Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a német nemzetiségi névjegyzékről leiratkozók száma. Február 6-ára a német nemzetiségi listára szavazók száma 29,170-re csökkent, ami azt jelenti, hogy ha a tendencia folytatódik, akkor a jövőbeli országgyűlési választásokon nem lesz elegendő szavazó ahhoz, hogy még kedvezményes feltételekkel is képviselőt juttassanak a Parlamentbe, derült ki a Political Capital elemzéséből.
Ha ez bekövetkezik, a parlamentből elveszhet az eddigi egyetlen nemzetiségi képviselő, ami nemcsak a német nemzetiséghez tartozóknak lenne hátrányos, hanem a kormánypártoknak is. Ritter Imre, aki 2018 óta a Parlament tagja, rendszeresen támogatta a Fidesz-KDNP-t, és a jövőbeli döntéseikre is komoly hatással van. A német nemzetiségi önkormányzat azonban idén leváltotta őt, és új listavezetőt állított.
A nemzetiségi képviselő megszerzése érdekében fontos tudni, hogy az országgyűlési választások során nemcsak egyénekre vagy pártlistákra lehet szavazni, hanem nemzetiségi listákra is. Ehhez azonban előzetesen fel kell venni magát a szavazónak a nemzetiségi névjegyzékbe. Ezen listák esetében a 13 elismert nemzetiség közül a német és a roma képviselője juthat kedvezményes mandátumhoz; a németek esetében a mandátumszerzéshez szükséges minimum 30 ezer fő.
A Political Capital értékelése szerint a német nemzetiségi választópolgárok között egyre többen döntöttek úgy, hogy nem kívánnak részt venni a választáson. Miközben a létszám csökkenése január közepén napi két-három fő volt, az utolsó hetekben ez már napi 30 főre emelkedett. Így sokan a pártlistára való szavazás mellett döntenek.
Bár tíz nemzetiségi önkormányzat bejelentkezett, a roma nemzetiségi lista iránt a legnagyobb az érdeklődés, hiszen ők is elegendő szavazót tudnak felvonultatni. Február 6-án a roma névjegyzékben 40,286-an voltak bejegyezve, ami azt jelenti, hogy a romák számára reális esély van a mandátumszerzésre. Az új országos roma önkormányzat elnöke, Aba-Horváth István kifejezte szándékát, hogy 2026-ban cigány képviselőt juttatnának a parlamentbe.
A választási rendszer reformra szorul, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek nyilvánította a jelenlegi szabályozást, amely az etnikai kissebségeket érinti. A kormány eddig nem hajtotta végre a bíróság ítéletét, és a választási törvények módosítása is inkább a Fidesz érdekeit szolgálta a múltban.
Forrás hvg.hu
