Egyetért a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) azzal, hogy a bíróság betiltotta a Bors különszámát. A szervezet hétfő reggel adott ki állásfoglalást, amelyben úgy fogalmazott:
Újságírók szakmai szervezete elvben nem támogathat olyan intézkedést, amellyel egy lap terjesztését tiltják be. A sajtószabadság alapjog. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy e mögé bújva újságírónak álcázott propagandisták hazugságok terjesztésével a tisztességes újságírás hitelét gátlástalanul rombolhatják.
Szerintük a Tisza Párt állítólagos adóterveivel riogató, négymilliós példányszámban nyomtatott kiadvány „terjesztését a bíróság betiltotta, mivel a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kívánt. A MÚOSZ kiáll a valódi újságírók valódi sajtószabadsága mellett, s egyetért e döntéssel, amellyel propagandisták társadalmilag is veszélyes akcióját akarta blokkolni a bíróság”.
Mint írták, „normál esetben a helyreigazítás az a jogi eszköz, amellyel egy cikk valóságtartalmát megkérdőjelező a bíróságon élhet. Ha a cikk írója, szerkesztője be tudja bizonyítani az írás igazát, akkor a bíróság nem ad helyt a helyreigazításnak. Ha nincs bizonyíték az állított tények valódiságára, akkor jön a korrekció.” Majd feltették a kérdést: mi lett volna, ha a Bors különszáma esetében is csak azután érkezett volna meg a helyreigazítási kérelem, s annak a bíróság helyt ad? „Kinyomtattak volna egy újabb 4 milliós példányszámú lapot, amelyben bevallják, hogy hazudtak, s tételesen közlik a bíróság ítéletét?”
A MÚOSZ szerint egy „normál” kiadónak egy ilyen több milliárd forintos kiadásra nincs pénze, ha pedig a néhány tízezres példányszámú lapban közölnék a korrekciót, az aránytalan volna, akárcsak az okozott kár. „Merthogy mire ez az egész procedúra lebonyolódna, már rég túl lennénk a választáson…”
A szervezetnél úgy látják, a hazugságok, rágalmak tudatos terjesztése nem része a sajtószabadsághoz való jognak, „a sajtószabadság nem terjed ki a tények elferdítésére, álhírek terjesztésére. Aki ilyeneket gyárt, tesz, az nem újságíró, hanem propagandista, akinek nem a valóság korrekt bemutatása a célja. A propagandista manipulál, a tényeket úgy hajlítja, ahogy az érdeke, megbízója kívánja.”
Azt is hozzátették, hogy akárcsak eddig, ezután is kiállnak a valódi újságírók valódi sajtószabadsága mellett, és arra is felhívták a figyelmet, hogy óriási társadalmi kárt okoznak a tudatosan terjesztett álhírek, hazugságok. „A tájékoztatás és tájékozódás joga kiterjed arra is, hogy kiderüljön: a választások közeledtével ipari méreteket öltött a hazugságok gyártása, amelyek a választók tudatos megtévesztését szolgálják, s ezzel a választói akaratot befolyásolják. A Bors kiadója is ezt a célt szolgálta, a jobb sorsra érdemes lap manipulációs felhasználásával” – írták, megjegyezve: „a baj az, hogy a tömeges álhírterjesztés korszakában nehéz megkülönböztetni az újságírót és a propagandistát. Bár két külön szakma, az utóbbiak gyakran újságíróként tűnnek fel a nyilvánosságban, becsapva ezzel olvasókat, megtévesztve a tájékozódni kívánó tömegeket. A bíróság ezt most megakadályozta. Ám ez csak rendkívüli, egyszeri eset lehet. A MÚOSZ ezért arra kéri a szakma alapelveihez hű újságírókat, szerkesztőket, hogy álljanak ki a szakma hiteles gyakorlói mellett, segítsék hozzá olvasóikat a hiteles tájékozódáshoz az álhírgyártók leleplezésével (is)”.
A Magyar Hang december közepén írta meg, hogy a Mediaworks a Bors olyan különszámát tervezi kiadni, amely a Tisza Párt állítólagos adóterveiról szól. Az ellenzéki tömörülés elnöke, Magyar Péter két nappal később a Fővárosi Törvényszékhez fordult az ügyben, azt kérve, tiltsák el a Borsot attól, hogy „hogy az adófizetők pénzén totális hazugságokat terjesszenek 4 millió példányban az országban”. A bíróság két nappal később született végzésével december 20-i hatállyal eltiltotta a Borsot a kiadvány terjesztésétől arra hivatkozva, hogy a szerkesztőség a közzététel előtt nem kereste meg a Tisza Pártot és mutatta be annak álláspontját.
A Bors szerkesztősége és a Mediaworks röviddel ezután közleményt adott ki, amelyben határozottan „tiltakoznak a politikai nyomásgyakorlás és az Alaptörvényben biztosított jogok durva megsértése ellen”, egyben a Tisza Párt iránti elfogultsággal vádolta meg az ügyben eljáró bírót. A Fővárosi Törvényszék a válaszában határozottan visszautasította a közleményben foglalt állításokat, mondván, az ilyen eljárások ugyanis alkalmasak arra, hogy „aláássák a bíróságokba vetett közbizalmat”.
A bírósági végzésre a Fidesz is gyorsan reagált – elsőként Kocsis Máté frakcióvezető lépett –, s a különszámot a bíróság tiltása ellenére osztogatták a digitális polgári körök szegedi gyűlésén is.
Arról, hogy mi alapján döntött a bíróság a Bors különszámának betiltásáról, illetve hogy milyen következményei lehetnek annak, ha még a kormánytagok is büszkén vállalják, hogy nem tartanak be egy bírósági döntést, itt írtunk:
Olvasd tovább itt: hvg.hu
