Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria kezdeményezését a párttörvény egyik pontjának megsemmisítésére, tehát az Állami Számvevőszék (ÁSZ) továbbra is levonathatja a Magyar Államkincstárral (MÁK) a pártok költségvetési támogatásából azt, amit szerinte törvénysértően szereztek.
Ez egy régi vita. A ma is hatályos párttörvénybe kormánypárti képviselők javaslatára 2013-ben illesztették be azt, hogy az a párt, amely szabálysértően vagyoni hozzájárulást fogadott el, „köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni”.
A Jobbik már 2019-ben az Alkotmánybírósághoz fordult, amely ugyan egyetértett azzal, hogy a számvevőszéki jelentésekkel (így az idézett szövegrészben szereplő „felhívással”) szemben nem lehet jogorvoslatot kérni, mert azok nem hatósági döntések, de ha az ÁSZ kezdeményezésére az Államkincstár nem fizeti ki a pártnak járó támogatást, akkor már hatóságok intézkednek, és az ilyen „végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények” ellen igenis lehet fellebbezni! A bíróság pedig köteles a párt támogatása visszafizetésének, illetve csökkentésének jogalapja körében az összegszerűségre is kiterjedő érdemi felülvizsgálatot végezni – olvasható a 2019-es Ab-határozat indoklásában.
Csakhogy a gyakorlatban nem változott semmi, ezért a Kúria, ismét ilyen ügyet tárgyalva, megint az AB-hoz fordult, és alapos érveléssel kérte az idézett szövegrész megsemmisítését.
A Kúria szerint alkotmányellenes, hogy a jelenlegi jogszabályok mellett úgy szabtak ki pénzügyi szankciót a felperes pártra – befizetési kötelezettséget és az állami támogatás csökkentését –, hogy közben nem vizsgálták érdemben sem a büntetés jogalapját, sem annak pontos összegét. A Kúria levele többször visszatér arra az ellentmondásra, hogy az ÁSZ hatósági jogkör nélküli hivatal, az ellenőrzései eredményeként elfogadott jelentések nem kötelező érvényű hatósági döntések, mégis a jelentése alapján a párt befizetésre köteles, és ez ellen nincs jogorvoslat. A bíróság pedig képtelen helyzetbe kerül, mert csak önkényes jogértelmezés útján tudná érvényesíteni az Ab 2019-ben megfogalmazott alkotmányos követelményét az ÁSZ-jelentésre. A MÁK határozatát viszont hiába helyezné hatályon kívül, mert a mögött ott van a párttörvénybe foglalt, érinthetetlen ÁSZ-jelentés. „Jelen ügyben eljárásjogi akadálya van annak, hogy a felperes vagy bármely párt hatékony jogorvoslatot kapjon a közigazgatási bírósági eljárás keretében.”
Az Alkotmánybíróság Juhász Miklós vezette tanácsa (előadó: Horváth Attila) azonban egyhangúlag visszautasította a kezdeményezésnek azt a részét, amelyet már elintézettnek tart a 2019-es határozattal, a fennmaradó pontokat pedig elutasította.
A határozat indoklása szerint „önmagában a bizonyítási eljárás lefolytatásának hiánya, nem jelenti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmét”, hiszen „a tényállás megalapozottságának, az egyedi ügyre alkalmazott jogszabályok értelmezése és a hatósági döntés indokolása érdemi bírói kontroll alá vonhatók. (…) A bíróság és nem a hatóság az, amelyik megállapítja a bírói döntés tényállását, (…) azaz az egyedi ügyben értelmezi a jogszabályt”. Továbbá a végrehajtási eljárás során végrehajtási kifogással élhet az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti.
A labdát tehát visszadobták a Kúriának, amelynek most ezek alapján kell eldöntenie, mit tehet, hogyan értelmezheti a jogszabályt akkor, amikor a vitatott hatósági (államkincstári vagy adóhivatali) döntés alapja továbbra is a Számvevőszék érinthetetlen megállapítása.
https://hvg.hu/itthon/20260127_felmento-itelet-felulvizsgalatat-ugyeszseg-kepzomuveszeti-eroszak-ugyeben
Olvasd tovább itt: hvg.hu
