A honvédelmi miniszter a Pest vármegyei Piliscsabán, az egykori vezérezredes, honvédelmi miniszter síremlékének újraavatásán azt emelte ki, hogy Nagybaczoni Nagy Vilmos Magyarország feledhetetlen nagy hőse volt, aki méltón viselte a rá mért megpróbáltatásokat.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf Piliscsabán, Nagybaczoni Nagy Vilmos síremlékének újraavatásán arról beszélt, hogy az egykori vezérezredes és honvédelmi miniszter emberileg és katonaként is méltón viselte a történelem által rá mért súlyos megpróbáltatásokat. A honvédelmi miniszter szerint Nagybaczoni Nagy Vilmos példája ma is figyelmeztetés arra, milyen erkölcsi erő kell ahhoz, hogy egy nemzet megőrizze önmagát a háborúk árnyékában. Fotó: Kocsis Zoltán / MTI FotószerkesztõségNagybaczoni Nagy Vilmos mindvégig hűséges volt a hazájához
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, hogy Nagy Vilmos olyan időben szolgált, amely Magyarország számára igazi sorspróba volt, és amelyben az országnak sajnos nem magyar érdekekért kellett háborút vívnia. Mégis személyében olyan ember kapott felelősségteljes feladatokat, aki emberileg, tudásban méltó volt ehhez a felelősséghez. Felidézte: vezérkari tisztként részt vett az első világháborúban, ott volt minden jelentős csatában: Szerbiában, Gorlicénél, a Kárpátokon, Erdélyben, ahol megmutathatta emberségét, vitézségét, bátorságát, vezetői képességeit és szívbéli erényeit is.
Bennmaradt a hadseregben akkor is, amikor a Tanácsköztársaság idején továbbra is létünkért küzdöttünk a határainkon, és részese lehetett a sikeres felvidéki hadjáratnak, amely az ország határainak védelmében zajlott, és bizonyította, hogy lett volna talán esély más kimenetelű békeszerződésre is, ha nem felelőtlen politikusok, hanem arra érettebb emberek kezében van a hatalom”
– mondta a tárcavezető. A németbarát vezérkari főnök, Werth Henrik nyugállományba küldte, kicsivel később Kállay Miklós a kormányába emelte Nagy Vilmost. Honvédelmi miniszterként azt a feladatot kapta, hogy tisztítsa meg a politikai befolyástól a vezér- és tisztikart, és csökkentse különösen a német befolyást.
Szolgálatának idején vitézül, katonaként és emberként is kiállt a munkaszolgálatosok mellett, és számos intézkedést vezetett be a velük elfogadhatatlanul viselkedő keretlegényekkel szemben. Ez végül menesztéséhez, majd a sopronkőhidai börtönbe hurcolásához vezetett. Szabadulása után, a kommunizmus idején a hadseregtől és minden közügytől eltávolították, volt, hogy patkolókovácsként kellett családjáról gondoskodnia”
– hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki azt is elmondta, hogy Nagybaczoni Nagy Vilmos emlékét a zsidóság is őrzi, a legelsők között került a világ igazai közé.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
