Nagyon jó, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott Zbigniew Ziobro lengyel ellenzéki képviselőnek, volt igazságügyi miniszternek, mert nem számíthat igazságos perre Lengyelországban – jelentette ki keddi sajtótájékoztatón Jaroslaw Kaczynski volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt elnöke.
Kaczynski újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy Ziobro nem számíthat igazságos perre, ez teljesen vitathatatlan. A jelenlegi lengyel kormánynak az igazságszolgáltatást érintő változtatásai azt eredményezték, hogy „a bíráskodás már nem bíráskodás a szó eredeti értelmében, hanem egyszerűen a végrehajtó hatalom melléktevékenységének tekinthető” – jelentette ki Kaczynski.
Azt is hozzátette Ziobro helyzetéhez hozzájárul a rákbetegsége is. „Nyilvánvaló, hogy letartóztatása idő előtti halálához vezetne” – fogalmazott, hozzátéve: „ezt akár gyilkosságnak is lehetne minősíteni, mégpedig különösen kegyetlennek”. Ezért nagyon jó, hogy megadták neki a menedékjogot – jelentette ki.
Az ügyről, valamint a lengyel–magyar kapcsolatokról Karol Nawrocki lengyel elnököt is kérdezték újságírók keddi londoni látogatásán. „Magyarország az Európai Unió tagja, és Lengyelország partnere a visegrádi csoportban”, a két ország „évek, évtizedek, mondhatni évszázadok óta együttműködik, és építik ennek az együttműködésnek az alapjait” – mondta Nawrocki.
A menedékjogra vonatkozó kérdést pedig inkább Orbán Viktor miniszterelnöknek kellene feltenni – mondta a lengyel elnök. A magyar állam így döntött, és joga van ehhez – hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy az európai országok, és különösen Lengyelország tiszteletben fogja ezt tartani.
Azt mondta, a jelenlegi lengyel kormány döntései sok tekintetben rombolják a jogi berendezkedést, sértik az alkotmányt. Vannak olyan emberek, akik emiatt nem számíthatnak igazságos perre, és az ő egyéni döntésükön múlik, elhagyják-e az országot. „Más államok kormányai pedig eldöntik, menedékjogot nyújtanak-e nekik, vagy sem” – tette hozzá Nawrocki.
Arra a kérdésre, hogy ő maga távozna-e Lengyelországból, az államfő úgy válaszolt: nem tenné ezt meg, mert történészként tudja, hogy sok ellenzéki akkor is hazájában maradt, amikor a lengyel jogrendszert 1945 után a kommunisták megsértették.
Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter 2025 végén vagy 2026 elején kapott politikai menedékjogot Magyarországon. Ellene Lengyelországban 26 vádpont szerepel, többek között bűnszervezet vezetése, hatalommal való visszaélés és közpénzvisszaélés vádjai miatt; ezeket ő is politikai üldöztetésnek nevezi.
https://hvg.hu/vilag/20260112_gyava-es-puhany-nem-kimelik-a-lengyel-politikusok-zbigniew-ziobrot
A múlt héten írt arról Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, hogy a magyar uniós delegáció levélben tájékoztatta a többi tagállam brüsszeli képviseletét, hogy Magyarország két lengyel állampolgárnak adott menedékjogot, a levél ugyanakkor nem tartalmazta a befogadottak neveit.
Ezzel háromra nőt azoknak a lengyeleknek a száma, akiknek a magyar kormány menedékjogot nyújtott. Az első egy évvel korábban Marcin Romanowski korábbi lengyel igazságügyminiszter-helyettes volt, akit hazájában pénzügyi bűncselekmények miatt köröznek. A bukott politikus hamarosan az Alapjogokért Központnál kapott állást.
A lengyel külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország újabb menedékjogot nyújtott két lengyelnek, és arra kérte a magyar felet, hogy árulja el a két illető nevét, ám amikor ez nem történt meg, Varsó behívatta a magyar nagykövetet.
Végül maga az érintett ismerte be hétfőn az X közösségi oldalon, hogy valóban ő és felesége kapott menedékjogot a magyar kormánytól.
https://hvg.hu/eurologus/20260113_menedekjogot-magyar-lengyel-hetes-cikk-jogallamisag
(Nyitóképünkön Jaroslaw Kaczynski látható, Fotó: AFP/ Wojtek Radwanski)
Olvasd tovább itt: hvg.hu
