Szavazásra készülve 2022 áprilisában (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Nincs rá garancia, hogy a külhoni magyar voksok leadásánál nem történik szavazatvásárlás – írta a Népszava, miután a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) arról érdeklődött: ha már a levélszavazatok begyűjtését gyakran külhoni magyar pártok, szervezetek, egyházi szereplők végzik, milyen garanciák védik a határon túlról érkező voksok tisztaságát, titkosságát. Az NVI kiemelte, a levélszavazási csomagokat a szavazók által megadott postacímre küldik, személyes átvételnél azokat csak az érintettek vehetik át a külképviseleten. Azt ugyanakkor a hivatal elismerte, hogy ezeken a helyeken, vagy postán bárki, akár más személy is feladhatja a voksokat; ehhez hivatalos meghatalmazásra sincs szükség a szavazó részéről. Hozzátették: bárki is a boríték feladója, az érvénytelennek minősül, ha például hiányzik róla a szavazó azonosító nyilatkozata, illetve, ha az azonosító adatlapot nem írta alá az érintett választópolgár, és a nyilvántartásban szereplő adatok nem egyeznek.
Arra a felvetésre, hogy bár lehet, van aláírás, és stimmelnek is az adatok, de hogyan ellenőrzik, nem történt-e külföldön szavazatvásárlás, azt írták: „a választópolgár maga dönti el, hogy milyen módon juttatja vissza a levélszavazatát az NVI-hez.” Választási regisztrációs levelet egyébként azért kaphattak elhunytak is, mert a magyar hatóságok nem tudnak egy külföldön élő magyar állampolgár haláláról, ha azt a hozzátartozók nem jelzik. Erre szolgál az a szabály, hogy tíz év inaktivitás után automatikusan törlik a választót a névjegyzékből. Elhalálozás miatt 2013 ősze óta 9 205 főt töröltek. Azt azonban nem tudni, hogy jelenleg hány elhunyt van a névjegyzékben.
A teljes cikk itt olvasható.
Olvasd tovább itt: hang.hu
