A klímaváltozás okozta nehézségek, a különböző állat- és növénybetegségek, illetve az agrárpiacon fellépő zavarok és az ukrán helyzet jelentősen próbára tette a gazdák idegrendszerét már 2025-ben is. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös évindító sajtóeseményén pedig elhangzott, hogy ezek a körülmények sajnos ebben az esztendőben is velünk maradnak. Ugyanakkor az európai, így a magyar gazdálkodók is kénytelenek szembesülni egy olyan problémával, amellyel még nem volt dolguk: Brüsszel kettős mércét alkalmazó agrárpolitikájával.
Az európai, így a magyar gazdálkodóknak ahelyett, hogy a földeken dolgoznának a munkagépekkel, Brüsszelben kell érvényesíteniük érdekeiket, mert nem szeretnének hazai pályán versenyhátrányba kerülni. Fotó: AFP / AFP
Brüsszel lehetetlen versenyhelyzetbe kényszerítené a magyar gazdálkodókat
Az alkalmazkodás – ami évek óta a gazdálkodói munka velejárója – idén is hangsúlyosan jelenik meg a mezőgazdasági szereplőkre váró kihívások között. Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint azonban az idei év másik nagy konfliktusforrása a Mercosur-megállapodás, amely több százmilliós piacot nyitna meg az Európai Unió előtt és stratégiai ellensúlyt képezne az amerikai és kínai gazdasági befolyással szemben. A másik oldalon viszont a Mercosur-országokból – Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay – elsősorban mezőgazdasági termékek érkeznek Európába. Csakhogy ezekre a harmadik országból érkező termékekre nem vonatkoznak az uniós környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályok – miközben ugyanazon a piacon kellene velük versenyezniük.
Nem véletlenül ellenzi a közösség tagországainak nagy része ezt a megállapodást, hiszen teljesen eltérő követelményekkel termelnek az uniós és a dél-amerikai gazdák, ami súlyos versenyhátrányt jelent az uniós agráriumnak
– vélekedett Papp Zsolt, a NAK elnöke.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Papp Zsolt szerint Brüsszel lábon lőné az uniós, ezzel pedig a magyar mezőgazdaságot is. Fotó: Tumbász Hédi
A decemberi, brüsszeli gazdatüntetés arra egyértelműen rávilágított, hogy nemcsak a magyar gazdák ágálnak a Közös Agrárpolitika brüsszeli átalakítása ellen, hanem gyakorlatilag mind a 27 tagállamban hasonló feszültségeket gerjeszt ez az uniós szándék.
Amennyi forrást elvonnak az agráriumtól a következő ciklus időszakában, azt már most is láthatóan Ukrajna részére csoportosítják át. Ezért mondom, hogy a háború árát velünk, uniós gazdálkodókkal fizettetik meg. Most felvillantottak egy 50 milliárd eurós keretet, hogy majd ezzel kompenzálják a gazdákat, de ez nem gazdakompenzáció, ez egy későbbi időszakban rendelkezésre álló forrás egy részének az előrehozása. Új pénz tehát nincs a rendszerben, ez megint csak azt a célt szolgálja, hogy ne legyen semmiféle ellenállás és a gazdák fogadják el a brüsszeli döntéseket
– avatott be a részletekbe Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke.
Olvasd tovább itt: ripost.hu
