Van valamilyen haszna a most megkapott Budapest díszpolgára címnek?
Haszna? Díszsírhelyet kapok a halálom után. No meg egy kerekebb összeg, jóval több, mint amennyire számítottam. De egyáltalán nem ez az érdekes. Hanem a hála, az öröm.
A családjuk mondása szerint polgár az, aki hozzátesz a világhoz. Kötelességének érezte, hogy megfeleljen az elvárásnak?
Mindegyik felmenőm hozzátett valamit a világhoz, akár kétkeziek voltak, akár feljebb emelkedtek. Johann Schubert ükapám a pesti késes céh főelöljárója, Czipauer János dédapám a pesti ács ipartestület mestervizsgáztató bizottságának elnöke lett. A Saly ősök dunántúli hétszilvafás kisnemesek voltak, Voigt dédmama ősei közt az egyik szál az 1200-as évekig vezethető vissza. A nagyszüleim – így Francsek Imre nagyapám, a Széchenyi fürdő tervező építésze – még ismerték a középosztálybeli jómódot, de amit végigéltek a XX. században, az nem volt sétagalopp. Azt láttam, hogy a polgári értékrend, bizonyos alapszabályok átsegítenek a legrémesebb helyzeteken is.
Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész, helytörténeti írások szerzője, rádió- és tévéműsorok gyakori és népszerű szereplője, a Nagy Budapest Törzsasztal egyik alapítója.
Fazekas István
Az otthona könyvekkel, régi bútorokkal és tárgyakkal van tele. Emlékekhez ragaszkodó típus?
Szinte minden bútor úgy került ide, hogy egy rokon vagy barát azt mondta anyámnak: „Ilikém, nálatok ez elfér.” És bezúdult valami horror méretű darab. A hálószoba háromajtós szekrénye például a dédszüleimé volt.
Szeretem a tárgyakat, barátságban vagyok velük, tudok rájuk vigyázni.
Sok mindent én is összegyűjtöttem családi relikviákból, felszámolódó háztartásokból például fakanalakat meg sprudlit, vagyis csillagfejű habarófát.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
