Egyre valószínűbb, hogy a német nemzetiségi lista nem szerzi meg a mandátumot az idei országgyűlési választások során, derül ki a Political Capital elemzéséből. Az elemzőintézet jelezte, hogy az utóbbi hetekben annyian iratkoztak le a nemzetiségi névjegyzékről, hogy a kedvezményes mandátum lehetősége egyre valószínűtlenebb.
2018-ban és 2022-ben elegendő szavazat érkezett a német nemzetiségi listára, hogy képviselő tehessen bejutni az országgyűlésbe, amihez legalább 30 ezer regisztrált szavazóra volt szükség. Jelenleg azonban ez a szám már 30 ezer alá csökkent, és az utolsó hónapban jelentősen megnőtt a leiratkozások száma.
2025 júniusa óta a német nemzetiségi névjegyzékre regisztráltak száma 1247 fővel, 29 170-re csökkent. Az utóbbi fél évben átlagosan napi 2-3 fővel csökkent a létszám, míg az elmúlt három hétben ez már napi 30-ra emelkedett, akik a pártlistát választották a nemzetiségi helyett április 12-én. A roma nemzetiségi lista is lehetőség előtt áll a mandátumra, azonban az eddigi időszakban a számuk 367-tel, 40 286-ra csökkent, és még nem jutottak be képviselők a parlamentbe erről a listáról.
A Political Capital szerint a német identitású magyarok között egyre többen érzik úgy, hogy a jelenlegi rendszer keretein belül nem érdemes részt venniük a nemzetiségi választásokon. A Fidesz által 2011-ben kialakított rendszer szerint, ha valaki nem a pártlistára kíván szavazni, csak egyetlen nemzetiségi listára szavazhat, így valójában nincs igazi választási lehetősége.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már 2022-ben kritikát fogalmazott meg a magyar rendszerrel kapcsolatban. A jogerős ítéletben foglalt törvénymódosítási kötelezettség ellenére Magyarországon nem történt változás, így az áprilisi választások során is ugyanazon rendszer fog működni. A hazai 13 nemzetiségből 11-nek nincs esélye kedvezményes mandátumhoz jutni. László Róbert a Political Capital elemzője a Telexen megjelent írásában részletesen említi a nemzetiségi listák jelentőségét.
Forrás telex.hu
