Index – Belföld – A legfőbb ügyész az MNB-ügy elhúzódásáról és Völner Pál ügyvédi praktizálásáról

Ha némi spéttel is, de a héten felkerült az Országgyűlés honlapjára a december 17-i plenáris ülés jegyzőkönyve, amely többek közt az ügyészség 2024. évi tevékenységéről szóló parlamenti beszámoló vitáját tartalmazza. Az írásban benyújtott dokumentumot a késő esti vitában Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész szóban is kiegészítette. Képviselői hozzászólásokra reagálva pedig több kiemelkedő jelentőségű bűnügyet érintett.

Mint hangsúlyozta:

Amíg én vagyok a legfőbb ügyész, és amíg ezt a posztot betöltöm, addig garanciát vállalok arra, hogy az ügyészségen belül a döntések szakmai alapon fognak eldőlni, és nem más alapon.

Nyolcvanötezer fájl az MNB-ügyben

A sokszor igen kritikus, helyenként vehemens hangvételű vitában Varga Zoltán DK-s képviselő az MNB-ügy kapcsán megjegyezte: „Árulják már el, hogy hol van az MNB-ből ellopott, az önök bevallása szerint nagyjából 700–800 milliárd forint. Valójában, ha egy kisdiák két Boci csokit lop valamelyik nagyáruházból, hamarabb elkapják, mint a 800 milliárd forint tetteseit.”

Nagy Gábor Bálint, aki a képviselői hozzászólások végén reflektált az elhangzottakra, az MNB-ügyről szólva kiemelte: „Számtalan esetben elmondtuk, de akkor ismételten elmondom, hogy a büntetőeljárásnak a nyomozati szakasza két fő részre oszlik: a felderítésre és a vizsgálatra, amelyek között a fordulópont a megalapozott gyanú közlése. A felderítési szakban az ügyészség törvényességi felügyeletet, a vizsgálat során pedig irányítást gyakorol; ezt nem mi találtuk ki, ezt a büntetőeljárási törvény írja elő.” Hozzátette: az Állami Számvevőszék a feljelentés megtételéhez és a nyomozás elrendeléséhez szükséges egyszerű gyanút valószínűsítette, és ez a vizsgálat másfél évig tartott.

Eddig az eljárás során 182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok. Ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok, amelyek körülbelül 85 ezer darab fájlt jelentenek. Ezeket tüzetesen meg kell vizsgálni, és elemezni kell.

A két Boci csokis megjegyzésre reagálva közölte: „Képviselő úr sem gondolja komolyan, hogy a két Boci csoki ellopása és az MNB-s ügy feltárása közé egyenlőségjel tehető.” Jelezte, hogy nem rövid távú, látványos sikerek elérése a céljuk, hanem összegyűjteni a bizonyítékokat, és minden olyan személlyel szemben, aki bűncselekményt követett el, eljárni, megalapozott gyanút közölni, majd vádat emelni. De ahhoz, hogy a bíróság előtt is sikeresek legyenek – folytatta –, fel kell deríteni a bűncselekményt, be kell szerezni törvényesen a bizonyítékokat úgy, hogy azokat fel is lehessen használni. „Feltehetően önök sem azt szeretnék, ha a bíróság felmentő ítéleteket hozna, mert én legfőbb ügyészként biztosan nem ezt szeretném elérni.” Szerinte a Magyar Nemzeti Bankban zajló nyomozás elrendelése óta eltelt idő a hatalmas adatmennyiség miatt még indokolható, de – tette hozzá – eljöhet az idő, amikor már nem indokolható. Ígéretet tett arra, hogy az eljárást folyamatosan figyelemmel kísérik.

„Nem feküdhetünk keresztbe”

A Schadl–Völner-ügy kapcsán a legfőbb ügyész egyetértett azokkal a képviselői felvetésekkel, hogy nem szerencsés – sőt ennél erősebb jelzőt is szívesen használna –, hogy egy büntetőügy vádlottja folytathatja az ügyvédi tevékenységét. (Az évtized korrupciós ügyének tartott Schadؘl–Völner-per vádlottjait egyebek között hivatali vesztegetéssel, hivatali vesztegetés elfogadásával és befolyással üzérkedéssel vádolják – a szerk.) Nagy Gábor Bálint elmondta, hogy megtették az észrevételeiket a bíróságon, ellenezték, tiltakoztak az ügyvédi tevékenység folytatása ellen.

Képviselő urak, ennél többet nem tehetünk, nem feküdhetünk keresztbe a bíróság tárgyalótermének bejáratánál, hogy nem engedjük ki Völner Pált, hogy ne gyakorolja az ügyvédi tevékenységét!

Mint hozzáfűzte: tessék megkérdezni a bíróságot, és nem mellesleg az ügyvédi kamarát, hogy ez miért fordulhatott elő. A per elhúzódásával kapcsolatban emlékeztetett: az ügyben 2022-ben emeltek vádat. „Azt ne tőlem kérdezzék meg, hogy ez alatt a három év alatt miért ott tartunk, ahol tartunk” – jelentette ki.

Ügyészi panaszláda a Szőlő utcában

A vitában a legfőbb ügyész a Szőlő utcai büntetőügynek, amelynek eddig kilenc gyanúsítottja van, egy kevésbé frekventált szálára is kitért. Az ügyészségen belül ugyanis létezik egy közjogi szakág, ami azt jelenti, hogy a Budapesti Javítóintézet vonatkozásában, amelyben fiatalkorú terheltek letartóztatását hajtják végre, az ügyészség törvényességi felügyeletet lát el.

Az ügyészség belső szabályzata szerint eddig az volt a gyakorlat, hogy havonta legalább két ellenőrzést kellett végrehajtani. Hetekkel ezelőtt azonban – az időközben kialakult helyzetre figyelemmel – a legfőbb ügyész elrendelte, hogy

Nagy Gábor Bálint azt is közölte: a nyomozás ügyészi hatáskörbe vonásakor elrendelte annak vizsgálatát, hogy a korábbi törvényességi ellenőrzések szabályosak voltak-e az ügyészség részéről. A jelentés szerint a panaszokat érdemben kivizsgálták, és a szükséges intézkedéseket megtették. A nyomozás keretében azt is vizsgálják, volt-e olyan panasz, amely nem juthatott el az ügyészséghez bármilyen okból, illetve azt is, hogy milyen gyakorlati, illetve rendszerszintű változtatásokra van szükség. Például az ügyészi panaszládával összefüggésben már történtek intézkedések: új panaszládát helyeztek el új helyen, új rendszerben.

(Borítókép: Nagy Gábor Bálint 2025. december 17-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)

Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!