A Fertő tó partján, 2026. február 7-én (Fotó: Magyar Hang/Horn Gabriella)
A Fertő tavi állami nagyberuházás félkész részeinek látványosságait leginkább beton és kerítések jellemzik, ahogyan azt a Fertő tó Barátai Egyesület által rendezett emlékséta résztvevői tapasztalták. A civil szervezet eseménye a közelmúltban tartott nemzetközi Vizes élőhelyek világnapja alkalmából zajlott.
„Sokan sírva fakadnak, amikor meglátják, milyen rombolás történt itt” – nyilatkozta a rendezvény egyik résztvevője. A soproniak és a helyiek nosztalgiával emlegetik az egykori tóparti estéket, amikor családosan jártak a vízhez, a büfékben halat és sült krumplit ettek, beszélgettek a padokon, játszottak a gyerekekkel, és a sekély vízben hűsöltek. Jelenleg azonban ezeknek a helyeknek nyoma sincs: büfék és árnyas fák helyett csupán beton van, és a vízpart hozzáférhetősége is megszűnt egy évtizede.
A séta során a résztvevők a „Gulág-folyosó” néven ismert úton haladtak, amely két kerítés közé szorítva fut. A csoport több megállóhelyen hallgatta meg a szervezet tagjait és szakértőket, akik beszámoltak a több mint 12 milliárd forintba kerülő beruházás vitatható elemeiről.
Sokan egyetértenek abban, hogy az egykori strand és környezete valóban felújításra szorult, de ezt „észszerű és a táját harmonizáló” módon kellett volna végrehajtani. Többen megemlítették, hogy a kivitelezés előtt a helyi közösségekkel és természetvédőkkel való konzultáció elengedhetetlen lett volna.
Az emlékezők és aktivisták között többen megkérdőjelezték, vajon véletlen volt-e a cölöpházak leégése (21-ből 10), amelyek a beruházó által bontásra kerültek, míg a többit maguktól égették le. A Fertő-Hanság Nemzeti Park névtelen munkatársa szerint a tűz okát nem sikerült hitelesen megállapítani, de valószínűsíthették, hogy a felújítási munkák során végzett „flexelés” okozta.
Varga Szabolcs, a Fertő tó Barátai Egyesület elnökségi tagja, aki a nádaratás és -készítés terén is aktív, szintén megosztotta véleményét az emléksétán. Beszédében kitért a Ramsari Egyezmény által védett területek károsítására, a „Gulág-folyosóra” és a hatalmas betonfalra, amit a helyiek „Berlini falként” emlegetnek.
„Ez a hatalmas betonstruktúra a természet elleni erőszak legszemléletesebb megnyilvánulása. A fal végleg elvágta a kapcsolatot a szárazföld és a nyílt víz között. Nem védelmet, hanem halálos csapdát jelent a vízi élőlények számára” – hangsúlyozta.
Major Gyula, a Fertő tó Barátai Egyesület alapítója emlékeztetett arra, hogy a hatóságok sokáig Soros-ügynökként emlegették a projekteket kritizáló aktivistákat. Most viszont úgy tűnik, hogy a kormány elismeri a kritikákat, és tárgyalásokra készül. Major egyúttal jelezte, hogy ugyan számos épület eltűnik az új tervekből, a konkrétumok és a garanciák még mindig hiányoznak.
A helyiek aggódnak a természetrombolás miatt is, hiszen amíg a kormány „négy évszakos szezont” ígér, a bezárt vendéglátó-ipari egységek és szálláshelyek csak szaporodtak a területen a tópart 2017-es lezárása óta.
Forrás hang.hu
