Gyakran hajlamosak vagyunk egy adott tulajdonságot rendellenesség tüneteként értelmezni. Manapság szinte mindenki gyerekkori trauma szakértő, és azt hiszi, hogy aki hangulatingadozásokkal küzd, bipoláris zavarban szenved; aki visszahúzódó, autista; aki figyelme szétszórt, ADHD-s; aki impulzív, „bordi”; és aki önző, „nárci”. A rosszul alapozott kategorizálás mellett egy pontos diagnózis is stigmatizáló hatású lehet. Rubovszky György Zsolt klinikai szakpszichológus figyelmeztet arra, hogy a mentális zavarokról sokszor eltérő információk terjednek a médiában és az interneten.
### Félreértett narcizmus
A narcizmus ma már szitokszóvá vált, de a szakember hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés félrevezető.
A köznyelv gyakran a narcisztikus kifejezést úgy használja, mintha az egyenlő lenne a narcisztikus pszichopatával, aki másokra tapos, és nem éli meg az érzelmeit. Ez azonban csak a narcisztikus spektrum egyik szélsősége.
A narcisztikus dinamika nemcsak agresszíven vagy zajosan nyilvánulhat meg, hanem szorongva, befelé fordulva is. Az alapja a hasítás: az egyén annyira elutasítja és leértékeli önmagát, hogy nem akarja megélni a negatív érzéseit. Ennek következtében „felépít” egy grandiózus énképet, amelyhez pozitív élményeket társít, de ez a kép is frusztrálóvá válik, mert elérhetetlen.
Egy narcisztikus személy előtt tehát két út állhat. Az egyik, hogy a leértékeltség érzését a másikra vetíti, és így bánik környezetével, ahogyan magával is, amitől látszólag erősnek és ügyesnek érezheti magát. A másik lehetőség, hogy elkerüli a leértékeltséggel járó helyzeteket, csendes marad, és látszólag nem mutat olyan magatartást, ami a narcizmusra jellemző, de ugyanúgy szenved a grandiózus elvárások nyomása alatt.
### Hangulatzavar, személyiségzavar, fogalomzavar
A hangulatzavar és a személyiségzavar kifejezéseket gyakran összekeverjük, amit szintén helytelenül teszünk. A személyiségzavar esetén a probléma a személyiség alapstruktúráiban rejlik, aminek következtében az érintettek jelentős nehézségekkel küzdenek önképük, identitásuk és érzelmeik kezelésében.
Ezek az érzések lehetnek ismerősek, de a személyiségzavarban szenvedők számára gyakoribbak és intenzívebbek, és a páciensek nehezebben élik meg őket.
Forrás hvg.hu
