Szombati kongresszusán dönt az LMP arról, indul-e a választáson, de valószínűbb a párt lassú halála

Szombati kongresszusán dönt az LMP arról, indul-e a választáson, de valószínűbb a párt lassú halála



A 17. születésnapját még biztos megéri február 14-én az LMP, de lehet, hogy a zöldpárt nagykorúvá már nem válik, mert addigra megszűnik. A jövőt illetően több opció is elképzelhető, ezek közül kell választani az LMP szombatra összehívott kongresszusán a küldötteknek. A HVG megtudta: most döntenek arról is, hogy az utóbbi két évben a társadalmi támogatottságát, majd a parlamenti frakcióját, legújabban pedig az egyik társelnökét is elvesztő pártnak van-e értelme egyáltalán elindulni az idei választáson.

A kérdés nemcsak amiatt aktuális, mert a hét elején Sulyok Tamás köztársasági elnök már kiírta választás időpontját április 12-re, hanem azért is, mert a párt legismertebb arca, mecénása, nem mellesleg egyik társelnöke, Ungár Péter a napokban jelentette be a HVG-nek nyilatkozva, hogy nem indul a 2026-os választáson és teljesen felhagy a politikával, mert a jövőben a szociális területen, azon belül is a gyermekvédelemben szeretne dolgozni, és valójában már tavaly ősz óta önkénteskedik is ezen a területen.

https://hvg.hu/itthon/20260115_ungar-peter-kiszall-a-politikabol-es-gyerekvedelmi-dolgozo-lesz

Az LMP 2026-os választáson való indulásának kérdése már tavaly ősszel egyszer napirenden volt a pártban, de szeptemberben nem jutottak dűlőre ebben, ezért januárra halasztották a döntést. A HVG értesülése szerint végül január 17-re, szombat délelőttre hívtak össze kongresszust. A zártkörű tanácskozáson információink szerint négy opció közül választhatnak majd a küldöttek, akik – akárcsak a tagság vagy az elnökség – nem egységesek a kérdésben. A lehetséges legvalószínűbb alternatívák:

Az LMP egyáltalán nem indul az április 12-i választáson, hasonlóan a Momentumhoz

Az LMP önállóan indul a választáson, országos listát és az ehhez minimálisan szükséges 71 egyéni képviselőjelöltet kiállítva

Az LMP elindul a 2026-os voksoláson, de nem önállóan, hanem közös listán valamelyik másik párttal

Az LMP „önálló, stratégiai indulást” hajt végre, vagyis egy, vagy legfeljebb 2-3 egyéni képviselőjelöltet indít a választáson

Ezek közül a HVG értesülései szerint a választástól való teljes távolmaradást jelentő 1-es vagy az „önálló, stratégiai indulást” jelentő 4-es opciónak van a legjobb esélye arra, hogy megszerezze a kongresszuson résztvevők legalább felének támogatását. A másik kettőnek nincs sem politikai, sem pénzügyi realitása. Az önálló, vagy közös lista – utóbbihoz partner sem látszik – egyikével sem várható az 5 százalékos bejutási küszöb közelében végezni, és az érdemi kampányhoz szükséges pénz sem áll rendelkezésre.

Az LMP tavalyi mérlege még nem ismert, de a 2024-es pénzügyi beszámolója szerint a párt le van égve. Az akkori számok 440 milliós bevételt és 520 milliós kiadást mutattak, így az LMP 80 milliós hiánnyal zárt. Akkor 150 milliós bevétel a frakciótól származott, ez viszont annak felbomlása miatt tavaly már nem folyhatott be. Kérdés, hogy az Ungár-testvérek, Ungár Péter és Ungár Anna magánadománya – ez 2024-ben a bevételek harmadát, 147,8 millió forintot tett ki – tavaly is érkezett-e, és lehet-e számítani rá idén.

https://hvg.hu/itthon/20250610_ungar-anna-lmp-partkassza

Az 1-es vagy a 4-es opció közül a HVG értesülései szerint nagyobb eséllyel kaphat zöld utat a kongresszuson a 4-es. Ahogy egy LMP-s forrásunk fogalmazott „ez ugyanúgy halál, csak lassabb, bár a jövőnk már inkább csak egy jogi-pénzügyi kérdés, kötött pályán mozgunk”. Itt utalt a 2024-es veszteség mellett a pénzügyileg rossz tavalyi évre, és arra: a Fidesz által „guruló dollárok” botránynak mondott kampányfinanszírozási ügyben az ellenzéki pártokra egyenként kirótt 87 milliós ÁSZ-büntetést újabb is követheti.

De mit jelent, ha a kongresszus a 4-es opciót, az LMP „stratégiai indulását” fogadja el? Ekkor az LMP nem állít országos listát, csak minimál programként, minimál büdzséből egy (esetleg 2-3) egyéni jelöltet indít. Ez inkább jogtechnikai, mint politikai aktus. A célja a formális fennmaradás. Ha ugyanis két egymást követő választáson nem indul jelölő szervezetként egy párt, akkor hivatalból törlik. Emiatt 2026-ot ki is hagyhatnák, elég lenne 2030-ban indulni, de így megőriznék a folytonos létezés látszatát. Amúgy

mivel az LMP-ből Ungár Péter „kicsekkolásával” mostanra tényleg kikoptak az egyéniben a győzelem minimális esélyével is indítható ismert arcok, a jelöltállítás tényleg csak technikai kérdés lehet a párt számára.

A Mi lesz veled LMP? kérdés valójában régebb óta napirenden van. A párt megalakulása utáni, 2010-2014-es parlamenti ciklusban kezdetben még 16 fős LMP-frakció a 2013-as pártszakadás – amely a ma már politikailag hasonlóan súlytalan másik zöldpárt, a Párbeszéd létrejöttét hozta –, után a következő ciklusokban mindig a legkisebb frakció volt, általában a minimum-létszám, 5 fő környékén. Még a mostani ciklus is ennyivel indult 2022-ben, de a 2024-es EP-választáson elért 0,87 százalékos eredmény nyomán

a sorozatos kilépések miatt 2025 februárjában, 15 év után megszűnt az LMP-frakció.

A bomlás jelei a 2024 augusztusi tisztújítás után jelentkeztek a pártban. Miután ott ismét Ungár Péter lett a párt társelnöke, több veterán politikusuk is bejelentette távozását: előbb Schmuck Erzsébet, majd Vágó Gábor, azután pedig Keresztes László Lóránt és Csárdi Antal is kilépett a pártból, illetve a frakcióból. Csárdi távozása különösen fájhatott a pártnak, hiszen ő volt az LMP egyetlen egyéni mandátumot nyert országgyűlési képviselője: 2018-ban, majd 2022-ben is legyőzte fideszes ellenfelét Budapesten.

https://hvg.hu/itthon/20240920_Fulke-Extra-Vago-Gabor-lehet-e-a-Tisza-Part-az-uj-LMP

A fenti, még 2024 második felében távozó csapat tagjai alapvetően mind azzal indokolták a döntésüket, hogy az LMP már nem zöld párt, a vezetői pedig nem vontak le semmit az egy százalék alatti eredményből, amit az LMP az EP-választáson elért. Később egy újabb LMP-s jelentette be távozását a pártból: Kendernay János, aki szerint „a párt elveszítette teljesen a létjogosultságát”. Azt is mondta, „az lenne a tisztességes, ha a párt kivonulna a parlamentből”. 

A kivonulás a Parlamentből meg is kezdődött a frakció felbomlásával, aminek súlyos következményei is vannak. Az önálló képviselőcsoport ugyanis nagyobb parlamenti nyilvánosságot, megszólalási lehetőségeket és bizottsági posztokat is jelent. Az anyagi veszteség is fájdalmas: a frakcióknak járó havi több tízmilliós költségvetési támogatás is megszűnt. Ezt, a frakcióknak járó pénzt ráadásul a Fidesz javaslatára éppen tavaly év elején emelték meg jelentősen.

A jövő már akkor sem tűnt rózsásnak, bár Ungár Péter még az EP-választás után, 2024 őszén a HVG-nek még azt mondta, ő szeretne 2026-ban alternatívát felmutatni – ha csak 34 ezer embernek, akkor annyinak (az LMP az EP-választáson 39 ezer voksot gyűjtött – a szerk.) Azt is mondta, dolgozik azon, hogy Magyar Péteren és Orbán Viktoron kívül „addigra legyen egy alternatíva, de az már valószínűleg nem tisztán az LMP lesz”. Az ellenzék, benne saját pártja általános állapotát pedig így írta le:

Szerintem mindegyik ellenzéki párt meghalt, csak rajtunk kívül egyikük sem vette észre. Ebben a formában a hagyományos ellenzéknek vége. 2026-ban valószínűleg egyikük sem jut be a parlamentbe.

A HVG kereste a kongresszussal és a párt jövőjével összefüggő kérdéseivel Szabó-Kellner Katalint, az LMP másik társelnökét, de ő csak a kongresszus utánra ígért válaszokat.

Csárdi függetlenként indul újra

Az LMP-frakcióból a függetlenek közé a Parlamentben egy éve átült Csárdi Antal biztosan elindul egyéniben a választáson, de már független jelöltként. A politikus 2022-ben Budapest 1-es választókerületében nyert, de miután a kormánytöbbség átrajzolta a körzeteket, Csárdi kerülete, a IX. kerület átkerült a 2-esbe, amely most az V., VIII. és IX. kerületből áll. A Fidesz itt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztost, országgyűlési képviselőt indítja, a Tisza Párt egyéni jelöltje pedig Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilmes, a párt társadalompolitikai szakértője. A körzetek átrajzolása miatt nehéz pontosan megfeleltetni, hogy négy éve ki szerzett itt mandátumot, de az akkori, VIII. kerületi székhelyű körzetben Jámbor András nyert, aki viszont már korábban jelezte, hogy a Tisza győzelmi esélyeit javítandó nem indul újra 2026-ban.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Fazekas István

Olvasd tovább itt: hvg.hu