A legtöbb valószínűsége annak van, hogy ha megtalálták Egressy Mátyás kulcsát a hídon, és van egy felvétel arról, hogy valaki beleesett a Dunába a Lánchídról, akkor ő lehet az. Út-idő grafikont kell csinálni, hogy mikor, hány órakor és hol látták. Ezt össze kell hasonlítani a kamerafelvételekkel, és azoknak a tanúknak a vallomásaival, akikről a legvalószínűbb, hogy valóban látták őt, és személyesen is ismerik. Szortírozni kell most a vallomások között. Komplexitásában kell értékelni mindazokat az információkat, amiket be lehet szerezni az eljárásban. Ez bonyolultan hangzik, de nagyon fontos. Fontossági sorrendben, objektív hitelességet kell vizsgálni minden információnál, tehát ha a kulcs tényleg Mátyásé, és azt a szülők, vagy a rendőrök belepróbálták a fiú lakásának, vagy szobájának a zárjába, akkor tényként kell elkönyvelni, hogy járt a hídon. Azokat a mozzanatokat kell kiemelni, amik objektívek és biztos, hogy igazak, és hátra kell sorolni azokat, amiket csak valószínűsítenek
– ecsetelte lapunknak Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes, akit Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban kérdeztünk arról, hogy zajlik most a kutatás, és mit vizsgálnak a nyomozók az eltűnt fiú felkutatása és a hasonló ügyek felgöngyölítése során.
Ha valaki eltűnik, akkor elrendelik a körözését. Ilyenkor az eltűnt személy bekerül a körözési nyilvántartóba. Ezt minden rendőr azonnal látja, ha például igazoltat valakit. „Van ennek egy belső körözési hírlánca is. A körözési mutató pedig rajta van a számítógépes rendszereken. Ez azt jelenti, hogy minden rendőr számítógépén ott lesz a kép a fiúról. A belsős információs rendszeren keresztül pedig az eljárás fontosabb támpontjait is látják a rendőrök.
Protokoll
Az, hogy nagy erőkkel keresik a rendőrök Mátyást, a gyakorlatban azt jelenti, hogy lehetőleg minél több rendőr látja ezt, és több rendőr járőrözik arrafelé és figyeli azokat a helyeket, ahol a fiú járhatott.
Olvasd tovább itt: 24.hu
