„Amikor az első ibolyakék tintásüvegbe mártottam tollamat, mindenekelőtt Jókai Mór nevét írtam le. Még a kézírását is utánozni próbáltam. Mi volt ebben a névben egy kezdő író számára! Ma, amikor ezeket a sorokat – még mindig ibolyakék tintával – írom, az élet alkonyán szomorúan látom, hogy nem voltam méltó erre a tintára” – fogalmazott egy másik korszakos író, Heltai Jenő, már idős korában. Neki megadatott, hogy fiatalemberként többször találkozzon Jókaival, akiért rajongott. Így emlékezett az első alkalomra: „Kezdő újságíró voltam, szédülten ültem le asztalához, alig beszéltem vele. Szavaira sem emlékszem, csak nézésére, kék szemének szelíd és szerető nézésére, amely, mint valami apai cirógatás simogatta meg fiatal fejemet.”Heltai Jenő számára is minta volt Jókai Mór. Fotó: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeHeltai mellett Babits Mihály is nagy tisztelettel beszélt Jókairól. Számára Jókai regényei jelentették a gyerekkort: „Otthon, ha otthon vagyok, abban a házban, ahol születtem, ahol a nagyapám élt: otthon csak Jókait szerettem olvasni. Ó, gyönyörűsége a könyvben-utazásnak: de édes vagy, otthon!” Babits úgy tartotta, Jókait olvasni röpülő érzés, „úgy fakad fel a mese Jókainál, mint a líra: buzog és árad.” 1904-ben, Jókai halálakor Babits még nem volt ismert az irodalom számára, éppen egyetemre járt, ahol egy bizonyos Kosztolányi Dezső barátja lett. Krúdy Gyula is fejet hajtott Jókai előtt. Őt Jókai természettudományos ismeretei is megragadták. Lenyűgözte, hogy a nagy előd szinte mindent tudott a növényekről, és irigyelte azért, mert szenvedélyes kertész volt. Jókai Mór hosszú évtizedekig a legnépszerűbb író volt itthon, a könyveit sok ezer ember olvasta. A regényeivel életet lehelt a magyar könyvkiadásba. Hatvany Lajos báró, a Nyugat folyóirat mecénása szerint Jókai kedvet adott az olvasáshoz:
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
