Gyógyszerészek nyújtottak be egy panaszt, mivel meg szerették volna vásárolni egy patika eladó üzletrészét, és azt hitték, hogy dolgozóként joguk van elővásárlásra. Kiderült azonban, hogy nem rendelkeznek ezzel a joggal, mert saját cégeik miatt nem álltak közvetlen munkaviszonyban a gyógyszertárral. Azt állították, hogy ez a megkülönböztetés sérti az Alaptörvényt.
Az Alkotmánybíróság (Ab) Juhász Miklós vezetésével szerdán elutasította a panaszt, hangsúlyozva, hogy a bíróságok jogértelmezése és a jogalkotó szándéka közötti összhang nem alkotmányossági kérdés, kivéve, ha a bíró kifejezetten kizárja a jogszabály céljának vizsgálatát – de a konkrét esetben ez nem történt meg.
Az indoklásban feltűnő, hogy az Ab véleményt lassú ügymenete alapján kérte az akkori egészségügyi minisztertől, miközben ez a tárca 2022 nyaráig létezett. A panasz beadása 2020. január 30-án történt. Az Alkotmánybíróság először 2023. január 31-én tárgyalta az ügyet, ami majdnem három év elteltét jelenti – az EMMI már akkor nem működött. Ezt követően újabb három év eltelt, míg második alkalommal 2026. február 11-én napirendre került, ahol gyorsan döntés született, és különvéleményt sem fogalmaztak meg.
Felmerül a kérdés, hogy miért tartott hat évig ennek az ügynek a kezelése. A HVG korábban is foglalkozott azzal a problémával, hogy az Alkotmánybíróságon hosszú időn keresztül hevernek beadványok, amikhez nem nyúlnak hozzá. A határidők, amelyeket az Alaptörvény előír, nem mindig teljesülnek, és az egyszerű panaszok esetében, ahol nincsenek határidők, az Ab nem ad magyarázatot.
Ugyanakkor a testület néha magyarázkodik, amiért az országgyűlés átlépte a törvényhozói mulasztások pótlására vonatkozó határidőket, így kénytelen elutasítani azokat a panaszokat is, amelyek jogosak lennének.
Nyitókép: MTI / MTVA / Róka László
Forrás hvg.hu
