Ezen ügyek kapcsán gyakran előkerülnek a kettős mérce, a részrehajlás vagy a nepotizmus fogalmai, amelyek uniós kontextusban a korrupció különböző formáját jelenti, és amely a gyakorlatban már az intézményi működést magát is fenyegeti.
Botrányok, korrupció és kettős mérce a brüsszeli hatalomközpontban – Fotó: stock fotó / Illusztráció
Ez a jelenség egyértelműen elterjedt az uniós elit egy részében, így mára a legmagasabb vezetői szinteken is, és tovább rombolja az Európai Unió tekintélyét.
Lassú reakciók
Az Európai Parlament, mint az Európai Unió közvetlenül választott parlamentáris testülete, időről időre tett belső kísérleteket a saját botrányai nyomán előállt helyzetek lecsillapítására. Így 2012 óta a képviselőket magatartási kódex köti. A képviselőknek ezért részletes nyilatkozatot kell benyújtaniuk a pénzügyi érdekeltségeikről, amit a köznyelvben gyakorta az EP-tagok vagyonnyilatkozataként szoktak említeni.
A képviselők a havi fizetésükön felül kapnak egy közel 5000 eurós úgynevezett általános költségtérítést, amivel sokáig egyáltalán nem kellett elszámolniuk. 2019-től valamennyi szigorítás következett, így ma már külön bankszámlán kell kezelni ezt a pénzt, és meg kell őrizni az elköltésre vonatkozó számlákat is. Ez a részbeni szigorítási folyamat botrányokkal és pereskedésekkel párhozamosan zajlott le. Ettől függetlenül a költések átláthatósága és elszámoltathatósága – így lényegében az uniós közpénzekkel való tiszta gazdálkodás – nem megkövetelhető.
Európa politikai elitje a botrányokban
Számos ilyen jellegű ügy tépázta meg az Európai Parlament tekintélyét, így botrányként látott napvilágot annak ténye, hogy nyolc német EP-képviselő (köztük Manfred Weber, aki 2014 óta a Néppárt frakcióvezetője) a saját tulajdonában levő ingatlanban bérlik az irodájukat. Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) sokáig meghatározó politikusa korábban még az Európai Parlament elnökeként saját közeli bizalmasait támogatta busás módon az EP-elnöki kabinetjének tagjait érintő politikai áthelyezésekkel.
A sajtó által feltárt visszaélések nyomán az Európai Csalás Elleni Hivatal (Office européen de lutte antifraude – OLAF) bejelentette, hogy vizsgálatot indít azoknak az EP-képviselők az ügyében, akik a gyanú szerint saját maguknak fizették ki a bérleti díjat. Az OLAF-vizsgálat 2020 elején zárult le, és végül nem járt érdemi eredménnyel a szankcionálási lehetőségek megteremtése érdekében.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
