet mondani a közbeszédben, hogy agyhalottak, akkor ugye ez a közbeszédnek egy meghatározott stílusát képviseli. Ebben lehet minden más, ilyen kijelentést értelmezni, függetlenül attól, hogy ez nekünk tetszik, vagy nem tetszik. Énnekem szubjektíve az ilyenfajta kijelentések általában nem tetszenek” – tette hozzá a köztársasági elnök.
Sulyok mondatai egyfelől azokra a hangfelvételekre utalnak, amelyeket korábban Magyar Péter exbarátnője, Vogel Evelin mutatott be, állítása szerint a Tisza Párt elnöke minősített szavazókat és képviselőket. A „szatyor fing” kifejezés pedig a HVG publicistájától, Tóta W. Árpádtól ered, aki egy Facebook-posztban kritizálta az államfőt amiatt, hogy nem szólalt meg poloska-ügyben.
Egy korszak vége
Ön emlékszik még, hogy mit csinált 2025. május 8-án? Ez volt az a nap, ami úgy indult, hogy a Tisza Párt bemutatott egy szerényen az új őszödi beszédként beharangozott hangfelvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elmondta, ideje, hogy „szakítsunk a békementalitással, és átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Mindeközben Rómában zajlott a konklávé, aznap estére meg is választották XIV. Leó pápát, de kora délutánra is jutott rendkívüli hír – méghozzá az eredeti őszödi beszéd elmondójától.
„A változások legtöbbször félelmet keltenek. Az ismeretlentől való félelem egyidős velünk; amit nem ismerünk, az gyakran annál is ijesztőbbnek tűnik, mint amiről már pontosan tudjuk, hogy mennyire az. Pedig a változás lehet jó is, a változás jelenthet lehetőséget is, mert nem minden rossz, ami ismeretlen” – ezekkel a nagy szavakkal vezette fel Dobrev Klára a magyar közélet egyik talán legjobban várt bejelentését, miszerint Gyurcsány Ferenc visszavonul.
A volt miniszterelnök lemondott a Demokratikus Koalíció elnöki tisztségéről, frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, és azt is eldöntötte, hogy a választásokon sem indul. Dobrev bejelentéséből kiderült továbbá, hogy házasságuk is véget ért, „sok hónapnyi gyötrődés, újratervezési kísérlet és megannyi átbeszélt éjszaka után” elválnak.
Gyurcsány Ferenc távozását nagyjából 19 éve (igen, az őszödi beszéd óta) követelték kisebb-nagyobb intenzitással politikai ellenfelei, korábbi szimpatizánsai, sőt, volt politikustársai is, de tekintve, hogy 2025-re pártja támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint a parlamentbe jutáshoz se tűnt elégnek, ez a kérdés se tűnt túl aktuálisnak.
Azt, hogy miért éppen most döntött a visszavonulás mellett, a Direkt36 vizsgálta hosszú cikkben, ahol megemlítették azt is, a DK elnökének viszonya volt egy kollégájával, ami nyílt titok volt a pártban. A cikk megjelenése után megszólalt Dobrev Klára, aki a válás bejelentésekor azt állította, a témáról a továbbiakban egyikük sem fog nyilvánosan beszélni, hiszen ez a legbelsőbb magánügyük.
„Ma este van egy nehéz beszélgetésem a 10 éves kisfiammal. Ezt senkinek nem kívánom” – írta Dobrev, aki éppen szerette volna különválasztani magánéletét és politikai pályafutását. Az azóta pártelnöknek megválasztott EP-képviselő úgy érezte, méltóságát vette célba a Direkt36 cikke, amelyet így értékelt: „amikor már nem tudnak egy nőt a teljesítménye alapján támadni, akkor húzzák elő a frizuráját, a kilóit, az öltözködését és a magánéletét”.
Az év költözése
Bár jelentősége nem férhet Gyurcsány lelépéséhez, volt még egy emlékezetes távozás idén Magyarországon. Kecskeméti László, a Fidesz józsefvárosi önkormányzati képviselője azzal hívta fel magára a figyelmet tavasszal, hogy a konnektorokat, az ajtófélfákat és a konyhaszekrényt is elvitte abból az önkormányzattól bérelt szolgálati lakásból, ahonnan kiköltözött.
Kecskeméti nem látta, mi a probléma azzal, hogy teljesen lecsupaszította a kedvezményesen bérelt ingatlant, egy videóban beszélt arról, hogy érdemes belenézni a bérlemény-ellenőrzési jegyzőkönyvbe, mert abban van benne, mit vihet magával kiköltözés után. A dokumentum szerint ott kell hagyni a WC-t, a mosdót, a fürdőkádat és a csaptelepeket, a nyílászárókon az elektromos redőnyöket, valamint a hálószobai padlószőnyeget, ezeket állítása szerint nem is szerelte le. Úgy ítélte meg, hogy a harmonikaajtók vihetők, mivel az eredeti ajtókat leadták, illetve a konyhaszekrény is, mivel azt ő építette be, akárcsak a két klímát.
„Hiába magyarázkodik 1,8 milliós fizetéssel az önkormányzat lakását évekig jogtalanul bitorló, lakáskibelező fideszes képviselő, ennek a bohóckodásnak vége” – reagált erre Sátly Balázs momentumos alpolgármester, aki a közvagyon megvédése érdekében jogi útra terelte az ügyet.
Ezen a ponton már Kecskeméti is visszakozni kényszerült, azért, hogy „kihúzza a dolog méregfogát”, felajánlotta, hogy a hiányzó kapcsolókat és dugaljakat megvásárolja és szakemberrel felszerelteti, illetve ugyancsak szakemberrel visszaépítteti azokat az ajtókat, amiket korábban leadott a józsefvárosi vagyonkezelőnek. Azt azért megjegyezte, hogy úgy gondolja, az ingatlan „tökéletesen alkalmas” arra, hogy lakáspályázat, vagy minőségi lakáscsere keretében hasznosítsák, valamint hangot adott annak is, hogy szerinte Pikó András polgármester a „baloldali mainstream média követőivel karöltve” próbálja az ügyet „folyamatosan politikailag tematizálni”, lejáratókampányt indítottak ellene. Nem sokkal később bejelentette, hogy kilép a Fideszből, és függetlenként folytatja a munkát, de ezt se tudta sokáig megtenni, május végén ugyanis a bíróság jogerősen kimondta, hogy méltatlanná vált a képviselői posztra, így megfosztották mandátumától.
Rézkarc, circa 2025
A Hadházy Ákos által bemutatott képeknek, dokumentumoknak köszönhetően idén ismét központi témává vált az Orbán-család hatvanpusztai birtoka. Míg a többséget leginkább az foglalkoztatja, mennyiért és milyen pénzből újították fel József nádor egykori majorságát, nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az épületegyüttes műemléki védettséget élvez, vagyis szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogyan lehetett volna felújítani.
A HVG négy évvel ezelőtt készült dokumentumfilmjében részletesen foglalkoztunk azzal, hogy mennyire távol áll a birtok fejlesztése a műemlékvédelemtől, az épületeket ugyanis gyakorlatilag teljesen elbontották, majd újakat húztak fel a helyükre. Októberben Hadházy is kezdeményezte, hogy töröljék el a műemléki védelmet, pedig előtte nem akármilyen érveléssel szembesülhetett.
Az azóta DPK-műsorvezetővé avanzsált Rákay Philip előbb „ócska prolinak” nevezte a független országgyűlési képviselőt, majd arról írt, hogy Orbán Győzőn kívül senkit nem zavart, hogy a műemlék ingatlanegyüttes az összeomlás szélén áll. A „műemlékmentés” pedig elképesztő áldozatokkal, extra költségekkel járó, nagyon hosszadalmas folyamat, így szerinte nem véletlen, hogy lassan egy évtizede tart Hatvanpuszta teljes megújítása.
Rákay Philip szerint „semmi rendkívüli nincs abban, hogy sok magyar nagy cég – főképp agrárcégek – úgynevezett birtokközpontokat építenek, amelyekben helyet kap iroda, vadászház, vendég apartmanok, ipari méretű konyhák, csűrökből, pajtákból kialakított rendezvénytermek”. Hozzátette, hogy ezek az ingatlanok pedig a céges használat mellett „természetesen” a tulajdonosok életterei, családi összejöveteleinek helyszínei is lehetnek.
Állításai alátámasztására egy képet is megosztott, ami a rézkarc effekt miatt réginek is tűnhetne, pedig valójában egy HVG-n megjelent, az elmúlt években készült fénykép az alapja. A kép egy szép műemléki épületet is ábrázolhatna, amit terebélyes fák vesznek körül és egy hangulatos ösvény vezet a kapujához, amelyen még egy földműves (?) sziluettje is feltűnik. A valóságban a légkondicionáló gépek takarófalánál szerelő férfi látható történelmiesítve.
Rákay Philip népművészeti trendet teremtett hatvanpusztai képmanipulálásával
Egy héttel ezelőtt született Rákay Philip nagy hatású posztja, melyben a fideszes arisztokrácia emblematikus alakja – heves prolizás kíséretében – egy HVG-fotót felhasználva próbált hamisítani egy korabelinek tűnő ábrázolást, hogy bebizonyítsa: valójában áldozatos, kalapemelést érdemlő műemlékmentés zajlik Hatvanpusztán.
— voting control —
A szavazás december 14-én zárul.
A HVG Abszurdum-díjának korábbi nyertesei:
Pénteken bemutatjuk jelöltjeinket az Év emberére, addig itt szavazhat arról, mi legyen az Év szava, itt pedig 2025 citromdíjasáról dönthet:
Olvasd tovább itt: hvg.hu
