A gyermekvédelemben uralkodó állapotokról, az ott elhelyezett gyermekeket érő erőszakról egy 2021-ben készült tanulmányt hozott nyilvánosságra pénteken a Tisza Párt. Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya által készített dokumentumról megkérdeztük Kuslits Gábor gyermekvédelmi szakembert, a Tegyesz volt fővárosi vezetőjét, a vizsgálatot végző munkacsoport vezetőjét.
Ki rendelte meg a vizsgálatot?
Kuslits szerint a nagymintás vizsgálat alapján 2021 végére elkészült, 2022 elején bemutatott jelentést nem valamelyik minisztérium megrendelésére készítették, saját munkatervükbe illesztették be. Valamennyi pénzt ugyan kaptak rá az Emberi Erőforrások Minisztériumától, de nem került sokba, tulajdonképpen a közalkalmazotti bérükből fedezték.
Mi volt a készítők célja?
Azt akarták elérni, hogy induljon meg egyfajta szakmai kommunikáció a felmerülő kérdésekről, illetve a Meghallgató Osztály szaktudását megismertessék a szakmaközi szervekkel, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal. További céljuk volt, hogy még a megyei rendőr-főkapitányságokhoz is eljusson, miként látják a helyzetet, a teendőket a gyermekvédő szakemberek.
A felmérés kérdéseit az ország összes gyermekvédelmi gyámjához elküldték, és a megkérdezettek háromnegyede válaszolt is. Így végül 15 ezernél is több gyerekről gyűjtöttek be információkat. A 2021-es tanulmányban a gondozási helyen ért kortárs szexuális bántalmazásról is kérdezték a gyermekvédelmi gyámokat. Az igen magas válaszadási arány Kuslits szerint a munkacsoport szakmai elismerésén túl azt mutatja, hogy a megkérdezett kollégák is szerették volna, hogy változzon az elkövető gyerekek kihallgatásának módszere. Nagyon sokan ugyanis kvázi rendőrként kérdezgetik a gyerekeket, akik meg akarnak felelni a felnőtteknek, ezért sokszor olyan dolgokat mondanak, amit szerintük elvárnak tőlük.
A jelzőrendszer résztvevőinek azonban nem az ilyen nyomozás lenne a feladatuk, nekik minden esetben feljelentést kellene tenniük, mérlegelés nélkül, ami alapján a rendőrségnek kell nyomoznia. A gondozási helyek felelőssége a lehető legkisebb esélyt adni a traumaismétlésre, nekik a gyerekek lelkével kell foglalkozniuk. Az ellátók kérdezgetéseiből, „nyomozásaiból” készült beszámolók szakmai kifejezéssel élve „beszennyezhetik” a gyerekek későbbi vallomásait.
Mi lett a tanulmány sorsa?
A tanulmányt megküldték a Tegyesz-igazgatóknak, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetésének. A Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztály szerette volna megjelentetni a tanulmányt, még ISBN-számot is kértek hozzá, azonban már a kötelespéldány beküldéséig sem jutottak el.
Változott-e azóta valami?
Kuslits úgy látja, hogy a jelentésből az valamennyire átment, hogy a gyámok mindig tegyenek feljelentést, ne mérlegeljenek, hagyják a nyomozást a rendőrökre. Erre utal a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár, Simon Attila István által 2022-ben módosított eljárásrend is.
Kuslits Gábornak fontos szerepe volt a Szőlő utcában történtek nyilvánosság elé tárásában. Szeptember elején a Válasz Online-nak adott interjúban beszélt arról, hogy a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) egykori igazgatójaként már tíz évvel ezelőtt szóltak a rendőrségnek a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatójának, a májusban őrizetbe vett, majd letartóztatott Juhász Péter Pálnak a viselt dolgairól, hosszú évekig mégsem történt semmi.
Olvasd tovább itt: telex.hu
