Az emberek 52 százaléka szerint a kormány ellenséges a civilekkel, csak 19 százalék gondolja úgy, hogy barátságos a viszony a kormány és a civilek között – derül ki a Civilizáció és a Political Capital negyedik alkalommal készített reprezentatív kutatásából, amiben a civil szervezetek társadalmi megítélését vizsgálták. A kutatás készítői például arra keresték a választ, hogy kik és miért segítik a civil szervezeteket? Mik a részvétel, a segítés, a támogatás módjai, gyakorisága, hátráltató tényezői?
A felmérést a Závecz Research készítette 2025. november 23-31. között úgynevezett hibrid adatfelvételi módszerrel, azaz telefonos és online kérdezéssel. 1000 embert kérdeztek meg, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik nemi hovatartozás, iskolai végzettség, életkor és településtípus szerint. A kutatást kétévente készítik el, legutóbb 2023-ban számoltak be eredményeikről. A korábbi kutatások eredményei itt elérhetők: 2023, 2021, 2019.
Minél iskolázottabb valaki, annál fontosabbnak tartja a civil szervezetek munkáját
Az első kérdésnél a kutatás készítői azt kérték a résztvevőktől, hogy nevezzenek meg egy általuk ismert civil szervezetet. A megkérdezettek 52 százaléka meg tudott nevezni legalább egy civil szervezetet.
A három legtöbbet említett szervezet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (55 említés), a Magyar Vöröskereszt (40 említés) és a Társaság a Szabadságjogokért (40 említés) volt.
Összességében a válaszadók 159 különböző szervezetet neveztek meg, ami a legmagasabb érték az eddigi felmérések közül.
A megkérdezettek 7 százaléka konkrét szervezetet nem tudott felidézni, csak a tevékenységükre emlékezett. További 2 százalék pedig nem civil szervezetet nevezett meg. A válaszolók 39 százaléka egyáltalán nem nevezett meg sem szervezetet, sem tevékenységet.
A kutatás készítői rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók mennyire ítélik meg fontosnak a civil szervezetek bizonyos tevékenységeit. 0–10-ig terjedő skálán értékelhették ezt, ahol a 10 a legmagasabb értéket jelenti. Első helyen a rászoruló társadalmi csoportok segítése végzett: a megkérdezettek 49 százaléka értékelte ezt 10-es fontosságúra, további 38 százalék pedig 7-9 közti értéket jelölt be. Ez után jött a nem (feltétlen) rászoruló emberek segítése. Ezt 39 százalék tartotta nagyon fontosnak, további 38 százalék pedig fontosnak (7-9-es érték).
A mostani felmérésben új kérdésként kerültek be a radikálisabb eszközök (például tiltakozó akció, sztrájk, blokád, polgári engedetlenség) megítélése. Ezt tartják a legkevésbé fontosnak a válaszadók: 43 százalék adta a 7-10 értékek valamelyikét, 35 százalék inkább a középső (4-6 válaszok), semlegesebb álláspontot képviselte, 22 százalék volt, aki inkább nem tartotta fontosnak ezt a tevékenységet.
A diplomások a legtöbb tevékenységet az alacsonyabb végzettségűekhez képest fontosabbnak tartották. A budapestiek a máshol élőkhöz képest fontosabbnak tartották a radikálisabb eszközöket. A korcsoportok között a rászoruló társadalmi csoportok megsegítését a legidősebbek gondolják a legfontosabbnak. A tevékenységek fontosságának megítélése eltér a két fő pártpreferencia-csoportban. Egyedül a rászoruló társadalmi csoportok segítését tartják egyformán nagyon fontosnak a tiszások és a fideszesek is. A többi öt tevékenység mindegyikét a Tisza szavazói tartják fontosabbnak.
A legnagyobb eltérés nem meglepő módon a leginkább radikális tevékenység megítélésében van. Míg a tiszások 66 százaléka tartja inkább fontosnak (7-10 válaszok) azt, hogy a civil szervezetek közügyekben radikálisabb eszközökkel kényszerítsenek ki változást, a fideszesek körében csupán 21 százalék gondolkodik így.
A Political Capital először vizsgálta azt, hogy a civil szervezetek munkáját mennyire tartják az emberek a társadalom számára fontosnak, és mennyire gondolják eredményesnek. A kutatásból az látszik:
minél iskolázottabb valaki, annál fontosabbnak tartja a civil szervezetek munkáját.
A pártszimpátia komoly törésvonalat jelent: a tiszások 63 százaléka tartja társadalmilag nagyon fontosnak a civilek munkáját, míg a fideszeseknek csak 32 százaléka. A civilek által elvégzett munkát csupán a megkérdezettek 16 százaléka tartja nagyon eredményesnek. Még kevesebben vannak, akik egyáltalán nem, vagy inkább nem tartják eredményesnek (sorrendben 4, illetve 10 százalék). A legtöbben a középső válaszopciót (36 százalék) és az inkább eredményes lehetőséget (34 százalék) jelölték meg.
A megkérdezettek 17 százaléka emlékezett olyanra a megelőző három évből, hogy egy civil szervezet segítette személyesen őt vagy egy rokonát, ismerősét. A fővárosban élők az ország többi területén lakókhoz képest némileg magasabb arányban (23 százalék) számoltak be civilektől kapott segítségről. A Fidesz szavazói pedig a tiszásokhoz képest gyakrabban említettek ilyen eseteket (20, illetve 13 százalék).
A megkérdezettek 52 százaléka szerint a kormány ellenséges a civilekkel
A résztvevőket arról is kérdezték, hogy ők segítettek-e valamilyen formában civil szervezetet az elmúlt három évben. A megkérdezettek 82 százaléka nevezett meg legalább egy módot, így a segítők aránya lényegében megegyezik a 2023-as felmérésben kapott értékkel.
Az adományozók aránya látványosan nőtt a korábbi felmérésekhez képest. Egyaránt 31-31 százalék jelezte, hogy pénzbeli vagy nem pénzbeli adományt juttatott el civil szervezeteknek.
Az 1%-os SZJA- felajánlást a megkérdezettek 42 százaléka jelölte meg, ami kiugró a korábbi felmérésekhez képest.
A felmérés készítői megpróbáltak annak is utánajárni, hogy akik nem támogattak civil szervezetet, azok ezt mivel indokolták. Erről megkérdezték a nem segítőket, azaz azokat, akik a korábbi kérdésben egyetlen támogatási formát sem jelöltek meg. Ők egy előre megadott listából választhatták ki a hátráltató tényezőket. A legtöbbet említett hátráltató tényező a pénzhiány, a nem segítők 32 százaléka jelölte ezt meg. Ezt az időhiány követi 27 százalékkal, 19 százalék a megfelelő civil szervezet ismeretének hiányát említette.
A megkérdezettek 87 százaléka nyitott rá, hogy a jövőben valamilyen formában támogassa a civil szervezetek munkáját. Csupán 13 százalék zárkózott el ettől teljesen. A legtöbbet említett támogatási forma az SZJA-felajánlás volt, 55 százalék lenne nyitott erre az opcióra.
Ezután megvizsgálták azt is, hogy akik nem ajánlották fel az 1%-ot, azok miért nem tették ezt meg. 30 százalék azt mondta, elfelejtette a felajánlást, 22 százalék nem maga készíti el a bevallását, további 21 százalék pedig nem ismer megfelelő civil szervezetet. Relatíve kevesen voltak (16 százalék), akik nem ismerték magát a lehetőséget, és 10 százalék azért nem rendelkezett, mert nem tartja ezt fontosnak.
Az 1%-os SZJA- felajánlással élők 40 százaléka nem változtat, tehát mindig ugyanannak a szervezetnek küldi el a pénzt. 39 százalék időnként más szervezetet választ, 13 százalék minden évben változtat a támogatott szervezeten. A nők és az idősebbek hajlamosabbak mindig ugyanazt a szervezetet támogatni, míg a férfiakra és a diplomásokra jobban jellemző, hogy időnként változtatnak.
A kutatás készítői megvizsgálták a civil szervezetek és a politika viszonyának megítélését is. A megkérdezettek nagy többsége, 69 százaléka fontosnak tartja azt, hogy a civil szervezetek tevékenységükkel felhívják a figyelmet az állami szervek és a kormány hiányosságaira. 31 százalék viszont úgy gondolta, hogy ez nem dolga a civileknek. Összehasonlítva: a 2023-as felmérésben szinte pontosan ugyanezt az arányt mérték (70-30), azaz nem változott ennek a megítélése. A véleményeket jelentősen befolyásolta a pártszimpátia. A tiszások 85 százaléka gondolta fontosnak a kritikus szerepet, míg a fideszeseknek a 47 százaléka.
Most először megvizsgálták a kormányzat civilekhez való hozzáállását. A megkérdezettek bő fele (52 százalék) szerint a kormány ellenséges a civilekkel, csupán 19 százalék látja barátságosnak a viszonyt. A tiszások háromnegyede ellenségesnek értékeli a kormány hozzáállását, míg a kormánypárti szavazóknak a 31 százaléka vélekedik hasonlóan. A nagy többség, 83 százalék, a kormányt okolja ezért: 53 százalék szerint döntően, további 30 százalék szerint pedig nagyobb részt miatta mérgesedett el a viszony. A hozzáállást ellenségesnek látó fideszeseknek is a 36 százaléka ezért elsősorban az Orbán-kormányt tartja felelősnek. A tiszások lényegében kivétel nélkül így vélekedtek.
Olvasd tovább itt: telex.hu
