Az Országos Bírói Tanács (OBT) arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy mondja ki érvénytelennek a kormányrendelet egy részét, amely megakadályozza az önkormányzatok pereskedését a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás ügyében – közli a Hvg.
Az OBT jogorvoslati kérelmét Pecsenye Csaba, a szervezet elnöke terjesztette elő. Az elnök arra hivatkozik, hogy a rendelet hirtelen lépett életbe, és új szabályokat ír elő a bíróságok működésére anélkül, hogy a bíróknak lehetőségük lett volna arra, hogy véleményt nyilvánítsanak, pedig ez az Alaptörvény értelmében is joguk lenne. Jogászok szerint a rendelet sérti a bírói függetlenséget, bár Sulyok Tamás köztársasági elnöknek erről nincs álláspontja.
Mivel nem történt megfelelő konzultáció, az OBT azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a kormányrendelet három rendelkezését. Ezek közé tartozik a közigazgatási perek szabályainak a háborús veszélyhelyzet alatt történő kormányrendelet szerinti értelmezése, az önkéntesen be nem fizetett hozzájárulás azonnali behajtása, és az az rendelkezés, amely megtiltja az önkormányzatoknak, hogy pert indítsanak a szolidaritási hozzájárulás kérdésében vagy jogi védelmet kérjenek.
A kormány e rendelete gyakorlatilag megakadályozta Budapest jogi harcát, mivel a főváros hiába kérte a bíróság segítségét, kormányzati döntés alapján az ügyük már nem folytatódik.
A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról már évek óta vita zajlik, Budapest vezetése ezt indokolatlannak tartja. 2023-ban Budapest pert indított az éves befizetési kötelezettség miatt, a Fővárosi Törvényszék pedig tavaly januárban jogerős döntést hozott, amely kimondta, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forintot, illetve további 6 milliárd forint kamatot a fővárostól. A döntés után a pénzt nem kapták vissza, mert az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely viszont a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, és megerősítette a Fővárosi Törvényszék ítéletét, így további felülvizsgálatra nem volt lehetőség.
A szolidaritási hozzájárulás ügye az Alkotmánybírósághoz is eljutott, de január végén az AB nem találta alaptörvény-ellenesnek az elvonás gyakorlatát. Karácsony Gergely főpolgármester megjegyezte, hogy az AB nem foglalkozott érdemben a Fővárosi Törvényszék alkotmányos és nemzetközi jogi aggályaival. Emiatt Budapest folytatta a pereskedést a kormány által bevezetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűségének megkérdőjelezése érdekében.
Forrás telex.hu
