Január 30-án pénteken lesz Kenedi János temetése, a búcsúztatás az óbudai temető központi ravatalozójánál kezdődik 12:30-kor.
Kenedi János 1947-ben született, majd a hatvanas évek második felétől kezdve újságíróként dolgozott. A sajtóval az 1968-as prágai bevonulást követően szakított, és a Magvető Kiadónál vállalt irodalmi szerkesztői állást.
Ennek is csakhamar vége lett, ugyanis szamizdat irodalom terjesztése és a ’68-as megszállás elítélése miatt elbocsátották a kiadótól, és foglalkoztatási, valamint publikációs tilalommal sújtották. Ezt követően más munkákból (szociológiai kérdőívek kitöltetése, mélyinterjúk készítése) tartotta fenn magát.
Jelentős szerepet játszott a Bibó-emlékkönyv összeállításában. Bibó István ugyanis a korabeli ellenzék tagjai számára köztiszteletben állt, így a szellemi hagyatékának is emléket kívántak állítani. Az így megjelent könyvhöz 76 magyar értelmiségi adott le írást, többek között Andrásfalvy Bertalan, Bojtár Endre, Csoóri Sándor, Csurka István, Donáth Ferenc, Duray Miklós, Göncz Árpád, Haraszti Miklós, Illyés Gyula, Kis János, Konrád György, Petri György, Szűcs Jenő, Tamás Gáspár Miklós, Vajda Mihály és Weöres Sándor.
Kenedi volt a kezdeményezője az 1985-ben megszervezett monori találkozónak is, amely az első nagy találkozója volt a magyarországi demokratikus ellenzék fontosabb szereplőinek.
Előkészítette Bibó István összes munkáinak kiadását, valamint Szabó Zoltán kézirathagyatékát is hazaszállította Franciaországból az Országos Széchényi Könyvtár számára. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége elvi nyilatkozatának egyik megfogalmazója, a Nyilvánosság Klub ügyvivője. 1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. 2007 és 2010 között az állambiztonsági iratok levéltárba való átadását vizsgáló ún. Kenedi-bizottság vezetője.
https://hvg.hu/itthon/20251128_kenedi-halalhir-demokratikus-ellenzek
Olvasd tovább itt: hvg.hu
