Az ellátórendszer alaposabb tanulmányozását ott kezdtük, ahol a legtöbb feszültség keletkezik: a betegellátás mindennapjainak „fájdalompontjain”. A versenyszféra jól működő eszközét vettük elő, és problématérképet rajzoltunk a páciens által bejárt betegút mentén a panasz megjelenésétől az ellátás utáni távozásig. Ebből a munkából konkrét beavatkozásokra vonatkozó javaslatok születtek: egységes betegtájékoztató panelek, egyszerűbb hazabocsátási útmutatók, több gyakorlati kommunikáció az egészségügyi szakemberek képzésében orvosnak és szakdolgozónak egyaránt. A cél az, hogy az információáramlás ne egyoldalú legyen, és egy-egy ellátási esemény során több, hatékonyabban felhasznált idő jusson a betegtájékoztatásra. Az egészségügyi információ első forrása sokaknak nem a szakirodalom, hanem a közösségi média és a mesterséges intelligencia. Ezért új csatornákat indítottam, és edutainment formátumokkal dolgozom: az EgészségAblak használatáról szóló rövidvideó-kampány már több mint ötszázezer megtekintésnél jár. Ismeretes, hogy a Z és az alfa generáció a legtöbbször a közösségi platformokról tájékozódik, ezért korosztály-specifikus tartalmak készítésére törekszem: gyorsabb tempójú vágás, rövidebb videók a fiataloknak, hosszabb, magyarázó anyag a Facebookon és YouTube-on elérhető idősebb célcsoportnak. Közben kimondom azt is, amit sokan nem szívesen hallunk: „dr. Google” helyére megérkezett „dr. Mesterséges Intelligencia”, és a digitális kuruzslás is ijesztő mértékben terjed, ezért még fontosabb a hiteles egészségügyi szakemberek jelenléte e platformokon. Betegelégedettség: mérni, mérni, mérniA betegelégedettség nem benyomások, hanem adatok segítségével mérhető és fejleszthető. Fontos volt számomra a releváns nemzetközi jó gyakorlatok áttekintése: az adaptálható elemekből részletesebb, strukturált kérdőívek összeállításán dolgozunk. Lényeges, hogy az eredményekből olyan lehetséges beavatkozási pontokat állapítsunk meg, amelyek javítják az időpontfoglalás folyamatát, az információs rendszert, szükség esetén a tisztaságot vagy az egészségügyi szakemberek kommunikációját, végső soron pedig az ellátás minőségét. Az EgészségAblakban működő visszajelzést gyűjtő rendszerbe 2025 novemberéig 1,8 millió értékelés érkezett 169 szakrendelőről. A válaszadók 98 százaléka azt jelezte, hogy az ambuláns lapon rögzített ellátásokat megkapta; az 1-től 5-ig terjedő skálán az orvosi ellátás és a személyzet hozzáállása átlagosan 4,84, a tájékoztatás és a tisztaság 4,75, az időpontok elérhetősége 4,67 pontot kapott. Ezek nem kirakatszámok, hanem irányjelzők a mindennapi munkához.Tény, hogy a magyar közbeszédben az egészségügyről szóló negatív hírek vannak többségben: ami jól megy, ritkán bír hírértékkel. Ha valaki egészséges, gyakran nincs személyes tapasztalata az ellátórendszerről, a hírfolyamból pedig torz kép rajzolódik ki. A valóság árnyaltabb: amikor a páciensek személyesen találkoznak a rendszerrel, az esetek döntő többségében elégedettek. A problémákat nem takargatni kell, épp ellenkezőleg. Fontos, hogy transzparensen beszéljünk róluk, de a hangnem sokat számít: az egészségügy az egymás iránti tiszteletre épül, és ebben mindannyiunknak van felelőssége.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
