A Mohu szeptember elején indított kampányt, amelyben PFËMÜ néven egy webshophoz hasonló platformot mutatott be szürreális tárgyakkal. A kezdeményezés mögött azonban komoly aggodalom húzódik meg, ugyanis Magyarországon a szelektív hulladék háromnegyede rossz helyre kerül.
A társaság által készített, több mint ezerfős kutatás alapján a 20–45 évesek 76 százaléka szerint minél több hulladékot kellene újrahasznosítani. A résztvevők több mint fele azonban úgy véli, sokan rosszul gyűjtik a szelektív hulladékot, míg 66 százalék állítja, igyekszik minél többféle hulladékot szelektíven gyűjteni.
A probléma tehát nem a szándékkal van, az emberek többsége szeretné jól csinálni, de valahol az úton elveszik a gyakorlati tudás. Éppen ezért a kampány neve is az alapokra koncentrál, és a PFËMÜ a leggyakrabban otthon gyűjtött hulladékfajták kezdőbetűiből állt össze: papír, fém, műanyag.
Magyarország elmarad az EU-s céloktól
A rossz gyűjtési gyakorlat komoly következményekkel jár. Magyarország újrahasznosítási aránya jelenleg mindössze 32 százalék, miközben az Európai Unió 2035-re 65 százalékos célt tűzött ki. Ez azt jelenti, a magyar hulladékgazdálkodásnak óriási fejlődésen kell keresztülmennie a következő évtizedben.
A Mohu és a Mol-csoport ezért vállalta, hogy több száz milliárd forintot fektet be a rendszer fejlesztésébe. Ennek része a palackvisszaváltási rendszer kiépítése, ahol már napi 5-6 millió darab visszaváltás történik, valamint több mint egymillió új kuka kiosztása 2025 végéig.
Kukaszülemények a rossz gyakorlat szemléltetésére
A helytelen újrahasznosítás következményeinek illusztrálására Sinkovics Ede képzőművész és Ferencz Borbála divattervező elkészített néhány szürreális tárgyat: üvegszilánkokkal tűzdelt fejhallgatót, tojáshéjjal kivarrt pulóvert, konyhai hulladékból készült kulacsot és olajos sportcipőt.
Ezek a kukaszülemények kézzelfogható példaként szolgálnak arra, mi történik, ha a hulladék nem a megfelelő helyre kerül. A rosszul szelektált anyagok jelentős része használhatatlanná válik az újrahasznosításnál, ezért végül mégis a szemétlerakóban köt ki.
Runtág Tivadar, a Mohu operatív igazgatója elmondta, az első két év alatt több százezer szelektív kukát osztottak szét, megkezdték a hulladékudvar-hálózat átalakítását. Az 5000 főnél nagyobb településeken növelik a lakossági elkülönített gyűjtés gyakoriságát, megduplázták a textilgyűjtő konténerek számát.
Az új kukák bevezetése már eredményeket is hozott. Az érintett területeken 20-40 százalékkal is nőtt a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége. A kiosztott edények fele az élelmiszer-hulladékok, a másik félmillió pedig a papír, műanyag és fém szelektív gyűjtésére szolgál.
Nem megy mindenütt zökkenőmentesen
A rendszer átalakítása azonban nem mentes a nehézségektől. A biohulladék szelektív gyűjtésének bevezetése sok helyen problémás volt. A Mohu által megkeresettek nagyjából harmada kért csak biokukákat, és ők is csak az átlagos háztartási bioszemét mennyiségének felét-harmadát gyűjtik szelektíven.
Emellett az új szabályozás is vitákat szült. Októbertől a Mohu szigorította a kukák használatának szabályait, így meghatározták a maximális súlyt, és a kuka fedelének teljesen lecsukott állapotban kell lennie.
A társaság szerint a kampány után konkrét, követhető lépéseknek kell következniük, hogy több és jobb minőségű anyag jusson vissza a körforgásba. A PFËMÜ-kezdeményezés célja nemcsak a figyelemfelkeltés volt, hanem annak bemutatása is, hogy a jó szándékból következetes napi rutinnak kell válnia.
A körforgás nem magától értetődő: minden döntés számít. Feladatunk, hogy érthető, emlékezetes és cselekvésre ösztönző kapaszkodókat adjunk, miközben partnereinkkel együtt javítjuk a gyűjtés, az előválogatás és kezelés minőségét
– mondta Runtág Tivadar.
(Borítókép: MOHU)
Olvasd tovább itt: index.hu
