Alaposan átrendeződött az új magyar légitársaságként emlegetett és először éppen egy éve a levegőbe emelkedett Hungary Airlines tulajdonosi szerkezete decemberben. A Budapest Airporton tevékenykedő egyik cargocégként, és a jelek szerint inkább a kínai Légi Selyemút európai bázisaként, sőt talán a légiforgalmi ágazatban Kína trójai falovaként, semmint új magyar légitársaságként működő kft. 2024-ben még 200 millió forintos veszteséget hozott össze, ám idén mintha repülőrajtot vett volna.
A vállalkozás egyelőre csak áruszállítást végez, miután tavaly év végére megszerezte az állami tulajdonú Airbus A330-as tehergép üzemeltetési jogát, amely előtte évekig a Wizz Airnél volt. Közben lezárták az engedélyezési folyamatot is, megkapták a légijármű üzemben tartási engedélyt és a kapcsolódó működési engedélyt is a Légügyi Hatóságtól. Februárban így a Hungary Airlines az állami, HA-LHU lajstromú Airbus A330-assal elindította áruszállító járatát Hongkong és Budapest között.
A társaság a nyáron megszerezte a Kína kontinentális részére történő üzemeléshez szükséges engedélyt az ország hatóságától, majd szeptembertől elindította heti öt járatát az állami tehergéppel Csengcsou-Budapest útvonalon. A cég az Airportal.hu-val azt közölte, hogy az elmúlt 12 hónapban mintegy 13 ezer tonna árut szállított, és több mint 4600 órát repült, emellett sikeresen túl van három magyar hatósági auditon és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) ellenőrzésén is.
Ahogy arról a HVG írt, a már 2021 óta létező cégben kezdetben a kínai Universal Translink Airlines kínai áruszállító cégcsoportnak volt meghatározó, de kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrésze. Aztán tavaly októberben a Translinket egy másik kínai cég, az UTL Digital Logistics Co. Ltd. váltotta. Igaz, csak rövid ideig, mert novemberben az UTL tulajdonrésze felének megvásárlásával belépett 24,5 százalékos részesedéssel a magyar állami tulajdonú, a Szijjártó Péter tárcája alá tartozó Air Hungary Zrt. nevű cég.
Eközben a Hungary Airlines Kft.-ben végig többségi, 51 százalékos tulajdonrésze volt és van jelenleg is egy Wu Jiang nevű – több, mint 30 éve Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező – kínai üzletembernek, aki most is a cég igazgatóságának elnöke. Ahogy arra korábban a HVG is felhívta a figyelmet, az ő szerepe és tulajdonrésze azért fontos, mert az Európai Unió területén lévő nemzeti légitársaságok csak akkor kapnak repülési jogot, ha többségi tulajdonosuk az EU állampolgára.
Wu Jiangnak átmenetileg volt közös logisztikai vállalkozása a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s-csoporttal is. A Magyar-Kínai Gazdasági Kamara társalapítójaként Wu Jiangnak egyébként jelenleg 26 magyar vállalkozásban van tulajdonrésze. A CECZ Közép-európai Kft.-ben is, amely a Covid-járvány idején a lélegeztetőgép-bizniszből is részesült 11,8 milliárd forint értékben – ezért is kapta meg 2020 októberében Wu Jiang a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.
A Hungary Airlines Kft.-ben a legújabb tulajdonosváltás idén december elejei és összefügg azzal a hírrel, amiről az Airportal.hu után a minap az állami média is beszámolt. Eszerint a világ egyik legnagyobb áruszállítóját, egy Boeing 777-300ERSF-et állított forgalomba a Hungary Airlines. Ezt az izraeli IAI cég alakította át cargogéppé: a „Big Twin” fantázianevű típusváltozat a szabályozható hőmérsékletű fő fedélzet miatt már romlandó áruk, gyógyszerek vagy állatok szállítására is alkalmas.
A 9H-JJB lajstromú új teherszállító az elmúlt napokban, a karácsonyi időszakban megfordult Budapest mellett Cipruson, Nigériában, Dubajban és Hongkongban is. A Hungary Airlines eddig egygépes flottája ezzel a duplájára nőtt, és az új Boeing várhatóan 2026 elejétől a Budapest–Csengcsou–Budapest útvonalon szállít majd árut heti öt fordulóval. Sőt, jövőre a légitársaság további két ugyanilyen gép forgalomba állításával számol, 2026 második, és negyedik negyedévében.
Ezzel továbbra is csak a teherszállításban érdekelt a Hungary Airlines, bár távlati tervei jóval ambíciózusabbak. Ezért egy éve 100 darab Boeing 737 MAX típusú gép vásárlásáról írt alá szándéknyilatkozatot Pekingben a Hungary Airlines egyik vezetője, az ugyancsak kínai Duan Bo. Ezekkel a cég a cargo charterek üzemeltetése mellett beléphetne a személyszállítási piacra is, fellendítve a Közép- és Kelet-Európa, valamint Kína közötti személyforgalmat, ami egybecseng az Orbán-kormány céljaival.
Egy Boeing 737 MAX ára 85-110 millió dollár között van, ami közel 40 milliárd forint, és egyelőre a magyar légitársaságnak nemhogy száz, de egy gépre sincs pénze. Egy ekkora bevásárlás elképzelhetetlen kínai (hitel)finanszírozás nélkül. Igaz, a gyártási kapacitást figyelembe véve 2027 előtt aligha kaphatja meg az első új személyszállító gépét a Hungary Airlines, amelynek addig nemcsak hitelt kell szereznie, hanem engedélyt is a légi személyszállításra, mivel ilyennel most még nem rendelkezik.
A most leszállított Boeing cargogépet sem megvásárolta a Hungary Airlines, hanem az speciális konstrukcióban kerülhetett hozzá. A gépet az AerCap Holdings N.V. ír-amerikai légiközlekedési lízingcég szállította le a hongkongi székhelyű lízingszolgáltatónak, a Fly Meta-nak. A repülőgépet pedig személyzettel, karbantartással és biztosítással együtt (Crew Maintenance and Insurance – CMI konstrukcióban) az Air Atlanta Europe üzemelteti a Hungary Airlines számára.
Ezzel függhet össze, hogy a magyar légitársaságból december 5-i dátummal kilépett a kínai UTL Digital Logistics a tulajdonosok közül és a 24,5 százalékos tulajdonrészét az említett hongkongi légiszolgáltató, a Fly Meta Aviation vette át. Szintén december 5-én megszűnt a kínai-magyar üzletember, Wu Jiang jelenléte is a cégben, de csak látszólag. A többségi, 51 százalékos tulajdonrésze ugyanis a két héttel korábban alapított Huair Invest Kft.-hez került, ám ez a vállalkozás is Wu Jiangé.
(Nyitóképünkön a Hungary Airlines új cargogépe, a farokrészen a Fly Meta logójával. Fotó: Hungary Airlines)
Olvasd tovább itt: hvg.hu
