Alaptörvényi tiltó rendelkezésekkel szabályozná egy friss, ellenzéki törvényjavaslat az ügyvezető kormány hatáskörét még a választások előtt, majd a választás utáni átmeneti időszakban. Az MSZP-s Vajda Zoltán javaslata az ügyvezető kormánytól elvenné a veszélyhelyzeti, rendeleti kormányzás jogát, megtiltaná a fontos, sarkalatos törvények átírását, valamint a jelentős pénzügyi vagy jogi kötelezettségek vállalását, emellett a leköszönő törvényhozás jogkörét beszűkítené.
Ami viszont még fontosabb, az ellenzéki Alaptörvény-módosítás keresztülhúzná annak a nemrég a Bloomberg által is megszellőztetett, amúgy a miniszterelnök által is elismerten fel-felmerülő ötletnek a megvalósítását, amellyel Orbán Viktor és a kormánypárti kétharmados többség akár még egy választási vereség után is átformálhatná a politikai berendezkedést például oly módon, hogy átül a megerősített jogkörökkel bíró államfői pozícióba, ahonnan hatékonyan akadályozhatná az új kormány tevékenységét.
A friss ellenzéki törvényjavaslat – amelynek elfogadására semmi esély, de amúgy az Alaptörvény sorrendben 16. módosítása lenne – nem is titkolja, mi célt szolgál: „A javaslat értelmében az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt jogkörét korlátozásokkal gyakorolhatja a választások napjától az új Országgyűlés alakuló üléséig”. Így egy, a Fidesz által elvesztett választás utáni pár hétben nem lehetne erős elnöki rendszerré átformálni a politikai berendezkedést és megválasztani új államfőnek Orbánt.
A kedd este benyújtott ellenzéki javaslat úgy kötné meg a távozó törvényhozás kezét, hogy kimondja, mi mindent nem tehetne meg az Országgyűlés. Ezek a következők:
nem alkothatja meg és nem módosíthatja Magyarország Alaptörvényét nem választhatja meg a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét nem oszlathatja fel az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet közkegyelmet nem gyakorolhat törvények sarkalatos rendelkezéseit nem módosíthatja
A javaslat „a jogállamiság és a hatalommegosztás elvének megerősítése érdekében” lépcsőzetes jogkorlátozással kívánja keretek közé szorítani a kormány tevékenységét is – méghozzá nemcsak a választás utáni átmeneti időszakban, amikor hivatalosan is ügyvezető kormányként működik a kabinet, hanem már a választást megelőző időszakban is. Ennek érdekében az Alaptörvényt módosító tervezet alaposan megnyirbálná a kormány veszélyhelyzeti rendeletalkotási jogát. Közismert, hogy
a veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás az a jogi eszköz, amelynél az Orbán-kormány esküdözött, hogy csak arra használja majd, amire nagyon muszáj, majd 2022-es bevezetése óta azt mégis a legkülönfélébb témákban, visszaélésszerűen alkalmazza.
A módosítás ennek megakadályozására az Alaptörvényben rögzítené, hogy „amint a köztársasági elnök kitűzi a választás napját, a kormány a választásra irányadó törvények tartalmát nem írhatja felül”. Így az Orbán-kormány az utolsó pillanatokban nem írhatná át a 135 bátor báb engedelmes gombnyomásával a választási szabályokat, hogy a mostaninál is jobban lejtsen neki a pálya a választáson. Az ilyesmitől éppen azért lehet tartani, mert a kormányzat sűrűn fogadja meg, hogy nem tervezi ezt:
A téma azért is aktuális, mert mint a HVG is megírta, a kormány jelenleg a rendeleti jogkörrel a jog betűje – és az elmúlt évek gyakorlata – alapján szinte bármit megtehet: lényegében bármilyen hatályos törvény alkalmazását felfüggesztheti, annak szabályaitól eltérhet. Bizonyos alapjogok most sem korlátozhatók még ilyen körülmények között sem, de érdemi fékek és ellensúlyok hiányában ezzel a jogkörrel legalább annyira lehet élni, mint visszaélni.
De nemcsak a választási szabályok átírását tiltaná meg a friss Alaptörvény-módosítás, hanem jogszabályi szinten rögzítené a rendszerváltás óta kimondva-kimondatlanul létező elvet, hogy a távozóban lévő kormány valóban ügyvezetőként viselkedjen és jelentős vállalásokat ne tegyen, ne kösse meg ezzel a hivatalba lépő új kabinet dolgát – ahogyan ezt amúgy számos, kormánypárti vezetésű önkormányzat megtette a tavalyi választás utáni átmeneti időszakban.
Ennek érdekében az Alaptörvény-módosítás előírná, hogy a választás napjától az új kormány megalakulásáig a kormány már egyáltalán nem alkothat olyan rendeletet, mely egyes törvények alkalmazását felfüggeszti, törvényi rendelkezésektől eltér, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket foglal magában – ez a veszélyhelyzeti, rendeleti kormányzás tilalmát jelenti. Továbbá „az ügyvezető kormány hatáskörének pontosítása és szűkítése érdeklében” a javaslat elfogadása esetén az Alaptörvény
kizárná a jelentős költségvetési vagy jogi következményekkel járó kormányzati döntések meghozatalát.
Ez utóbbi megfelel az ügyvezető kormányzás fogalmának, amit a magyar politika elvben ismer, de az elmúlt 35 év gyakorlatában – törvényi előírás hiányában – alig érvényesült. Volt, aki alkalmazta, volt, aki nem. Az önkéntes korlátozásra jó példa volt a 2010-ben leköszönő Bajnai-kabinet gyakorlata – igaz, a Bajnai Gordon vezette kormány eleve átmeneti, szakértői kormányként definiálta magát, és eleve nem készült „újrázni”. Ez az Orbán-kormányokra nem volt jellemző, igaz, ők arra is készültek, hogy „folytatjuk”.
Vérmérséklet szerinti önmérséklet
Az Orbán-kormányok gond nélkül terveznek hosszú távra, nem sokkal a közelgő választások előtt is. Jó példa erre a közelmúltból, hogy a NER kedvenc tendernyertese, Balásy Gyula érdekeltségei nyerték el a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) kommunikációs feladatokra kiírt, hosszabb távra szóló, 75 milliárd forintos keretszerződését. De emlékezetes az is, hogy a 2018-as választás előtt egy hónappal mintegy 650 milliárd forint összértékű beszerzésről döntötte el a honvédelmi és rendészeti bizottság kormánypárti többsége, hogy ezeket a nyílt közbeszerzés szabályainak mellőzésével, titokban vezényelhetik le. A választások előtt közvetlenül megszavazott, hosszú évekre előre szóló kötelezettségvállalások, továbbá azok titkosítása annak fényében semmiképpen sem mondhatók visszafogottnak, hogy az említett Bajnai-kabinet 2010 januárjában, vagyis már csaknem fél évvel a választások előtt döntött arról, hogy a több területen – például személyi kérdésekben, az állami vagyon átruházásáról, közbeszerzésekről vagy éppen támogatási szerződésekről – döntési moratóriumot hirdet, mert nem akarta megkötni a következő kormány kezét.
Nyitóképünkön Orbán Viktor az országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: Túry Gergely
Olvasd tovább itt: hvg.hu
