Cikkünk frissül.
15 napon belül köteles visszaállítani a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bognár Bulcsu jogviszonyát, akit tavaly tavaly nyáron bocsátottak el. A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint meg kell téríteni az elmaradt fizetéseket, összesen 4,26 millió forintot, megtoldva a késedelmi kamattal, illetve a 2,14 millió forintos perköltséget is az egyetemnek kell állnia. Az ítélet elsőfokú, fellebbezésre van lehetősége a feleknek.
Bognár Bulcsu 2025 nyarán indított pert a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel szemben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével, mert álláspontja szerint elbocsátása jogszerűtlen volt, az intézmény megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt.
A bíróság kimondta, hogy a docenst egy védett tulajdonsága, konkrétan vélt világnézete miatt érte hátrány: azért rúgták ki, mert megírt egy LMBTQ tematikához kapcsolódó tanulmányt. Bár az eljárás során az egyetem bizonyította, hogy lehet kutatni a szexuális és nemi kisebbségek helyzetét, sőt, korábban a publikációk után járó támogatást is kifizették ezek után is. Volt azonban egy időpont, amikor a bíróság szerint ez megváltozott, a tárgyalások során több tanú számolt be arról, hogy hátrány érte: volt olyan, aki nem adhatta elő az egyetemen tartott rendezvényen az LMBTQ-kisebbségről szóló szakdolgozatát, mást arra köteleztek, hogy feletteseivel egyeztesse, kit hív meg vendégelőadónak az óráira. Utóbbi nem sokkal azután történt, hogy a Háttér Társaság jogvédő civil szervezet munkatársai számoltak be tapasztalataikról pszichológia szakos hallgatóknak.
Az egyetem vezetői tanúvallomásukban ismerték el, hogy az LMBTQ-téma kutatására nem a Pázmány a legmegfelelőbb hely, forrásokat nem szeretnének erre fordítani. A bíróság álláspontja szerint egyébként ez jogukban áll, nincs gond azzal, ha a katolikus szellemiség a munkaszerződésben is elvárásként szerepel, de az egyetemnek kellene valamilyen iránymutatást adnia, hogy ez pontosan mit jelent, hogy mi fér bele ezekbe a keretekbe és mi nem.
Amikor egy katolikus egyetem világi tevékenységet, például oktatást folytat, akkor be kell tartania az állam által alkotott szabályokat, így a munka törvénykönyvét és az egyenlő bánásmódról szóló törvényt – mondta ki a bíróság.
„A katolikus szellemiség, mint feltétel nagyon nehezen értelmezhető. Ki dönti ezt el? A tanulmányszervezési osztály, a dékán, a püspök, kicsoda?” – sorolta aggályait az ügyben eljáró bíró. Úgy látja, a Pázmányon alapvető garanciális szabályok hiányoznak, mint például hogy milyen határidővel bírálnak el támogatási kérelmeket, illetve milyen jogorvoslattal élhetnek az egyetem dolgozói. „Ez az önkényes joggyakorlásnak ágyaz meg, adott esetben megvonható olyan publikációktól a támogatás, ami nem tetszik az egyetem vezetésének” – mondta ki a bíróság.
„Mi erre számítottunk, a bírónő és a törvényszék minden vonatkozásban elfogadta a keresetünket, és minden vonatkozásban bizonyítottnak tartotta a joggal való visszaélést és a diszkriminációt. Várjuk az egyetem reakcióját, hogy elfogadják-e ők is ezt az ítéletet vagy másodfokon tovább kívánják vinni a pert” – értékelt Bognár Bulcsu a HVG-nek.
Az egyetem hivatalos indoklása szerint „a hatékonyság, versenyképesség fokozása” volt a cél abban az időszakban, Bognár pedig bár a kötelező oktatási és kutatásai feladatait teljesítette, kevesellték részvételét a tudományos-szabadidős programok szervezésében. A tárgyaláson szóba került az is, hogy az oktatóval szemben több panasz is érkezett korábban. Először 2024 szeptemberében figyelmeztették felettesei azért, mert a hozzájuk eljutott beszámolók szerint Bognár „szakmai minőségükben alázta meg” kollégáit, a diákokkal pedig „részrehajló módon járt el”, romboló kritikákkal illette azokat, akiknek nem ő volt a témavezetője.
2025 februárjában egy újabb levelet kapott Birher Nándor, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja, amelyben panaszt tesznek Bognár oktatási stílusára. A dékán tanúvallomása szerint a levélben az állt, hogy a docens gyakran tett pocskondiázó, dehonesztáló megjegyzéseket kollégáira. Bognárt azonban nem tájékoztatta erről a levélről, elmondása szerint azért, mert akkor már biztos volt benne, hogy „kolléga úrral nem kívánom folytatni a közös munkát”. Elmondta azt is, a panaszokat azért nem is említették a munkaviszony megszüntetésének (egyik) okaként, mert „alapvetően gazdaságossági kérdés volt a háttérben, ennyi.”
https://hvg.hu/itthon/20251120_Pazmany-Peter-Katolikus-Egyetem-Bognar-Bulcsu-kirugas-TASZ-munkajogi-per-ebx
Bognár ezzel szemben azt gondolja: nem a versenyképesség, még csak nem is a panaszok állnak a háttérben. A docens ugyanis társszerzője volt egy, 2025 első felében megjelent, az LMBTQ-közösséggel foglalkozó tanulmánynak, amelyet egy vallási tematikájú nemzetközi folyóirat publikált. A nemzetközi publikációkért jellemzően a Pázmány juttatásban részesíti munkavállalóit, ezt az igényét februárban Bognár is benyújtotta, alig két héttel később azonban megjelent egy dékáni utasítás, amely kizárta „a katolikus szellemiséget sértő” tanulmányokat a honoráriumot érő körből.
https://hvg.hu/itthon/20250917_pazmany-egyetem-Bognar-Bulcsu-kirugas-targyalas-LMBTQ-ebx
Áprilisban erre a módosításra hivatkozva értesítették arról Bognárt, hogy nem kap pénzt a tanulmányért, majd június 23-án kézhez kapta felmentését, véleménye szerint „vélt világnézete” miatt.
18 év alatt soha nem volt velem szemben panasz, a tevékenységem nem sértette se az egyetemet, se az egyházat
– mondta vallomásában Bognár.
A bíróságon a TASZ ügyvédje azt állította, Bognárt megtorlásként rúgták ki, amiért kifogásolta az őt ért hátrányos megkülönböztetést, amikor nem kapott pénzt a tanulmány után. Biztosak benne, hogy az oktatót a „munkajoggal össze nem függő okból” érte hátrány, az a védett tulajdonságával – vagyis világnézetével – függött össze. Menesztése után az egyetem végül kifizette a publikáció után járó, 720 ezer forintos juttatást.
Nyitókép: Reviczky Zsolt / HVG
Olvasd tovább itt: hvg.hu
