A Rómeó és Júliában a macskakirálynak nevezett veronai ifjúról, Tybaltról úgy tartják, hogy kilenc élete van. Tybalt és bársonytalpú házi kedvenceink mellett a rendkívül színes pályát bejáró Libik Györgynek is ennyi volt, miként a nemrégiben róla megjelent könyvében Medgyesi Konstantin, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának főiskolai docense, a Móra Ferenc Múzeum történész-főmuzeológusa megállapította.Az alapos levéltári, könyvészeti, illetve oral history interjúkra támaszkodó életrajz szerint Libik kilenc élete felölelte a 20. század közepének és második felének szinte valamennyi magyar történelmi sorsfordulóját. Apósa, a Nobel-díjas orvos, biokémikus Szent-Györgyi Albert a második világégés idején a háborúellenes mozgalom egyik vezéralakja volt, így Libik is a németekkel szembeni ellenállás mindeneseként tevékenykedett. Hamis okiratok gyártásában nyújtott segítséget társai, valamint a bajbajutottak részére, majd a később mártírhalált halt svéd diplomata, Raoul Wallenberg sofőrjévé szegődött, akinek az oldalán intenzíven részt vállalt a budapesti embermentésben. Számos siker mellett kudarcok is érték őt és a csapatát: 1944 tavaszán Szerb Antal megmentésére indultak, aki közölte velük, hogy „még gondolkozik az illegalitás s a munkaszolgálati bevonulás közötti alternatíván”. Végül 1944 júniusában bevonult a munkaszolgálatra, ahol 1945 januárjában, a balfi táborban nyilasok agyonverték.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
