A Bizottság példátlan mértékben avatkozna be a tagállamok belső politikai folyamataiba, ráadásul a brüsszeli tervek alapján egy olyan, politikai és médiaszereplőkből álló befolyásgyakorló hálózat kapna eurómilliárdokat és új cenzúrázási jogköröket, amelynek működése átláthatatlan, társadalmi legitimációja pedig hiányzik, mert egy politikai érdekkört szolgál – állapítja meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata.
Fotó: AFP
A hivatal által kiadott közlemény szerint a Bizottság célja egy 2027-re kiépülő, központosított „véleményfelügyeleti rendszer” létrehozása.
Véleményrendőrség brüsszeli módra
Ez a mechanizmus a digitális nyilvánosság feletti ellenőrzést Brüsszel kezébe adná, vagyis uniós szinten döntenék el, hogy a választók milyen politikai üzenetekkel találkozhatnak, és melyeket zárják ki a nyilvánosságból.
Különösen aggasztónak tartja a Hivatal, hogy magyar európai parlamenti képviselők nyíltan sürgetik a rendszer tagállamokkal szembeni alkalmazását.
A 2025. november 12-én tartott európai parlamenti vitán Lakos Eszter, a Tisza Párt EP-képviselője – aki maga is részt vett a javaslat előkészítésében – úgy fogalmazott: a közvélemény befolyásolása nemcsak külső szereplőktől érkezik, hanem a tagállamokon belülről is, ezért a demokráciapajzsnak a belső információs manipulációval szemben is fel kell lépnie. Ez a megközelítés a Hivatal szerint azt jelenti, hogy az eszközt nemcsak harmadik országokkal, hanem uniós tagállamokkal – így Magyarországgal – szemben is bevetnék.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal álláspontja szerint mindez világossá teszi:
a demokráciapajzs nem kizárólag külső fenyegetések elleni védekezést szolgálna, hanem alkalmas lehet a tagállamok politikai folyamatainak befolyásolására is.
A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a Bizottság olyan politikai nyomásgyakorló szervezeteket és médiumokat finanszíroz, amelyek a társadalmi viták eltérítésével, dezinformációk terjesztésével és a brüsszeli törekvések propagálásával erősíthetik ezt a befolyást.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
